A természet kalendáriuma (CCXXVII.)

Október végi gyorsfénykép. 110 éve, 1906. október 29-én helyezték örök nyugalomra Zrínyi Ilona és II. Rákóczi Ferenc hamvait a kassai dómban.

Október végi gyorsfénykép. 110 éve, 1906. október 29-én helyezték örök nyugalomra Zrínyi Ilona és II. Rákóczi Ferenc hamvait a kassai dómban.

Feketeség a város felett,

sűrű felhő – hollóraj az égen.

Klorofillt evett az őszi nap

s utcára hullt szégyen gyanánt

a lomb.

Október végi gyorsfénykép. 110 éve, 1906. október 29-én helyezték örök nyugalomra Zrínyi Ilona és II. Rákóczi Ferenc hamvait a kassai dómban.

Október utolsó hétvégéje – a nyári időszámítás vége. Háborús idők szülötte. 1916-ban Amerikában vezették be először a nyári időszámítást. A praktikusnak tetsző ötletet több európai állam, így Magyarország is átvette. Azóta többször megszüntették, majd újra alkalmazták. 1980 áprilisa óta élvezhetjük ismét az óraigazítás örömeit. A legutóbbi reformra 1996-ban került sor. Akkor – már az EU-irányvonalnak megfelelően – szeptemberről október végére tolódott a téli időszámítás kezdete: október utolsó vasárnapján hajnali 3-kor 2-re állítjuk az órákat. A cél az energiamegtakarítás. Értelmetlen szabályozás. Nem lehet az óraátállítással energiát megtakarítani. Akkor is sokan fölöslegesnek gondolták. Mára mindenki belátta…

499 éve, 1517. október utolsó napján Luther Márton közzétette a búcsúcédulákkal való visszaélések és a katolikus egyház elvilágiasodása ellen szóló tézisét. Kezdetét vette a reformáció.

November – a kilencedik hónap a rómaiaknál. Első két-három napja a kelta eredetű halottak kultuszát szolgálja. Az elsejei mindenszentek napja, s a másnapi halottak napja a keltáknál már a VIII. században is közünnep volt. Mindenszenteket Kr. u. 835 óta, a halottak napját pedig 998 óta tartja meg az egyház. A Krisztus utáni M. évre várt világvége szorongásos hangulatában gyöke-rező szokás a gyertyagyújtás s a sírok rendbetétele. A bukovinai magyarok körében még ennivalót is vittek a temetőbe. Aki ezeken a napokon nem tud kimenni a temetőbe, az otthon gyújt gyertyát. Néhol úgy tartották, hogy akié a családban a legelőször leég, az hal meg leghamarabb. E napon hosz-szabban szólnak a harangok, hogy a harangszóval elfedjék a szellemek siránkozását. Az emberiség halálfélelme a mágikus koroknak egyik leghatalmasabb szellemi mozgatóereje volt.

Az ógörögöknél a hónapot őszi lombszín ruhájú ifjú jelképezte, fején bogyós olajág koszorúval: a mediterráneumban november az olajbogyószüret kezdete. Baljában a hónap terményeivel teli tálat tart; jobbjában pedig a Nyilas jelét. Antik jelkép a nyilazó Kheirón kentauré. A kentaurok közül ő volt az egyetlen bölcs és nagylelkű tanítómester: tanítványait, többek között Akhilleuszt az íj, a parittya és a lant művészetére oktatta. Egy napon azonban Héraklész véletlenül megsebesítette mérgezett nyilával, Kheirón rettenetesen szenvedett. Kínjainak enyhítésére Zeusz az égboltra helyezte.

Így vált a Nyilas a 12 állatövi csillagkép egyikévé. A Kárpát-medencéből tökéletesen megfigyelhető, legkényelmesebben nyári estéken. Mivel az égi egyenlítő alatt helyezkedik el, novemberben napnyugta után a délnyugati horizont fölött még felkereshető. Hét szabad szemmel jól látható csillaga akkor is világít.

Mintha a Nyilas hét csillaga költözött volna a Földre a mátyusföldi Zsigárd községben 2016. október 23-án. Városunk szülött-jének, Csizmadia Bélának, az alkotása emlékezik ezentúl az ’56-os forradalomra a Felvidéken. A hét golyónyomot őrző üvegből megálmodott emlékmű az 56-os bajtársaimnak sorait juttatja eszembe:

Csupán egy verssornyi időt kérek

vagy egy pillanatnyi ezredévet,

hogy nem-volt bölcsőmbe visszatérjek

és megpihenjek, ha nem lesz vétek;

csak egy örök csóknyi időt kérek

nem ifjú magamnak, hanem néktek,

…szedjétek össze a törmeléket

s az ég jegébe vágjatok léket!

…Tilos kihalnod, HŐS NEMZEDÉKEM!

Írója Bartis Ferenc. Az Utószó című versét 1956. november 1-jén, halottak napján szavalta el Kolozsváron a Házsongárdi temetőben Dsida, Brassai, Kriza sírjánál. Hétévi nehéz börtön volt a bére.

November 1-je 1172 éve mindenszentek napja.

A tűzfalakra hűs ködöt

sír a november mélabúsan.

Emberfürtös villamosok

futnak a ködbe koszorúsan.

Mindszent-virágos ár sodor

s egy dísztelen sír gondja éget:

ó, hogyha áthajítanám

koszorúval a messziséget.

Tudom, hogy vár ma, nő a köd,

nincs rajta rács, nincs rajta kőjegy.

Határon átkiáltanám:

ringasd szelíd karokkal, Őrhegy!

Áprily Lajos apja sírjának üzen Nagyenyedre Mindszentjével. Jómagam Vásárhelyre.

Körül az este glóriás:

ezernyi gyertya gyúl – s kilobban.

Ő alszik fénytelen tovább

a kergetőző évszakokban:

Hó villan. Vérpiros bogyót

fehérbe ejt a rózsa bokra.

Sírok között friss por szitál

a temetői nyúlnyomokra.

…S jönnek szirénás, vad szelek,

hogy fenn az új telet jelentsék.

Az én életem évszakos,

az ő évszaka: végtelenség.

S megérkezik másodikán a halottak napja: a katolikusoknál az üdvözült lelkek emléknapja, a protestantizmus az elhunytakról emlékezik meg.

November 3. már a magyar tudomány napja. S bár kettős emlékű ünnep, sokan meg-megfeledkeznek ennek vásárhelyi vonatkozásáról, a temesvári levélről.

Ki ne ismerné Bolyai JánosTemesvárról 1823. november 3-án édesapjához írott le-velét?

„…tsak annyit, hogy semmiből egy ujj más világot teremtettem…”. Mikola Sándor A fizika gondolatvilágában írta volt: „Ha Bolyai János csak logikai-matematikai kérdést oldott volna meg, bizonyára már életében elismerést aratott volna és munkája az értékes munkák közé soroztatott volna. Minthogy azonban új világfelfogást, új ismeretelméleti meggyőződést, a mindenséget átölelő új geometriai vázlatot alkotott, sorsa az volt, ami az úttörőké lenni szokott: a
tekintetbe nem vétel, a lekicsinylés, a lenézés”.

1825. november 3-án a pozsonyi országgyűlésen Felsőbüki Nagy Pál különösen gyújtó hatású beszédet mondott, amelyben hevesen kikelt azon elkorcsosodó főurak ellen, akik elhanyagolják nemzetünk és nyelvünk érdekeit. Ezután tette meg sorsfordító felajánlását gróf Széchenyi István, s határozták el a magyar rendek a Magyar Tudományos Akadémia létrehozását.

Maradok – egy felvidéki őszi délután bűvöletében – kiváló tisztelettel.

Kelt 2016-ban, 110 évvel II. Rákóczi Ferenc hazaérkezte után