Térségünk energetikai és infrastrukturális helyzetéről
Tizenkét oldalas mellékletben foglalkozik Közép-Kelet-Európa energiainfrastruktúrájával pénteki számában a Financial Times.
Tizenkét oldalas mellékletben foglalkozik Közép-Kelet-Európa energiainfrastruktúrájával pénteki számában a Financial Times.
Az FT kitér arra, hogy a magas energiaárak Bulgáriában és Magyarországon is politikai kérdéssé váltak, az EU pedig arra törekszik, hogy csökkentse függőségét az orosz földgáztól. A lap ismerteti a közelmúlt fejleményeit, miszerint az Adrián át Olaszországba gázt szállító TAP-vezetéken érkezik majd földgáz Törökország felől nyugati irányba, és ez a projekt „kinyírta” a Nabuccót, amely a Balkánon és Közép-Európán keresztül tette volna ezt.
Az FT rámutat, hogy 2019-ben indulhat meg a gázszállítás a vezetéken, amely eleinte mindössze az európai igény 2 százalékának kielégítésére lesz elegendő, de folyamatosan bővülni fog, és ezen keresztül először juthat Európába földgáz a Kaszpi-térségből Oroszország közbeiktatása nélkül.
A lap idézi a magyar fejlesztési minisztert, akitől azt emelik ki, hogy Magyarországon sikerült elérni a megfizethető és biztonságos energiaellátás biztosítását, az ország szélesíti ellátási útvonalai és partnerei körét egyaránt, nagyobb teret szán a „tiszta és biztonságos” nukleáris energiának és fejleszti megújuló energiára alapuló erőforrásait. Németh Lászlóné szerint a közlekedésben pedig egyensúlyra kell törekedni a magyar politikák által is támogatott vasútbarát megközelítés és a közúthálózat fejlesztése között.
A térség infrastrukturális beruházásai közül az FT kiemeli az észak-erdélyi autópályát, amelynek Bors és Brassó közötti 415 kilométeréből 42 épült meg eddig 1,4 milliárd eurós költséggel, a kivitelezővel viszont idő közben szerződést bontott a román állam, és a kormányszóvivőre hivatkozva a lap azt írja, a kormány új vállalkozót keres a sztráda megépítésére.
