Kányádi Sándor filigrán téli rajzával indulok január harmadik dekádjának. Kedves Olvasóm, ha időd engedi, tarts velem e mostani sétámon is!
Sétánkat az égboltozaton kezdjük. A Nap évről évre végigvándorolni látszik a pályája vonalába eső állatövi csillagképeken. A csillagászat ókori felvirágzásának idején január 21/22-től február 18/19-ig a vízöntő csillagkép adott neki otthont. A Vízöntő hava, Vízöntő jegy elnevezés ma is ilyen értelemben használatos, jóllehet a valóságos helyzet a Nap precessziója miatt megváltozott az idők során, csillagképünket ma már márciusban ragyogja be a felkelő Nap fénye.
A távcső felfedezése előtt a csillagászok számára nem csupán viszonyítási helyül szolgáltak az állatövi csillagképek. Az asztrológia az emberi sorsot befolyásoló erőknek tekintette őket. Az állatövi csillagképek szimbolikája a csillaghitben fogant, de számtalan naptári vonatkozása is van.
A Vízöntő mitológiai rangját még abban az időben nyerte, amikor a Közel-Kelet földművelői az időszámítás alapjait megvetették. Ekkor, 5-6000 évvel ezelőtt, a téli napforduló csillagképe három zodiákusbéli társával, a Bikával, Oroszlánnal és a Skorpióval együtt a naptári sarokpontok és égtájak ura volt. Ennek emlékét őrzi a bibliai látomásokban szereplő négy apokaliptikus fenevad és a négy evangélista jelképe, melyek közül az emberarcú angyal testesíti meg a Vízöntőt.
Térben távolabb, időben közelebb ugorva Skóciában landolunk. 282 éve, 1736. január 19-én született Greenockban James Watt mérnök, feltaláló. 1759-ben kezdett foglalkozni a gőznek mint mozgatóerőnek a vizsgálatával, s 1776-ban Birminghamben elkészítette gőzgépe első két példányát. A forgómozgást végző lendkerekes gőzgépe a modern gőzgép őse – rendkívül nagy jelentősége volt a modern ipari forradalomban. Watt elsőként vizsgálta tudományos alapon a hatásfok növelésének lehetőségét, ezzel megalapozta a termodinamikát. Ő végzett elsőként mérést a lóerő meghatározására, s róla nevezték el a teljesítmény mértékegységét.
Következő állomásunk Olaszország. 92 éve, 1926. január 21-én halt meg Paviában a Nobel-díjas Camillo Golgi orvos, citológus. 1873-ban dolgozta ki a neuronok sejtfestési eljárását, amelynek segítségével először tette láthatóvá az idegsejtek fontos elemeit. Az általa kidolgozott festési eljárással kimutatta a később róla elnevezett Golgi-készüléket. A modern neurohisztológiai technika egyik megteremtőjeként tartják számon. Jelentős eredményeket ért el az agyszövet kutatása terén, élete fő művét is az idegrendszer központi szerveinek szövettanáról írta. Az ingerület terjedésével kapcsolatban a kontinuitás elvét vallotta. Az orvostudományi Nobel-díjat 1906-ban kapta megosztva Ramón y Cajallal az idegrendszer felépítésével kapcsolatos munkásságának elismeréséül. Habár ezt a felfedezést magyar tudós tette, Lenhossák Mihály, s bár német nyelven és Bécsben jelentette meg munkáját, mégis a szép nevű spanyolt részesítették a díjban.
Ugorjunk most át kissé Franciaországba. 243 éve, 1775. január 22-én született Lyonban André Marie Ampere fizikus, matematikus. 1824-től a College de France kísérleti fizikai tanszékének vezetőjeként az elektrodinamika egyik megalapítója volt. Elsőként talált az elektromosság mérésére alkalmas módszereket. Róla nevezték el az elektromos áramerősség mértékegységét.
Időben távolabb, térben közelebb, Brassóban folytatjuk szeszélyes sétánkat. 469 éve, 1549. január 23-án tért meg teremtőjéhez Johannes Honterus humanista gondolkodó, geográfus. 1530-ban adta ki első földrajz-égleírását, a Cosmographiát. Bázelben 1532-ben elkészítette Dél-Erdély első részletes térképét, majd Albrecht Dürer rajzai nyomán fába metszette az első, modern szemléletű áttekintő égbolttérképet. 1533-ban hazatért Brassóba, s a reformáció lutheri irányzatának megerősítését, a fiatalság nevelését, a széles körű műveltség terjesztését tűzte ki céljául. Brassóban adta ki bővített geográfiai munkáját Rudimenta Cosmogra-phica címmel, amelyhez 13 saját szerkesztésű térképet csatolt. A mű másfél évszázad alatt 39 kiadást ért meg, a legkülönbözőbb európai nyomdákban. Csillagtérképét újranyomtatva több munkához mellékelték és másolták.
Térben kevesebb, időben nagyobb következő ugrásunk: Nagyvárad. 120 éve született, 1898. január 23-án sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi Zsigmond vadász, író.
Következő évszámunk 1627. 391 éve, január 25-én született az írországi Waterford grófságban Robert Boyle vegyész, természetfilozófus. 1656–1668 között az Oxfordi Egyetemen tanított. Sikerült megszereznie Robert Hooke támogatását, aki segített neki egy légszivattyút építeni. Kimutatta a levegő fizikai jellemzőit és nélkülözhetetlen szerepét az égésben, a légzésben és a hang továbbításában. Elsőként fedezte fel, illetve publikálta 1662-ben, hogy a gázok térfogata fordítottan arányos a rájuk ható nyomással, ez az általános gáztörvény egy speciális esete, a Boyle-Mariotte-törvény. Elsőként állított elő hidrogéngázt 1671-ben. Boyle foszforról szóló leírásához 200 évig nem tudtak újat tenni. Ő alkotta meg a sav-bázis elméletet, és lefektette a modern laboratóriumi kísérletezés alapjait. A londoni Royal Society alapító tagja volt.
Következő s egyben mai utolsó állomásunk Marosvásárhely. 1855. január 25-én, 163 éve itt született Vályi Gyula matematikus, egyetemi tanár. Kolozsvárott 1877-ben matematika-fizika szakos tanári oklevelet szerzett. Két évig ösztöndíjjal a berlini egyetemen tanult; itt kezdte meg önálló kutatásait. 1881-ben Kolozsvárott egyetemi magántanár, 1884-ben az elméleti fizika, majd az elemi mennyiségtan professzora. 1911-ben meggyengült látása miatt nyugdíjazását kérte. Tudományos munkássága az analízis, a geometria és a számelmélet területére vonatkozik, elévülhetetlen érdemeket szerzett Bolyai János Appendixének megismertetése terén. 1891-től volt az MTA tagja.
Zord tél van. Kemény tél jön ránk is? Ez évben?
Egy kutya biró eleibe idézte a juhot,
Kinek kölcsön adott volna kenyeret, s ez hamis
Szájjal tagadná; két bizonyságot hiva,
Farkast és kányát; ezek előállván: „Igaz,
Úgy van, biró úr, láttuk, bátran esküszünk.”
A juh, szegényke! vesztett; büntetése volt:
Mivel nincsen egyéb jószága neki: hát egész
Gyapját eladván, tegyen eleget.
– olvasom a 188 éve, 1830. január 25-én, meghalt ódaköltő, Virág Benedek Mesék Phaedrusként (Reseta Jánosnak, wartembergi gróf Waldstein urfiak nevelőjének, egykori tanítványomnak alcímű) versciklusának XC., Juh biró előtt című darabjában.
Tél volt s kemény
Hideg, mikor ezen büntetés hozatott reá,
Elhalt, s husát felosztották magok között
A kánya, farkas, kutya, hamis ellenségei.
Feleltessük reá a 195 éve írt Kölcsey-sorokat:
(…) Szánd meg, Isten, a magyart,
Kit vészek hányának,
Nyújts feléje védő kart
Tengerén kínjának.(…)
Maradok kiváló tisztelettel.
Kelt 2018-ben, három napkeltével a magyar kultúra napja előtt
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
