Hajnali rigók. Szabó Lőrinc pontos látlelete a május végén utolsóként érkező sárgarigókakasok jellegzetes flótázó hajnali harci daláról.
Hajnali négykor bekiabáltak,
ahogy a torkukon kifért,
(bár az ablak alatt a fáknak
zöld korcsmáiba még alig ért,
még nem is ért új fénye a napnak)
s mint a bolondok, úgy kacagtak,
kurjongattak az ablak alatt vad
vigadozásban a kerti rigók.
Hajnali rigók. Szabó Lőrinc pontos látlelete a május végén utolsóként érkező sárgarigókakasok jellegzetes flótázó hajnali harci daláról. Az óvatos, de vetélytársaival állandóan a revírért küzdő madár rendszeres fészkelő mifelénk. Ugyanakkor a visszatérő fiatal, legtöbbször hím egyedek, a helperek, segítenek közvetlen rokonaik fiókanevelésében. Hosszú távú vonuló, augusztus végén, szeptember elején már távozik is. Az év nagyobb részét Afrikában tölti, még Madagaszkárra is eljut.
…Hajnali négytől harsogott a
korhelynóta az ablak alatt;
úgy zengett az a dal, hogy azóta
nélküle is csupa fütty a nap;
csupa fütty, pedig elhallgattak
s reggelre emlék maradt csak,
hogy milyen éktelenül mulattak
a hajnali kertben a sárgarigók.
Kosárszerű, fűből készült fészkét mesterien szövi fák ágvillája alá, gyakorta lombdús diófákra. Biztonságos hely; a cseresznye, megy, korai alma már érleli gyümölcseit, ott szüretkor zavarnák a fészeklakó utódokat.
A dióérés még várat magára. Habár a zöld diót is megszedik néha. Édesanyám a zöld diót, amikor az még olyan puha volt, hogy kötőtűvel keresztül lehetett szúrni, két héten keresztül vízben áztatta, fahéjjal, szegfűszeggel, citromhéjjal ízesítette, s aztán negyedóráig forralta. Majd meleg cukros lében dunsztolta. Különleges íze van a zölddió-befőttnek. Amikor elkészült, keveset Petri-csészébe – egy biológia-kémia tanártól ez tán el is várható – tett, úgy kóstoltatta úgy jó ötven évvel ezelőtt.
160 éve is elmúlt, hogy 1852. május 31-én megszületett a névadó német bakteriológus Julius Richard Petri, s annak már 129 éve, hogy elkészítette első csészéjét, 1887-ben.
Annak is évszázadnyi ideje, hogy a német bakteriológia legnagyobbika, Robert Koch, 1910. május 27-én meghalt. A lépfene, a tuberkulózis és a kolera kórokozóinak, no meg a pneumococcusnak a felfedezője; ő készített először tiszta baktériumtenyészeteket – a Petri-csésze felhasználásával –, kikísérletezte a tárgylemezen történő festését, s elsőként alkalmazta a hővel való sterilizálást, a mai sebészeti csírátlanítás módszerét.
1747. május 28-án született Mártonffi Antal jezsuita csillagász is, Csíkszentkirályon. A gyulafehérvári papnevelde tanára Bécsben, Hell Miksától tanulta meg a csillagászat csínját-bínját. A gyulafehérvári csillagda 1794-ben kezdte meg működését, felszerelése a maga korában kiváló volt. Ma zár alatt őrzi titkait, akárcsak alatta a Batthyaneum.
Nyárelő hava. Jékely Zoltán verssoraival indulok a nyárnak.
Ezüst berek, zöld víz, bolond madárdal,
ős asszony-illat: izzadt nyárfaszag,
s az égről tajték- s habfelhő fogával
vén csontokon az ifjú nyár kacag.
Horgászbotommal gázolom a tócsát,
tündérek várnak, vagy hideg halak?
Maroknyi, édes örökkévalóság,
egy pillanatra megtaláltalak!
A pillanatra megtalált örökkévalóság júniusa.
A hónapot a naptárreformáló Julius Caesar saját fiáról, Marcus Junius Brutusról nevezte el. Miután Brutus részt vett atyja meggyilkolásában, már nem tartották méltó hónapnévadónak, s mert Ovidius „mensis Junonius”-nak, Júnó istennő havának írta következetesen a hónapot, ettől fogva Júnó istennőről származtatták a hónap nevét.
Mint ógörög elődje, a dajkaistennő Inó, a római Júnó is a gyermekáldás és házasélet úrnője volt – nem mellékesen a csillagos égboltnak is ő volt királynője. Előbbi a magyarázata annak, hogy 1925-ben a genfi gyermekjóléti konferencia június elsejét tette meg nemzetközi gyermeknapnak.
A hónap jelképe sárgászöld ruhás, repülő, szinte még gyerek ifjú, fején éretlen kalászkoszorúval, jobbjában a hónap jegyének, a Ráknak a jelével, baljában a hónap terményeivel teli tál.
Június régi magyar neve rák hava, illetve Szent Iván hava. Utóbbi nevét a hónap legjelentősebb szentjéről, Keresztelő Szent Jánosról nyerte.
Még messze van a napforduló, még csak ígérik hűsítő levüket a nyári almák. A korai borízűre is még hónapnyit kell várni. Akkor már a babos kendőbe gondosan becsomagolt délebéd s a zöld mázas korsó itala mellé kiskosárnyi almát is lehet vinni a határba, aratáskor. Mint Feszty Árpád 1910-ben készült csendéletén. A millennium tiszteletére elkészült, s apósa, Jókai Mór által támogatott Magyarok bejövetele (kör)kép megálmodója ilyen békés idilleket csalt elő ecsetjéből négy évvel az első világégés előtt. Épp akkor, 1914. június elsején esett ki az ecset a kezéből.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató