Január sarka. Korán köszönt még ránk az est. Öreg ház öreg szobájában öreg szerszámok: kávédaráló, drótos tót cserépfazeka, fűzfavessző szőnyegporoló, rézmozsarak, motolla, köpülő...
Mengyelejev emlékműve Szentpéterváron
Január sarka. Korán köszönt még ránk az est. Öreg ház öreg szobájában öreg szerszámok: kávédaráló, drótos tót cserépfazeka, fűzfavessző szőnyegporoló, rézmozsarak, motolla, köpülő, lószőr szita, diótörő, pityókanyomó, csuhékosarak, mézescserép, szántalp, mákőrlő, vesszőfonatú füles korsó, fejőszék, csöcsös korsók, zománcos fejőedény, sulykoló, mángorló, tésztaszaggató. Tárgyak – elmúlt évekéi. Volt tanítványok ajándékai. S a tanítványok emléknyomai. A bölcs a tanítványaitól tanulja meg azt, amit ő maga nem lelt fel tudós könyvekben. Igazsága maga az időtlenségbe oltott nyugalma a télnek. A várakozás ideje ez: a tavaszvárásé.
A Fehér ösvények havából lassan továbblendül az év szekere, s bekocogunk Böjtelő havába. A Bakk idén nem nagyon kényeztetett bennünket hótakaróval. Voltak ám nagyon zord januárok egykoron, a Kárpát-medence is
„büszkélkedhet” szilaj januárokkal. Régi feljegyzések tanúsága szerint 1126-ban a madarak fagyottan hullottak le az égbol, 1234-ben a pincékben megfagyott a bor, s 1242-ben Batu kán tatárjai a befagyott Dunán keltek át.
Gyenge január, forró nyár, hűvös tavasz.
– tartja a regula, és még azt is hozzáteszi, hogy bizony
A januári meleg Isten csapása.
Felel reá a másik:
Téli mennydörgés, jó termés.
Most, így hajnal felé sűrű, apró szemű eső veri az ablakom. Vajon mit jósol?
A nyugati szél esőt, a keleti derülést hoz.
Egymásnak feleselgetnek ezek a regulák. Nem lehet komolyan venni őket. Talán ez utóbbi megszívlelendő:
Ha fénylik a Gyertyaszentelő, íziket szedd elő.
– azaz, ha február másodikán kisüt a nap, rá nagyobb hideg érkezik, s ez általában beválik.
Böjtelő hava rögtön másodikán Gyertyaszentelő Boldogasszonnyal indít hát. Az Érdy-kódexben 1527-ben Asszonyunk Mária tisztulatja e nap neve. Az ortodox görögöknél Hüpopante, vagyis Találkozás – ekkor mutatták be Jézust a templomban. Nálunk, magyaroknál is réges-régi ünnep. Az 1092-es szabolcsi zsinat a kötelező ünnepek közé sorolta már. Ezen a napon gyertyát szenteltek, Krisztus jelképét. A méhviasz Jézus emberi természetére utal, lángja, világossága isteni eredetére. A kaptárban a lép kamrácskáiban fejlődnek az új életek, a méhek. A magyar középkorban először tüzet szenteltek, és ennek lángjával gyújtották meg a gyertyát. A hívő magyar embert a gyertya elkíséri a bölcsőtől a koporsóig. Meggyújtották, ha ember született, ha menyegző volt, ha új házat alapoztak, ha villámlott, ha meghalt valaki. Szentelt gyertyát gyújtottak a háromkirályok napi házszenteléskor is, a gazdák ilyenkor kitisztították kaptáraikat, s úgy tartották, hogy ha szentelés közben nem alszik el a gyertya, akkor jó méztermés várható. A csíkszentimrei katolikus templom 1500-ból származó főoltárképe is Jézus bemutatását ábrázolja, Mária kezében égo gyertyával.
Február 2. a vizes élohelyek világnapja. 1971-ben az indiai Ramsar városában fogadták el azt az egyezményt, amelyben a biológiai sokféleség megőrzése érdekében a kormányok felelősséget vállaltak a vizes élohelyek védelméért. Az egyezményt aláíró országok száma mára száz fölé emelkedett, a hatálya alá tartozó vizes terület pedig közel 80 millió négyzetkilométernyire.
1907. február 2-án halt meg Szentpéterváron a világ egyik legnagyobb vegyésze, Dmitrij Ivanovics Mengyelejev. Legnagyobb felfedezése a periódusos rendszer. A kémiai elemek atomtömegei közötti kapcsolatokat vizsgálva a fizikai-kémiai jellemzők periodikus szabályszerűségét vette észre, mi több, rendszere logikája alapján meg merte változtatni az egyes elemek sorrendjét, s az akkor ismert 63 elem mellett üres helyeket is hagyott, megjósolta az oda illő új elemek létét és tulajdonságait is, amihez nem kevés tudományos bátorságra volt szükség. Egy ideig nyugaton orosz miszticizmusnak minősítették publikációját. A rendszer helyessége 1875-ben bizonyosodott be, amikor felfedezték a Mengyelejev által eka-alumíniumnak nevezett elemet – amelynek szinte összes tulajdonságát megjósolta –, a galliumot. 1906-ban, néhány hónappal halála előtt felmerült a neve a Nobel-díj kapcsán, de a kitüntetést végül más kapta. Akkor is létezett... hidegháború – a tudományban is.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
