Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Párisba tegnap beszökött az Ősz.
suhant nesztelen,
Kánikulában, halk lombok alatt
S találkozott velem…
Elért az Ősz és súgott valamit,
Szent Mihály útja beleremegett,
Züm, züm: röpködtek végig az uton
Tréfás falevelek.
Egy perc: a Nyár meg sem hőkölt belé
S Párisból az Ősz kacagva szaladt.
Itt járt s hogy itt járt, én tudom csupán
Nyögő lombok alatt.
Párisban járt az Ősz Ady Endre kánikulájában. Én Szent Mihály napján találkoztam vele halk szeptember végi lombok alatt.
Mihály nemcsak a végítélet bírája, hanem a lelkek vezetője is. Temetők, temetőkápolnák, csontkamrák védnöke, innen ered a halottas hintó „Szent Mihály lova” neve. Valamikor a Göncölt ilyen névvel is említették: a csillagképben halottaskocsit láttak. A Szent Korona alsó részén Mihály és Gábor zománcképe tűnik föl. A koronázási szertartás ősi bizánci szövege szerint az új császár előtt maga Mihály arkangyal tárja majd föl az uralom kapuit. Ez a hit a magyar királyi udvarban sem lehetett ismeretlen.
Mihály-nap után az üdő…
Sűrűn tornyosul a felhő.
– írja körül a szeptember végi időváltozást a régi juhásznóta –
Sírnak, rínak a bárányok:
Panaszkodnak a bojtárnak...
A XVIII-XIX. században a Kárpát-medencében Szent Mihálytól Simon-Júdásig (október 28.) tartott a szőlő szüretelése. Erdélyben a csúcsidő Terézia (október 15.) környékén volt és van. A XVI-XVII. században a szüret idejére még a törvénykezést is beszüntették.
Már a víg szüretnek örűl minden ember,
Mellyel örvendeztet bennünket szeptember.
Októbert olyformán biztatja előre,
Hogy nektár lesz a bor, és máslás a lőre.
Setétűl a setét góhér a vesszőkön,
Barna színt ver vissza a többi szőlőkön,
Amelyeknek általvilágló kristályja
A nézőt már édes nektárral kínálja.
Rajtok királyságot mutogatni akar
A veres bársonyba kevélykedő bakar.
A sárgálló almák, a piros körtvélyek
Legörbedt anyjoknak emlőjén kevélyek.
Fája alatt hever a főtt berekenye,
A kövér noszpolya, a borzas gesztenye.
Megterhelte az ősz a fáknak ágait,
Vastagon ráfűzte gazdag áldásait.
Csokonai Vitéz Mihály Az őszt dicsérve, búcsúztatja Szeptembert.
Csak az a baj, hogy már hűvösek a szelek,
Néha egy kis hideg és dér is jár velek.
Mert már a Mértéket hogy Fébus elérte,
A napot az éjjel egyenlőnek mérte.
De mégis, barátom, jer, ha kisétálunk,
Az őszben is elég örömöt találunk...
Levegő ege is dél után enyhesebb,
A szent Mihály nyara most legkellemesebb.
Van a hegyen egy kis szőlőm és szilvásom,
Itt esik ilyenkor legszebb múlatásom…
Lépjünk át Csokonaival októberbe. Hónapunk neve a latin „Nyolcadik” hónapnévből ered, mivelhogy a régi római naptárban az évkezdő márciustól számítva ez volt az év nyolcadik hónapja.
Első hétvégéje, az őszi madárvonulás időszakának közepén, 1992 óta madármegfigyelő napkettős Európában. Kezdeményezője a BirdLife International. Célja minél több emberrel megismertetni a madárvédelem jelentőségét.
Október 3-án lesz Haynald Lajos születésének 200. évfordulója. 36 évesen már Erdély püspöke volt, érseki ki-nevezését 1867-ben kapta. 1868-ban az MTA tiszteleti tagjává választotta, 1879-ben vált bíborossá. A nagyvonalú mecénás erdélyi püspöksége alatt létesítette a csíksomlyói székely gimnáziumot és a tanítóképzőt, a gyulafehérvári nőnevelő intézetet és a kórházat, s támogatott számos botanikai kutatást. Ő maga is szenvedélyes növénygyűjtő; behatóan a Szentírásban előforduló növények tudományos ismertetésével foglalkozott. Segélyezte a Nemzeti Múzeum növénytárát, nagy herbáriumát és növénytani szak-könyvtárát a múzeumra hagyta, amely így Európa harmadik legnagyobb botanikai könyvtárát mondhatta magáénak. Haynaldról még élete során közel félszáz növényt neveztek el, köztük több nemzetséget is; ezek közül legismertebb a Schur által elnevezett Haynaldia.
434 éve, 1582-ben a legtöbb katolikus országban életbe lépett a XIII. Gergely pápa által elrendelt naptárreform: október 4-ét 15. követte. A naptárreform a Julianus-naptár bevezetése óta a napév és a naptári év eltolódásából adódó tíznapos időeltolódást szüntette meg.
Az ENSZ 2000 óta ünnepli a világűr hetét október 4. és 10. között. A két időpont az űrkutatás történetének két mérföldköve.
1957. október 4-én indult útjára az első ember készítette mesterséges égitest, a Szputnyik I.
1967. október 10-én pedig hatályba lépett az űrkutatás békés felhasználásáról megkötött megállapodás.
Meglesz! Megvan!… Ahogy én Blériot-t,
úgy nézik majd fiaink, s követik,
már ők, azokat, kik, álmodva, míg
magát öli az ember, űrhajót
építenek, most még papiron…: ott
érkeznek vissza, ellipsziseik
bolygóiként, s látom, törik a híg
vonzás érc-rácsát, égi utasok,
ott zuhannak, fenségesebb magányban
(és sivárabban, mint amilyet álom
s ész sejtetni bír) az éteren át:
a szép Vénuszról jönnek, s ágyúik
néma mennydörgésében hirdetik,
hogy feltárták Csillag-Amerikát.
Így képzelte el Szabó Lőrinc az első űrhajót, a Valami szép kötete tanúsága szerint, valamikor 1944 és 1956 között az Asztronautákban. Már nem láthatta az első szatellitet áthaladni a Kárpát-medence egén, egy nappal a világűr meghódításának első lépése előtt, 1957. október 3-án ő maga költözött a csillagok közé.
Maradok kiváló tisztelettel.
Kelt 2016-ban, Szent Mihály után egy nappal