A természet kalendáriuma (CLXXII.)

Október – Arad hónapja.

Mit jelent 166 év a Föld történetében? Vagy 161 év – amióta a Postarét beíródott Erdély történelmébe? Szemvillanásnyi időt. S annál is kevesebb ideje – csupán nyolcvan éve –, hogy 1935. október 2-án elkezdték a Bodor-kút másolatát felépíteni a Margitszigeten, feleletül. S Vásárhely ezermesterének emléke? Volt úgy már, hogy a Főtér közepére újraálmodja a XXI. század, ha már helyén más vallás temploma áll. Az Úr Dicsőítése Templom az egykori zenélő kút helyére 1934-re épült fel, tervezésekor a cél az volt, hogy a belvárosban álljon, s magasabb legyen a mi templomaink tornyainál.

 

Takar kutad margitszigeti mása?

Kollégiumi vénhedt boltozatok,

Koronka-kerti illatok s zamatok,

Erdőszentgyörgynek vén parókiája,

 

Bem ágyúi, Marosunk első hídja,

kerlési szélhárfa, jeddi gloriette

nem emlékezhetnek rád. Idő-evett

kibédi orgonád a tanúd. Hívja

imára néped. És a szigeti kút.

A felharsanó zene kínál kaput

az elmúltba. Száz év hallgatás után

 

felépítették Duna közepére

kutad hű mását s a villanyzenére

fel-felfigyelnek Pesten és Óbudán.

 

Október 9-én, 1863-ban született V. R. Viljamsz orosz agrobotanikus. Ő kezdeményezte a füves vetésforgó bevezetését a morzsás talajszerkezet fennmaradásának biztosítása érdekében. Ez azt jelenti, hogy 7-8 évi szántóföldi használat után 1-2 esztendőre évelő füvekkel és hüvelyesekkel kell bevetni és pihenni kell hagyni a talajt. A füvek bojtos gyökere elősegíti a morzsalékos szerkezet megmaradását, a pillangósok pedig nitrogént kötnek meg a talajban gyökérgümőikben. Elképzelését, a füves vetésforgót sokan bírálták. Ma, amikor a Föld talajainak 80%-át tönkretette az intenzív mezőgazdasági termelés – alig másfél évszázadnyi idő alatt a több tízezer éves talajokat! –, kezd megint „divatba jönni” a lesajnált szovjet-orosz agrárszakember.

Október 10-én, 1817-ben született Christoph Byus-Ballot meteorológus. Első igazgatója volt annak az utrechti meteorológiai intézetnek, amelyet abban az évben – 1854-ben – alapítottak, amelyikben a Postaréten a császári önkény mártírokká tette az obeliszk névadóit. Igazi hírnevét széltörvényének köszönheti. Megállapította, hogy az északi féltekén az alacsonyabb légnyomású területeket a légáramlás az óramutatóval ellenkező irányban járja körül, a magas légnyomásúakat az óramutatóval megegyező irányban. Ezzel lehetővé vált a szélirány előrejelzése. Először tudta bizonyítani, hogy a meteorológiai jelenségek milyen szoros és bonyolult kapcsolatrendszert alkotnak.

Október első dekádjában járunk. A meteornaptár a Drakonidák, a déli Tauridák és a ∂-Aurigidák 10. környéki maximumát ígéri. De a leglátványosabb égi jelenség az október 11-re eső bolygósorakozó lesz. Az idén a csillagászat napját, 12-ét látványosan ünnepli az éjszakai égbolt. Napkelet felé, hajnalban a Merkúr 5°-nyira emelkedik a csillagászati szürkület végére a látóhatár fölé. Tőle a zenit irányában az Esthajnalcsillag, a Vénusz ragyog. Fölöttük a vékonyka holdsarlót pillanthatja meg a gyakorlott szem – a Hold nagyon halovány lesz, fénye nem homályosíthatja el a Marsot és a Jupitert sem, amelyek, ha tiszta lesz az égbolt keleti tartománya, az Oroszlán és a Szeksztáns csillagképek között ragyognak majd. Hasonló látványos bolygóegyüttállás legutóbb 2002 májusában esett meg.

Október eleji esők csalogatják elő a galambgombákat az erdőn. Vörhenyes, piros, kék, galambszürke, zöld s égő téglaszín kalapjaikat a lassan hullani akaró lombok rejtik. Legnagyobb gombazsákmányaink öcsémmel ebből voltak. De volt trombitagomba, pöfeteg, fiatal szömörcsög, tinorú, rókagomba – na, ez ritka volt a Somostetőn, ahol legfontosabb „vadászterületünk” az Őzek völgye volt, amely ilyenkor ősszel kikericsek halvány kármin-lilájától színesült –, keserűgomba, pisztric – ezt mindig kidobta nagyapánk, mert ő volt a főellenőr, s ezt nem ismerte –, őzláb, kenyér-, rizike, csiperkék, szegfűgomba. Nagyapám volt a nyelvi lektora az első gombászkönyvnek, ami 1945 után Erdélyben magyar nyelven megjelent Laci bácsi, id. Málnási László tollából.

Késő nyári hangulat. Még nem vénasszonyok nyara ez. Lám, a jeddi Kincsesdombok alján Centaurea stenolepist (pókhálós imolát) látogat még a gyors röptű pöszörlégy, s termését kínálva a fénynek, virágba énekli magát – bár lombja már szépiabarnába fakul –, ez az Óbuda környéki későn érő csíkos páris almafa is. Ide hallik, s a lágy zenére fátyoltáncba kezdenek a fák.

 

Kupola zenéje mának szól. Halld már!

Négypercnyi az út a végállomástól.

Kiszürkéllik a betonja a lombból –

maroknyi székely imája –, porlik. Bár

 

vers küzd itt a villamosok zajával,

szellő a gyertyák világát eloltja

s a fényeket az ég szélére tolja

az este, félóránként rézfúvós-dal

 

szólal. Nehezen indul most az ének

mártírokért. A kút remetéjének

az Apolló-szobor Vásárhelynek int.

 

Öreg mester, remetéje a kútnak,

itt otthon vagyok. Az évek fakulnak,

mint kokárda, mely csupán rajtam virít.

 

Kelt 2015-ben, 367 évvel azután, hogy 1628. október 11-én a nehéz sorsú II. Rákóczi György az akkor még virágzó Erdély fejedelmévé lett.

Kiss Székely Zoltán