Thália márciusi ünnepei

1946. március 10-én tartotta első bemutatóját a marosvásárhelyi Székely Színház. Az úttörők előtti főhajtásra, a Tompa Miklós Társulat 71 és a Liviu Rebreanu Társulat 55 évének felidézésére március 27-én, a színházi világnapon kerül sor. A több érdekes eseményt felvonultató jubileumi rendezvény programját lapunkban már részleteztük, és a későbbiekben is visszatérünk rá. Erről most csak annyit, hogy a megnyilvánulások közt lesz képzőművészeti és fotókiállítás, Ophelio Barbaro címmel irodalmi szimpózium a Kossuth-díjas Kovács András Ferenc teátrumi verseiről, költői est Theatrum Mundi címmel KAF-fal a főszerepben, és megrendezik A színház éjszakáját is.

Az indulásról, a tegnapi évfordulóról többet is megtudhatunk, ha felkeressük a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház honlapját. Azon külön színháztörténeti fejezet is található információgazdag adatgyűjteménnyel. Ebből ragadunk ki néhány bekezdést, fontos tudnivalót:

 „1946-ban jelent meg a hivatalos közlönyben a marosvásárhelyi színház megalapításáról szóló rendelet. Az alapítók Kemény János, Pittner Olivér és Tompa Miklós. Az alapítás körüli események a Salamon Ernő Népi Athenaeum jegyzőkönyvében olvashatók.

A koncepciót Kemény János dolgozta ki. Az alapelv az volt, hogy Marosvásárhely legyen a környék színházi központja, Brassó pedig a második telephely. Az akkori Groza-kormány Tompa Miklóst nevezte ki a színház élére. A közönség számára a marosvásárhelyi Székely Színház 1946. március 10-én nyitotta meg kapuit és az első évadban 51 bemutatót tartottak. Az első előadás, Lehár Ferenc A mosoly országa című nagyoperettje volt. 

Igazgatóként Tompa Miklósnak, főrendezőként Szabó Ernőnek, és irodalmi titkárként Kemény Jánosnak sikerült rangos színészegyéniségeket, rendezőket és díszlettervezőket szerződtetni a színházhoz, akik magas művészi színvonalat biztosítottak évtizedeken keresztül. A kiváló alkotótevékenység, a bensőséges munkalégkör legendás előadások születéséhez vezetett. Az évek során új tagokkal bővült a Székely Színház társulata, akik a hagyományok jegyében maguk is a művészi igényesség hívei lettek. Az esztendők folyamán olyan egyéniségek voltak a társulat tagjai, mint: Szabó Ernő, Delly Ferenc, Borovszky Oszkár, Kőszegi Margit, Szabó Duci, Lőrinczi Ilona, Mende Gaby, Kovács György, Hamvay Lucy, Jenei Ottó, Kiss László, Szabó Ottó, Galló Alice, Anatol Constantin, Tanai Bella, Lohinszky Loránd, Erdős Irma, Csorba András, Sarlai Imre, Tarr László, Nagy József, Szamosi Kornélia, Sinka Károly, Farkas Ibolya, Ferenczi István, Bács Ferenc, Mózes Erzsébet, Czikély László, Illyés Kinga színművészek, valamint Kőmíves Nagy Lajos, Gergely Géza, Hunyadi András, Rapaport Ottó, Harag György rendezők, Bordy András, Háry Lajos, Bukaresti Géza díszlettervezők. 

A repertoár alakításában erőteljesen érvényesült az alapító főigazgató, Tompa Miklós által meghirdetett műközpontúság, mely évtizedekre meghatározta az intézmény művészi arcélét.” 

Érdemes a korabeli sajtóba is belelapozni:

„Minden jegy elkelt a Székely Színház első előadására” – olvasható a Szabad Szó 1946. március 11-i számában. Majd a továbbiakban: „Marosvásárhely lakossága indokolt érdeklődéssel várja a Székely Színház megnyitó előadását. A színház igazgatóságán kívülálló okokból mindezideig késett a színi idény megnyitása. Végre vasárnap megnyitotta kapuit a színház. Az operett együttes fog ez alkalommal bemutatkozni a közönségnek. A békeélet komoly értékét képviselő kedves klasszikus operettjét, A mosoly országát fogja a színház bemutatni. Az együttes tagjai már hetek óta szorgalmasan készülnek az előadásra, tudásuk legjavát akarják nyújtani, ismerve Marosvásárhely nagyigényű közönségét. A vasárnapi megnyitó előadásra már majdnem valamennyi jegy elkelt. 

A Mosoly országát Lóránt György és Kováts Irén az együttes két oszlopos tagja fogja biztos sikerre vinni. Mindketten neves művészek. A budapesti Zeneakadémián végezték tanulmányaikat, utolsó állomáshelyük Nagyvárad volt. Budapesten is sokat szerepeltek. Kovács Irént Bécs is előnyösen ismeri.”

A Szabad Szó március 13-án már arról ír, hogy „A Székelyföldi Magyar Színház megnyerte a csatát”. Részletesebben: 

 „Az előadás után bensőséges ünnepség zajlott le a színpadon, a függöny mögött. A színészek és műszaki személyzet teljes számmal felvonultak a színpadra, ahol Tompa Miklós igazgató üdvözölte a Magyar Népi Szövetség képviseletében megjelent Balogh Edgár alelnököt és Szentimrei Jenő művészeti vezérfelügyelőt. Megköszönte támogatásukat és ígéretet tett, hogy a színház a maga keretén belül nemcsak művészi eredményekre törekszik, hanem erősíteni fogja a magyar népi egységet is.”