Tervezet: szerződést köthetnek a háziorvosok a biztosítóval, függetlenül betegeik számától

Megköthetik a szolgáltatási szerződést az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (CNAS) a háziorvosok, attól függetlenül, hogy hány beteg szerepel a listájukon, áll a 2016-2017-es egészségügyi keretszerződés tervezetében.

A CNAS közvitára bocsátotta azt a kormányhatározatot, amely jóváhagyja a biztosítási rendszeren belüli egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés feltételeit tartalmazó szolgáltatáscsomagokat és a 2016–2017-es keretszerződést.

„Közvitára bocsátjuk ezt a tervezetet. Ez a kiindulási pontunk. Várjuk a betegek érdekeit szolgáló javaslatokat az egészségügyi szolgáltatóktól” – mondta a CNAS elnöke, Vasile Ciurchea.

A projekt szerint a háziorvosok megköthetik a szolgáltatási szerződést az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral, attól függetlenül, hány biztosított személy szerepel a listájukon, a keretszerződésben pedig nem jelenik meg az a minimális házior-vosszám, amelynek a területi biztosítókkal szerződéses viszonyban kell lennie. (Jelenleg az alsó határ városon 800 biztosított, vidéken pedig a biztosító, a közegészségügyi hatóság, a területi orvoskamara, a megyei háziorvos-kamara, illetve a háziorvosok megyei szakmai egyesületének képviselőiből álló bizottság állapítja meg a számot. Ugyanez a bizottság írja elő azt is, hány háziorvosnak kellett leszerződnie a megyei biztosítópénztárral.) Kivették ugyanakkor azt a kitételt is, amely szerint egy háziorvos listáján optimális esetben 1800 személy szerepel.

A tervezet szerint a településre újonnan érkezett háziorvos, aki három hónapra megegyezést köt az egészségügyi ellátás biztosítására (ez a minimális időtartam a beteglista összeállításához), a három hónap leteltekor megköti az egészségügyi szolgáltatási szerződést az addig összeállt listájára.

A szakorvosi járóbeteg-ellátásban a javasolt új szabályozásokat összehangolták a háziorvosi ellátásban tervezett változtatásokkal, így az új előírások már nem tartalmazzák, hány szakorvosnak kell minimálisan szerződést kötnie a biztosítóval.

Az analízisek megyénkénti szükséges számát, illetve a típusonként a laboratóriumi, patológiai, röntgen- és egyéb képalkotó eljárással készülő vizsgálatokra elkülönített összegeket a területi egészségbiztosítók és a közegészségügyi igazgatóságok állapítják meg a helyi körülményektől függően, majd közzéteszik ezeket az intézmények internetes oldalán.

2015-ben a minimális számot a közegészségügyi hatóság, a területi orvoskamarák, a szakorvosi szakmai szervezetek és a járóbeteg-ellátásban dolgozó szakorvos-egyesületek állapították meg, megyei szinten.

A háziorvosi és járóbeteg-ellátásban szakterületenként pontértéket állapítanak meg, amelyet negyedévenként újraszámolnak, hogy beleférjen a két szegmensre elkülönített pénzalapba (jelenleg minimális garantált értékkel dolgozik a rendszer).

A háziorvosi ellátásba bekerültek az epidemiológiai igazolások kiadására vonatkozó előírások. Ezek az igazolások a 2011/1668/5298-as rendelet alapján az óvodások és iskolások számára szükségesek ahhoz, hogy elkezdjék a tanévet.

Kiegészítő tevékenységként a háziorvosok beutalót is írhatnak, azokban a helyzetekben, amikor a kórházból való kiengedéskor kapott orvosi levél, a kórházi kilépő javasolja a páciens későbbi újrabeutalását. Ezekben az esetekben az újabb beutalóhoz már nem szükséges újabb vizsgálat, és az egészségügyi kártyát sem kell már felmutatni (hogy a biztosítottak minél egyszerűbben hozzáférhessenek az ellátáshoz).

Az Egészségügyi Minisztérium által akkreditált szolgáltatók nyújthatnak egynapos kórházi ellátást (amire nem kell kórházi bennfekvéses ellátásról szóló szolgáltatási szerződést kötni), beleértve a jogi személyiséggel rendelkező multifunkcionális egészségügyi központokat, ám csak akkor léphetnek szerződéses viszonyba a biztosítóval, ha napi legalább hétórás munkaidővel dolgoznak, amely idő alatt orvos és/vagy szakorvos van jelen az intézményben (hogy az ilyen típusú ellátáshoz való hozzáférést biztosítsa a biztosítottaknak) – áll még a tervezetben.