Terrorizmusellenes lépések az EP napirendjén

A párizsi terrortámadás, illetve a terrorizmusellenes lépések, az agresszív adótervezés és adóelkerülés, az uniós költségvetésről szóló végső szavazás, a G20 és a valettai csúcs, a fiatal európaiak radikalizálódása, a gyermekszegénység, az idei Lux-díjak, a kohéziós politika és marginalizált közösségek, az energiaunió helyzete, a nők elleni erőszak, a Számvevőszék 2014. évi jelentésének bemutatása – néhány az Európai Parlament e heti napirendi pontjai 

közül. 

Vita a párizsi terrortámadásról és a terrorizmusellenes lépésekről 

A képviselők szerdán a november 13-i párizsi terrortámadásról és az azt követő rendőrségi és katonai akcióról vitáznak, hozzászólva a bel- és igazságügy-miniszterek november 20-i üléséhez. Az ülésen részt vesz Jean-Claude Juncker, a Bizottság elnöke és a Tanács luxemburgi elnöksége is. Az uniós polgárok radikalizálódásának és terroristák általi beszervezésének megelőzéséről szóló állásfoglalást a keddi vita után, szerdán bocsátják szavazásra. 

A vita várhatóan a jelenlegi és a jövőbeni terrorizmus elleni fellépésre fókuszál, de szó lesz az Iszlám Állam elleni fellépésről is.

Uniós költségvetés 2016: végszavazás 

A Parlament kedden vitázik és szerdán szavaz a 2016-os európai uniós költségvetésről, azt követően, hogy november 14-én megszületett a Parlament és a Tanács kompromisszumos javaslata. A parlamenti tárgyalódelegáció törölte a tanácsi költségcsökkentések nagy részét, és több forrást harcolt ki a menekültek legnagyobb hányadát befogadó országok számára. Több jut a kis- és középvállalkozásokra, a kutatásfejlesztésre és az Erasmus+ diákcsereprogramra is.

A Parlament és a Tanács a 2016-os évre 155 milliárd eurós kötelezettségvállalási és 143,2 milliárd eurós kifizetési előirányzatban állapodott meg. A 2016-os büdzséről született megállapodásban (amely része a november 14-i kompromisszumos megállapodásnak) a Tanács, a Parlament és a Bizottság elkötelezte magát az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés folytatása és a rendezetlen számlák mennyiségének leszorítása mellett. A Tanács várhatóan ma hagyja jóvá a kompromisszumot. 

Fel kell lépni a fiatal európaiak radikalizációja ellen, de fenn kell tartani állampolgári jogaikat 

A terroristagyanús személyek és a terroristaszervezetekben aktív „külföldi harcosok” kiszűrése és megfigyelése érdekében a tagállamoknak fokozniuk kellene a nemzeti bűnüldöző hatóságok és az Europol közötti információcserét és együttműködést, vélik a képviselők. A ma délután megvitatandó, és szerdán szavazásra bocsátandó állásfoglalás-tervezetben az erőszakos szélsőségességet terjesztő, illegális internettartalmak azonnali törlését is kérik. 

A képviselők a nem törvényerejű állásfoglalásban a szélsőségesség elleni fellépésről kidolgozandó közös uniós stratégiához kívánnak hozzájárulni, és javaslatokat tesznek annak kivédésére, hogy terrorista szervezetek elsősorban az interneten és a börtönökben európaiakat toborozhassanak. A képviselők szerint a megoldás az oktatáson és a társadalmi befogadáson alapul. Egyéb javaslatok között útlevelek elkobzása, bankszámlák befagyasztása, az Unióba visszatérő, nagy valószínűséggel radikalizálódott személyek ellenőrzése és az európai dzsihadisták és terroristagyanús személyek feketelistájának összeállítása szerepel.

Több forrást a válságzónákban élő gyerekek oktatására

Támogassák a tagállamok, hogy a humanitárius segélyek 4 százalékát a válságzónákban élő gyerekek oktatására fordítsa az Európai Unió, és segítse a kiskorúak helyi oktatási rendszerbe való integrálását. Ezt kérik a képviselők szerda délután. Az Európai Bizottság javaslatáról csütörtökön szavaz a Parlament. A becslések szerint 65 millió gyermek él háborúk vagy más vészhelyzetek sújtotta válságzónában a világ 35 országában, ahol mintegy 37 millió általános és középiskolás diák nem jár iskolába. A válsághelyzetek kezelése során még mindig az oktatás a legelhanyagoltabb terület, hiszen a humanitárius segélyek pusztán két százalékát fordítják e célra.

„Gyermekgarancia”-alapok létrehozása 

Az EP-képviselők hétfőn vitatták meg és ma szavaznak arról az állásfoglalásról, amellyel a gyermekszegénység ördögi körét kívánják megtörni. Ezek között szerepel: több forrás a szociális védelem, az egészségügy, az oktatás és a szociális lakhatás biztosítására és „gyermekgarancia”-alapok létrehozása. A javaslat emellett a szolgáltatások bővítésére és a gyer-

mekek bevonására szólítja fel a tagállamokat és az Európai Bizottságot. A gyermekszegénység és a szociális kirekesztés csökkentése az EU-2020 stratégia céljai között is szerepel.

2008 és 2012 között a gyermekszegénység és szociális kirekesztés által érintett gyermekek száma az EU 27 tagországában és Norvégiában, Izlandon és Svájcban csaknem egymillióval nőtt (a szegénység által sújtott gyerekek száma csupán 2011 és 2012 során félmillióval lett nagyobb). 2013-ban az addigra 28 tagúra bővült Unióban 26,5 millió gyereket fenyegetett a szegénység vagy a szociális kirekesztés (Eurostat). Észtországban, Görögországban és Olaszországban 2008 óta kétszeresére nőtt azoknak a gyerekeknek a száma, akik két egymást követő napon nem ettek húst vagy halat. A szavazásra ebben a témában ma (kedden) kerül sor. 

Forrás: az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája (Magyarország).