2024. november 25., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A ködök hetéből érkezünk Kolos napjához 15-én. A régi magyar személynév a német Klaus magyar formája, ez pedig a Nikolaus, magyarul Miklós név rövidülése.

A jég alatt nehéz szagú iszapot rejt a völgyzáró gát tavának alja


A ködök hetéből érkezünk Kolos napjához 15-én. A régi magyar személynév a német Klaus magyar formája, ez pedig a Nikolaus, magyarul Miklós név rövidülése.

Amennyi ködös nap van februárban, annyi esős lesz a nyáron.

Ez a népi regula (is) nélkülöz minden valós alapot, de a rákövetkező nap már igazat beszél:

Juliska ha fésülködik,

A tavasz már közeledik.

Julianna ókeresztény vértanú neve egyike a legkedveltebbeknek a magyar női nevek között. Ő a névadója a Júlia szép leány balladai alakjának. Ennek ellenére a liturgikus s népi hagyományban szinte nem is találkozunk vele. Mintha feledték volna.

Mint Kacsó Sándort. Harminc éve, 1984. február 17-én esett ki végleg a toll a kezéből Kolozsvárt. Ki emlékezik még az Erdélyi Helikon egyik alapító tagjára? 1901. február 21-én Mikházán született, a marosvásárhelyi Katolikus Főgimnázium volt középiskolája. 1927 őszétől belső munkatársa, 1938-tól 1940-ig, a lap betiltásáig, a Brassói Lapok főszerkesztője volt. A második bécsi döntés következtében a Romániánál maradt Dél-Erdélybe, Nagyenyedre költözött.

...minden perc olyan gazdag lehet, annyi lelki rezdülés, annyi biológiai titok bújhatik el benne, napunk igazi tartamát talán fel sem ismerjük. Észrevétlenül iramlik el, mint vízcsepp milliárdnyi társa áradatában...

Csakhogy annyi virágos ág hajlott fölém, amíg folyt az életem, előbb mint csermely, aztán mint patak, s végül fáradtan ballagva már, mint folyó! S én gyönyörködtem akkor virágos ágakban és én áramlottam át sietve nehéz szagú iszapok fölött. Én, a folyó? Nem. Én: az ember. A folyó nem örvend és nem viszolyog. Az örömnek és viszolygásnak emberi értelme van. Életünknek is. Megtaláltuk ezt az egymásba kapcsolódó percek folyamatában. Ezért tudunk élni. Meg kell találnunk a végén életünk egészében is, hogy nyugodtan halhassunk meg.

– kezdi vallomását e búvópatak-évekről, e jég alá szorított létről első önéletrajzi visszaemlékezés-kötetében, a Virág alatt, iszap fölöttben. A második kötet címe Fogy a virág, gyűl az iszap volt.

19-én Zsuzsanna megbízható időjóslással köszönt be:

Tavaszt hoz Zsuzsanna,

ha megszólal a pacsirta.

E nap, 1526-ban, a mohácsi csata évében, született Carolus Clusius – eredeti nevén Charles de l'Écluse – németalföldi botanikus. Batthyány Boldizsár németújvári udvarában írta meg a Rariorum aliquot stirpium per Pannoniam... című művét Pannónia flórájáról. 1583-ban jelent meg Antwerpenben. Beythe István magyar növényneveivel s az esetenként hozzá fűződő mondákkal együtt 480 növényt és gombát ír le. Minden hazai botanikai kutatás elsője. Egy példánya a marosvásárhelyi Református Kollégium biológiaszertárában vészelte át a második világháborút. Jómagam is láttam még kisdiákként, aztán 1960 után nyoma veszett...

Elveszett a második világégésben az Erdélyi Helikon másik alapítója, a 19-én, 1891-ben Kolozsváron született Ligeti Ernő is. 1943-ban költözött Budapestre, ahol a Magyar Nemzet külpolitikai rovatvezetője volt, s 1945 januárjában a nyilasok feleségével, kisfiával együtt agyonlőtték.

Mintha csak előrevetítené XXI. századi elfeledettségét ebbe a téli teliholdélménybe:

„Téli úton üget a szán,

üget a szán, a hóban.

Jaj nekem, jaj, holdam, ha szán,

holdam fekete tóban.

Alélva mi: csilingelünk,

czin, czin, senki se hallja.

Szép nagy világ kering velünk,

haj, haj, havasok alja.

Szállj csak, te, szállj, eb ha vonyít,

eb ha vonyít a szánra,

dér ha borít és szél ha szorít,

utad senkisem állja.

Czin, czin: kristályorgona nyit,

jégbazsarózsa a télben,

hajrá, hoppá, eb ha vonyít

szállj csak száz meredélyen.

Szállj csak, száguldj, szállj egyedül

nyugtalan éj, van-e társad?

Szán is, hold is mind lemerül,

mind lemerül, de te szállj csak.”

Az Ügető szán a hold alatt még 1924-ben jelent meg Szatmáron az Én jót akartam kötetében. S most újra befagyott jégbazsarózsa czin-czin hangján ébreszt a tavaszba.

A megbékélés reményében, ködoszlás hitében, s hitében annak, hogy a majdani tavaszi vizekkel az iszap is tisztul, s bomol balga bazsarózsák bokra is, maradok kiváló tisztelettel:

 

 Kiss Székely Zoltán  

Kelt 2014-ben, Vízöntő havában, Kolos napján

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató