Reménykedjünk, hogy porka havak esedeznek az új évben is.
Nyisd meg, Uram, nyisd meg mennyeknek kapuját!
Fekete karácsony, fehér húsvét.
Reménykedjünk, hogy porka havak esedeznek az új évben is.
Kedves Olvasóm! Mivel karácsony és szilveszter között egy-két hétnyi idő el-eltelik a Természet Kalendáriuma megjelente nélkül, az új évet eme adósság lerovásával kezdeném.
A karácsonytól újévig tartó időszak gazdag természettudományos évfordulóiból szemelgetek ma veled.
December 26-án, 1742-ben jött e világra Born Ignác geológus. Elsőnek vezette be, illetőleg tökéletesítette az arany- és ezüstércek higannyal való feldolgozását. Az apró higanygömböcskék adszorbeálják (felszínükön rögzítik) az előzőleg porrá tört ércből az arany- és ezüstszemcséket, foncsort képeznek, ebből leválaszthatók az apró nemesfém szemcsék. Ő szervezte a világ első nemzetközi bányász-kohász-vegyész kongresszusát is 1786-ban Selmecbányán.
December 27. 1566-ban született Jeszenszky János »eques hungarus« (magyar lovag – ahogy magát nevezte) anatómus. Elsőként vezette be 1617-ben az anatómia oktatását a prágai egyetemen, s elsőként tanított úgy bonctant, hogy hullákat boncolt. De 1621-ben még császári háziorvosi rangja sem menthette meg a kivégzéstől, miután a levert protestáns felkelés egyik vezetőjeként halálra ítélték. Kegyetlen kor volt. Ferdinánd császár saját háziorvosának kedvezett, amennyiben ítéletét enyhítette: nem tépték ki a nyelvét, csupán levágták; a felnégyelést pedig csak a lefejezés után hajtották végre. Hóhéra, Mydlar, a barátja volt, aki nyilvános boncolásaihoz a holttesteket szállította, és segédkezett is a boncolások során.
A londoni Természettudományi Múzeum központi csarnokában Darwin gondolatokba merült arca néz vissza ránk a carrarai hófehér márványból. Kevesen tudják, hogy alkotója Böhm József magyar szobrász. 1837-ben ezen a napon indult a Beagle hajó Devonportból, hogy negyedszázadnyi idő múlva megszülethessen A fajok eredete, mindmáig a legvitatottabb tudományos mű.
Száz éve e napon halt meg Herman Ottó zoológus, etnográfus, természettudományi író. Amikor 1878-ban Haynald Lajos kalocsai érsek és botanikus (gyűjteményéből néhány lap a MOGYE herbáriumában mai napig fellelhető!) Darwin tanait támadta, élesen tiltakozott az ellen, hogy a „tudomány csarnokába” a vallás becsempésztessék. 1879-től – Kossuth Lajos javaslatára (!) – választott országgyűlési képviselő. Megnősül, felesége Borosnyay Kamilla, állandó és hű segítőtársa. Máig népszerű könyvei – Magyarország pók-faunája, A magyar halászat könyve, Az északi madárhegyek tájáról, A magyar ősfoglalkozások, A madarak hasznáról és káráról, A magyar nép arca és jelleme – címeikben hordozzák az egyik utolsó polihisztorunk sokirányú munkásságát. Ő alapította 1893-ban a mai napig folyamatosan megjelenő Aquilla madártani szaklapot, s az ő érdeme a madarak és fák napjának meghonosítása egész Magyarországon. Első szakdolgozatát A kabasólyomról még 1865-ben az Erdélyi Múzeum-Egyesület évkönyvében jelentette meg, Brassai Sámuel védőszárnya alatt. Mentora halálakor havasi gyopárral búcsúzott tőle.
1808. december 28-án halt meg Nyulas Ferenc. Erdély főorvosa Szamosújvárról indult, 1795-ben a pestisjárvány idején 53 községben gyógyított, meghonosította Erdélyben a himlőoltást, skorbutot gyógyított. Kolozsmonostoron szalmiákgyárat állított fel. Ő kísérli meg először a vegytant magyarul tanítani. Főzelék, gyakorlat, gőz, hajlékony, kivonat, lépcső, szénsav, csillagász, ültetvény – mutatóba néhány az általa a tudományos magyar nyelvben meghonosított szavak közül.
Hosszú út vezetett Apáczai Csere János 1653-as Magyar Enciklopaediájától idáig. 1659. december 31. óta nyugszik úgyszint' a Házsongárdi temetőkertben a magyar tudományos akadémia első megálmodója.
Karácsony és szilveszter múltán hadd idézzem a nagyernyei kántálót:
S a mennyei harang mint húzódnak, szólnak;
S a mennyei gyertya mit gyújtódnak, gyúlnak.
Madarak repdesnek, angyalok kerülnek,
S be vannak kerítve gyémánttal s ezüsttel.
Nyisd meg, Uram, nyisd meg mennyeknek kapuját,
Hogy láthassuk münk is Krisztust, Urunk fiát.
S bőséges esztendőre bőségesebbet! Hogy városunkra igaz legyen a régvolt Herman rokon, Borosnyay Lukáts János professzor uram 1837-ben megjelent Régi és új Vásárhelyéből:
Itt mindennap lehet élni valót kapni,
Mit csak kell idegen tarisnyába rakni.
Van turó, hús, kenyér, vaj, zsir, szalonna is,
Háj, kocsonya, tej, lúd, mejjesztett, nyúzva is.
Portiokra osztva árulnak sülteket,
Káposztát meg vágva, nyersen, s megfötteket.
Dohányt is kap pipás, ha kell papusában,
Minden nap, és vékony szép laska formában.
Sütöné kenyérit s kalácsát dicséri,
Hogy jó, és szép, s venni ne sajnálják, kéri,
Kívánatosan van ki rakva asztalak,
Kiknél találtatnak víditó italak.
Sőt télbe még meleg bort is árultatnak,
Borsólva, mézelve, s kávék is hordatnak...
Régen Maros fojt itt, mondják, s volt egy berek,
Melyben még medvét is lőttek az emberek.
Hát ha címerét is város innen vette,
Melyet Bethlen Gábor tisztelését tette.
A 70 éves professzor így akart örök emléket állítani szülővárosának, versbe szedte történetét, hogy aztán 1848 októberében kiköltözzön ő is a cinterem mellé.
Herman Ottóról még az óévben a Kossuth Klubban emlékeztek meg, s koszorúzták a Múzeumkertben álló szobrát. Jómagam gyopárt vittem neki.
Gyopárvirágnyi emlékekkel, porka havak reményével maradok kiváló tisztelettel az új évben is:
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
