A természet kalendáriuma (CXII.)

  „Ha Anna napján a hangyák bolyokat építenek, esős idő lesz.”

 

A nyárközepi hőmérséklet növekedésével együtt jelentkező légnyomáscsökkenés – amit a hangyaboly megbolydulása jelez – frontbetörést s esőt előz.

 

„Anna asszony reggele

Már hűvös, ne játssz vele!”

 

A forró nappalt már hűvösülő reggel váltja. A Hargitával szemben, valahol féltávra a Kelemen-havasok Teleki-csúcsa s a Szent Anna-tó között, Gyergyószentmiklós felett, a napverte gyep a völgy felől érkezo szellőben még kánikulára emlékszik. A kiszáradt füvek éle szikrát vet a fényben. Végtelenné teszi a múló időt. Megállok én is Annám előtt, időt szánok reá. Ez lenne a szeretet. Az idő és a szeretet párba tartozik. Mindkettő a végtelen véges világunkba bújt csöppjének tűnik. Mint júliusi felhők alatt a láthatatlan csattogó szamócaszem (Fragaria viridis) vérarany zümmögése a Pongrác-tető alatt, a Gyilkos-tó felé menet.

29-én, 1844-ben született a legtermékenyebb magyar botanikus, Borbás Vince, 874 dolgozatot közölt. Ő írta le 1882-ben a csak a Kazán-szorosban élo magyar tulipánt (Tulipa hungarica). Tisztelői számos növényfajt neveztek el róla. Ma is haszonnal forgathatók monográfiái Nagy-Magyarország rózsáiról, kakukkfüveiről, szedreiről, juharfáiról. 1902-től a kolozsvári egyetem növényrendszertan-tanára, majd a botanikus kert igazgatója volt, itt is halt meg 1905-ben.

1774. augusztus elsejétől ismeri az emberiség az élenyt. Joseph Pristley e nap fedezte fel az oxigént. Abban az időben a gázok közül csak a levegőt, a szén-dioxidot, és a hidrogént ismerték. A levegő összetételét homály fedte. A modern gázkémia megteremtője vörös higany-oxidot hevítve nyerte ki a tiszta oxigént. A gázok tanulmányozását folytatva fedezte fel az ammóniát, a kén-dioxidot, a nitrogént és a szén-monoxidot. Felismerte a fény jelentőségét a növényi életben, és azt, hogy a zöld növények oxigént bocsátanak ki.

1883-ban e napon született a hafnium felfedezője. A Nobel-díjas Hevessy György vegyész a Bohr-féle atom-modellből kiindulva jutott el a 72-es rendszámú elem megtalálásáig. Az izotópkutatás úttörojeként kifejlesztette a röntgenfluo-reszcenciás analitikai módszert. A radioaktív izotópok alkalmazásával a növények s állatok anyagcsere-folyamatait lehet vizsgálni. Lényege, hogy apró mennyiségben hozzákeverik a radioaktív izotópot a vele kémiailag azonosan viselkedő elemhez, amely bármely szervezetbe juttatva sugárzással jelzi a megtett útvonalat. A mai orvostudomány rengeteget köszönhet e módszer kifejlesztésének.

Ugyane nap, 1903-ban született Székelyudvarhelyen a magyar geobotanikai iskola megteremtője. Soó Rezső a kolozsvári piaristáknál kezdte tanulmányait. Az első világégés után Berlinben vált az orchideakutatás nemzetközi szaktekintélyévé. Közben 1927-ben megjelent Kolozsvár geobotanikai monográfiája, amely a Kárpát-medence területéről a legelső ilyen nagyszabású munka. 1929-től a debreceni egyetemen megalapította a világszerte híressé vált debreceni cönológiai iskolát. Fejlődéstörténeti rendszerét Európa egyetemein oktatták. 1940–44 között a kolozsvári egyetemen a növényrendszertani tanszéket, a botanikus kertet és az Erdélyi Nemzeti Múzeum Növénytárát vezette. Munkatársa volt Nyárády Erazmus Gyula, Nyárády Antal és Csűrös István. 1945-ben visszatért Debrecenbe, s átvette régi intézetét. Krimibe illő történet, ahogy '45 után a kolozsvári növénytári adatait tanítványának, Csűrös Istvánnak tanítványai menekítették át Debrecenbe. A Margitszigeten sétány viseli nevét. Emléktábláját szülőházán 2003-ban lepleztük le Székelyudvarhelyen, születésének századik évfordulóján. Egyelőre csak szándék, hogy Udvarhely városi sétatere nevét viselje.

2003-ban, a Soó Rezső emléktúráról jövet, lefelé zötykölődtünk a Madarasi Hargitáról a daktari fapadjain. A vén Tejút fenyőlomb szűrte fénye világította meg csak az utat. Valaki énekelni kezdett, s a Vándor fecske hazatalál dallama végtelenné varázsolta a múló időt.

 

Hasonló jókat kívánva, maradok kiváló tisztelettel:

Kiss Székely Zoltán

Kelt 2014-ben, egy nappal Anna előtt.