Alig hónapja annak, hogy Vallaurisban, a kastély 1227-től felépített kápolnájában megláthattam Pablo Picasso 1952-ben festett – alig egy éve renovált és most újra kiállított – A Háború és a Béke című művét.
Kürtőskalács-sütőfák igazsága
Alig hónapja annak, hogy Vallaurisban, a kastély 1227-től felépített kápolnájában megláthattam Pablo Picasso 1952-ben festett – alig egy éve renovált és most újra kiállított – A Háború és a Béke című művét. A koraközépkori szinte elfelejtett komor kápolna két szemközti faláról néz egymás szemébe a Háború és a Béke, hogy oltár gyanánt lezárja a teret a félkörbe álmodott – csőrében zöld olajágat hozó – fehér galambot a Nap kisárgult korongja előtt tartó négy ember – a Fekete, a Sárga, a Vörös és a Fehér – sziluettje a Földközi-tenger fakó azúrkékjébe merülten. Szent és egyetemes, barlangfestészet és antik mítosz: a félhomályból mintha gyertyák imbolygó lángjai bontanák ki a festmény barlangsátrát, ahogy az ember leheletnyi távolságból felfedezi a részleteket.
Éppen 70 éve, 1945. augusztus 14-én Japán elfogadja a kapitulációs feltételeket, véget ért a II. világháború. A két bomba ledobása szükségtelen volt, bűn az emberiség ellen.
Három évvel előtte, 1942-ben, két év kihagyás után, utoljára gyűltek össze az Erdélyi Helikon írói Marosvécsen dönteni arról is, hogy vagy befejezettnek tekintik a munkát és feloszlanak, vagy pedig folytatják azt, amit 1926-ban elkezdtek.
„A két lehetőség közül az Erdélyi Helikon írói közössége az utóbbit választja – olvasható a valószínűleg Tamási Áron fogalmazta Nyilatkozatban. Ezt kell választania, mert erre kötelezi nemcsak a népével való közösségi felelősségérzete, hanem erre kötelezi a kisebbségi múlt magyar és emberi küzdelmeinek minden nehéz gondja, munkája, keserűsége és tanulsága. Kötelezi a felelősség és a hűség a szülőföld iránt.”
Aztán egészen másképpen döntött a történelem.
Abban az évben, amikor Aldebert, Antibes püspöke a lérins-i kolostornak adományozta vallauris-i hűbérbirtokát, 1038-ban, augusztus idusán Esztergomban meghalt Szent István.
De 15-e Nagyboldogasszony napja is. 1615 éve a katolikus egyház ünnepe, névösszetételben a Nagy Mária föltámadására és megdicsőülésére utal. Jeruzsálemben már az V. sz. elején ünnepelték Mária halála napját, elszenderedésnek – dormitionak – nevezték.
Ugyanezen a napon, 101 éve nyitották meg a Panama-csatornát, s ugyane nap, 54 éve, 1961-ben kezdték építeni a berlini falat. Az egyik összeköt, a másik elválaszt. Ma megint elválasztó gátak – szellemiek is – épülnek Európában (is)…
86 éve, Kisbaconban, 1929. augusztus 17-én meghalt Benedek Elek. Ő éppen a szétdaraboló gátak okán tért vissza szülőföldjére, Erdővidékre.
62 éve, 1953-ban a Szovjetunió felrobbantotta az első hidrogénbombáját Szibériában, 45 éve, augusztus 17-én az oroszok útjára bocsátották a Venyera-7-et, ez volt az első űrszonda, amely adatokat közvetített a Vénusz felszínéről. 38 éve, 1977-ben, az Arktyika orosz atomjégtörő hajó eljutott az Északi-sarkra. Ez volt az első hajó az Északi-sarkon. Ma már, a globális felmelegedés miatt, semmi akadálya annak, hogy az Északi Jeges-tengert átszelő hajók áthaladjanak az Északi-sarkponton.
176 éve, 1839. augusztus 18-án, a francia kormány közkinccsé tette a fényképezést mint képalkotó találmányt. Ugyane nap, 147 éve, 1868-ban, Pierre Janssan felfedezte a Földön akkor még ismeretlen elemet, a héliumot. A Nap színképéből következtetett az új elemre. Ugyanezen a napon, 81 éve, 1934-ben Auguste Piccard svájci francia fizikus – egy repülési kísérlet során – elsőként repült 15 km fölé: 15781 méter magasra jutott a sztratoszférában. 1953-ban 3150 méter mélyre merült a Tirrén-tengerben az általa kifejlesztett mélytengeri eszközzel, a batiszkáffal. Fia, Jacques hódította meg a Föld legmélyebb pontját, a Marianna-árkot, 1960-ban.
Most száraz idő járja. Talán esős lesz az ősz?
Ha Szent István napja esős, száraz lesz az ősz.
932 éve, 1083. augusztus 20-án, I. László a székesfehérvári bazilikában szentté avatta István királyt s Gellért püspököt is. Szent László uralkodása idején az I. István által minden évben Nagyboldogasszony napján tartott törvénynapokat áttetette augusztus 20-ra, István király szentté avatásának napjára. 1342-től, Nagy Lajos uralkodásától kezdve Szent István ünnepének napja a keresztény magyar államalapítás emléknapja.
És az új búza ünnepe is. Kenyérsütés után az új búza lisztjét ki kell próbálni kürtőskalácsnak is. Különösen, mióta az unokák is megszaporodtak. Ide nem kell kemence, ezek a vámosgálfalvi, sok nehéz időt látott sütőfák is megteszik emlékezetnek.
Mindmás mellett ezek a százados kalácssütő fák is tanúi a kürtőskalács székely-magyar gyökereinek. Az érdemben kiöregedett sütőfát is meg kell tartani. Folytonosság az is.
Mert igazságainkat,
akár Picasso festmény-barlangsátorát,
lélekben meg kell érintsék az emberek.
Maradok kiváló tisztelettel:
Kiss Székely Zoltán
Kelt 2015-ben, augusztusi újholdkor, az Erdélyi Helikon utolsó marosvécsi találkozója után 73 évvel
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
