A természet kalendáriuma XXI.

Jó 35 évvel ezelőtt a szőkefalvi buszmegállóban töltöttem szeptember végi-október elejei kora estéimet. Vártam, mikor tűnik fel az égen észak-északnyugat felől a mesterséges hold.

Őszi kikerics toktermése és levele tavasszal

Jó 35 évvel ezelőtt a szőkefalvi buszmegállóban töltöttem szeptember végi-október elejei kora estéimet. Vártam, mikor tűnik fel az égen észak-északnyugat felől a mesterséges hold. Tiszta időben az éppen pislákolni kezdő csillagok között vágott át Bogács felé, s mire elérte pályája zenitközeli pontját, már hallani véltem a dicsői busz szuszogását a református templom alatti nagykanyarból, hogy aztán Vásárhelynek zötyögjön tovább, a csergedi tető alatt felvéve utolsó ingázó tanártársamat is.

Szép tiszta őszi kora este volt Vásárhelyen 1957. október 4-én. A Bolyai pályára a kis tornateremből hoztak padokat a kollégiumi diákok, s azokra is felálltak a pályakörnyékiek – nyolcvanéves dédnagynénémtől hároméves öcsém csöppnyiségéig. Bámultuk az eget. Mintha kétarasznyira a földtől többet láttunk volna belőle, az első mesterséges holdból. Amikor átvonult halványka fényével az égen, halk borzongás futott végig az egykori gyümölcsös fölött. Néhány tucatnyi km magasságból az űrkorszak köszöntött reánk: az első sputnyik 58 cm átmérőjű közel 84 kg-nyi gömbje.

Mai napig szeretem kémlelni a tiszta kora esti eget, s kiszúrom a láthatár mögé bukott nap sugarát még visszaverő emberalkotta égitesteket: az égboltra költözött Naphimnusz sorokat.

A természet csodáit magasztaló Naphimnusz szerzője éppen nappal korábban, 1226-ban égbe költözött. Zeffirelli csodálatos filmje, a Napfivér, Holdnővér neki állít emléket, Assisi Szent Ferencnek.

A gazdag kereskedő fényűző életet folytató fia perugiai fogsága után remeteként él, templomokat épít, és 1223-ban megalapítja a ferencesek rendjét. Gubbio falut megmenti a farkasoktól prédikációjával, a madarak csöndben figyelték, amikor hozzájuk beszélt.

A néphit szerint a Ferenc-héten vetett búza hozza a legnagyobb termést. Egyes vidékeken az október elején ültetett kotlós fészkébe nyírfaágat tesznek, amit ferencágnak neveznek.

Az állatvédők védelmezőjüknek tartják. Ferenc-nap 1931 óta az állatok világnapja: a vadon élő állatok napja.

A volt számítógépgyár mögött, a Somostető keleti árkában volt egy szép völgyecske, harminc éve még ilyen tájt lila volt ez a hely. Aztán felépítettek a völgyszájhoz egy kis gátat, hogy elvezessék a vizet az épülő gyár környékéről. Megemelődött a talajvíz szintje, olyannyira, hogy az enyhén lejtő dombhátakra, a fák alá menekült innen az egész népesség. Ma is ott virágoznak.

„Most mérget hajt a rét s virágzik késő őszig

Legelget a tehén

S lassan megmérgeződik

Kikericsek virítnak kékek és lilák

Álmos szemed olyan mint itt ez a virág

Mint szirmuk fodra kéklő s kék akár ez ősz itt

S szemedtől életem lassan megmérgeződik

Egy falka kisdiák a rétre fut s rivall

Lebernyegük röpül és zeng a harmonikadal

S letépik a virágot mely anya és leány is

És színe mint szemhéjadé s oly félve rebben már is

Mint rebben a virág ha szélben térdepel

A csordás csöndesen halk hangon énekel

Míg bőg a sok tehén s elhagyja gőzölögve

E halni készülő nagy rétet mindörökre”

Guillaume Apollinaire Kikericsekjében botanikai pontossággal írja le növényünk rejtett életét. A Colchicum autumnale L. kolchicint tartalmaz. Ez a sejtosztódást gátló anyag erős méreg, s egyben a sejttani kutatások nélkülözhetetlen anyaga. De gyógyanyag is: csökkenti az ízületi fájdalmakat. Májelváltozások kezelésében, sőt bizonyos rákos bőrelváltozások kezelésében alkalmazzák.

Csodáljuk szépségét, féljük mérgét.

Kelt szeptember 29-én, Mihály napján, amikor a Nap a Mérleg jegyébe lépett