Herkulesre! A vas époly nélkülözhetetlen az embernek, akár a tűz, a levegő. Az aranynak, ezüstnek ellenben semmi olyas tulajdonságot sem adott a természet, amit könnyen ne nélkülözhetnénk.
A jég alatt nehéz szagú iszapot rejt a völgyzáró gát tavának alja
Herkulesre! A vas époly nélkülözhetetlen az embernek, akár a tűz, a levegő. Az aranynak, ezüstnek ellenben semmi olyas tulajdonságot sem adott a természet, amit könnyen ne nélkülözhetnénk. Csak az emberi balgaság értékeli ritkaságukat. Bezzeg, a természet: ez a gondos szülő, kezünk ügyébe rakott minden jót: a levegőt, a vizet meg a földet is, de alaposan eldugta azt, ami hívságos, ami haszontalan... Más nemzetek úgy válnak meg ezektől a fémektől, mintha beleiket tépnék ki; a seholsincsek, ha egyszer mindezt kizsarolnák tőlük, olybá se vennék, mintha egy garast dobtak volna ki.
Így fakad ki Morus Tamás1516-ban – amikor II. Lajos magyar királyt, a mohácsi vesztest koronázták – a Seholsincs-országban, a De Optimo Reipublicae Statu deque Nova Insula Utopia című művében, közismerten az Utópiában. A szó eredete szerint görög. Két szó, a „nem” (ou) és „földi hely” (toposz) egyesítéséből származik, jelentése „seholsem” vagy „sehol-hely”. A szó hasonlít ugyanakkor az eutopia (jó hely) kifejezésre, nem véletlenül.
Morus február 7-én született, 1478-ban. VIII. Henrik 1535-ben fejeztette le, mert lordkancellárja nem akart esküt tenni az új anglikán egyház mellett, kijelentve, hogy világi uralkodó nem igényelhet magának vallási jogokat. A humanista mártírt a katolikus egyház 1935-ben, az anglikán egyház 1980-ban vette fel szentjei közé. Eutopia Utópia?
A seholsincsek országa, ahol nem érték az arany, de megbecsülik a természet hasznos adományait, sehol sincs.
Nálunkfele? A verespataki ciántechnológiás aranybánya megnyitását tervező kanadai Gabriel Resources vállalat levélben fordult Klaus Johannishoz s Victor Pontához, amelyben a tárgyalások újrakezdését javasolta a bányaprojekt elindításáról. Azzal fenyegetőznek, hogy ellenkező esetben nemzetközi kereskedelmi bíróságon követelnek kártérítést.
Jómagam immár egy aranyló virággal hoznék híreket neked, kedves Olvasóm, a tavaszról. Nincs még itt, de a természetben már ott ébred boldog ígérete. A nap egyre nagyobb ívet ír le az égen, s a bimbófeslés a tavasz érkezésének biztató, ámbár nem mindig csalhatatlan jele. Az év java részét a talajba visszahúzódva töltő geofiton (talajban áttelelő) növények még fagyhatár környékén félbeszakítják nyugalmukat. Gyakran a fagyos földből hajtanak ki, áttörve a havon, hogy aranyba öltöztessék a napsugarat is. Kora tavaszi betelepült Kárpát-medencei növényke a téltemető (Eranthis hyemalis) is. Latin neve görög eredetre utal. Az ógörögben az er tavaszt, az anthosz virágot jelent. Magyar neve arra utal, hogy nagyon hamar, még a hóvirágot megelőzve virágzik. Lehetséges, hogy még a rómaiakkal érkezett Pannónia virágos kertjeibe, aztán elvadult. Térdre kell ereszkedni, hogy megcsodáljuk a 8-18 cm magas hajtást. Mélyen hasogatott gallérlevelek ölelte aranysárga csészéjét és a mézfejtőkké átalakult sziromleveleit. Virágzásakor ébred sok apró rovar is, ők végzik a megporzást, az életet adó nektár után kutatva. Tüszőtermését hangyákkal hordatja majd széjjel, s tavasz végére 10 hónapos pihenőre vonul. Azonban a kedves kis növény mérgező kivonatát már az ókorban is kedvelt gyilokként használták, XI. századi források szerint gumójával farkasokat pusztítottak el.
11-én lesz 216 éve, hogy – miután előző nap még Tassótés Homérosztdeklamálta, bizonyítandó ép elméjének meglétét barátainak, akik szélhűdése hírére keresték fel – Lazzaro Spallanzani meghalt. 1799-et írtak. Napóleon nekilát a régi világot darabokra tördelni, Beethoven meg ott kopogtat a halhatatlanság kapuján hatalmas szimfóniáival, amelyekben éppúgy küzdött a régi világ előítéleteivel, mint Spallanzani tette egész életén át.
Sokfelé ágazó kutatásai voltak. A vízbe dobott kövek „kacsázásának” fizikáját magyarázta, békákon bemutatta az ondósejtek szerepét a megtermékenyítésben, a gyomornedv szerepét kutatta, Magyarország érctelepeit vizsgálta utazásai során, mikor éppen Mária Terézia fölajánlotta neki a Habsburg-uralom alatt állott Pávia egyetemének egyik tanszékét. De legnagyobb horderejű kutatásai a mikroorganizmusok terén születtek.
Abban az időben az angol Needham, a Royal Society tagja és a ragyogó szellemű francia Buffon az egész tudományos világot félrevezették hangzatos szólamaikkal a Vegetatív Erőről, amely Ádám oldalbordáját átalakította Évává, s mikroszkopikus állatokat teremt a húslevesből. Ekkor még Arisztotelész tanainak tagadása az inkvizíció haragját fellobbantotta, habár már csak a tudományos munkákat égették meg.
Mit tehetett Spallanzani, a gunyoros Voltaire barátja? Kísérletekkel rombolta le a Vegetatív Erő mítoszát, hogy aztán gúnyt űzzön az eltiprására szövetkezett sarlatánokból. Bebizonyította, hogy bacilus csak bacilusból származik. „Az élőlények világában éppen olyan törvényszerűség és éppolyan rend uralkodik, mint amilyen például a csillagok világában felismerhető” – állította.
Morus naiv és Spallanzani epés tisztességére figyelmezve, térdet hajtva az aranyló téltemető előtt, maradok kiváló tisztelettel, remélem nem eutopia Utópiában:
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
