Szeptember a földműves lét, a csillagászat s a naptár is szempontjából jeles hónap.
A tó csendes vizében a sárgult fák hű rajzban állnak
A gólya vándor-útra kelt,
De még zöldel hegy és mező;
Minő szép nyájas ősz vagyon!
A napsugár az ágakon
Másodvirágot csalt elő.
– írta volt Tompa Mihály az Őszi képek első darabjában, s így folytatja a másodikban, az őszi pirkadatot, a korányt megénekelve:
Rózsás tavasz
S arany kalászos nyár nyomában,
Lassú halál
Gyilkos fuvalma száll
A hűvös őszi éjszakában.
Kél a korány,
De a vidék beteg!
Sápadt fűszálin a mezőnek
Fagyott könycsepp remeg.
Szeptember a földműves lét, a csillagászat s a naptár szempontjából is jeles hónap. Mivel az ókori mediterránumban a mezőgazdasági munkák ritmusához igazodott a társadalmi lét megannyi eleme, az iskolakezdés is szeptember közepére esett.
Az ókori Róma szeptemberi ünnepeinek legjelentősebbje a capitoliumi triász, Jupiter, Júnó és Minerva templomának felavatásáról emlékezett meg szeptember 13-án. Mint Hahn István írja, ezen a napon az egész szenátus megjelent a templomban, és nagy közös lakomán megvendégelte a három istent. Ez a szokás a sikeres aratás és szüret hálaadásünnepévé vált. Az isteneknek feltálalt fogások a föld az évi ajándékaiból készültek. Az e nap a szentély falába vert szög az évek számítását szolgálta, s arra vezethető vissza, hogy volt idő, amikor szeptember 1-jével kezdték az évet. Szeptember idusát mindössze 9 nap választja el az őszi nap-éj egyenlőségtől, az előtte eltelő 9 nap, a novendialis, pedig kilencnapos, kilencedik napon végbemenő ünnepet jelölt a római naptárban.
Hervad, hervad a föld határa!
– folytatja Tompa a harmadik képben.
Az őszi fáknak ágirúl,
Sárgult levél könnyen lehull
Halk esti szél fuvallatára.
Hogy is ne hullna levele
Szegény fának a sír fele?
Fenn őt ugysem marasztja már
Harmat, dal és meleg sugár.
Hegy-völgyön mélán bolygok én.
– felelteti rá a IV. képet.
A halvány ősznek idején;
Oly bús az érzés, mely kihoz
A völgy beteg virágihoz!
A miként a tó csendes vizében
A sárgult fák hű rajzban állnak:
Borongó lelkem tűköre
A haldokló ősz fájdalmának!
Minden oly ünnepélyes, hallgatag – veszek még egy sort kölcsön Tompa ötödik őszi képéből. Ezzel feltarisznyázva indulok ősz eleji sétámra a természettudomány-történet hegyein-völgyein. Ha időd engedi, tarts velem, kedves Olvasóm!
538 éve, 1479. szeptember 17-én született Ferrarában Celio Calcagnini itáliai asztrológus, költő, író, filozófus. 1517-19 közt Magyarországon élt, Budán csillagászati műszereket készítettek megrendelésére. Elsők közt állította, hogy a Föld mozog, erről értekezést írt 1525 körül, mely nyomtatásban csak 1544-ben jelent meg, „Arról, hogy az ég áll és a Föld mozog” (Quod coelum stet et terra moveatur) címmel. Valószínűleg krakkói utazása idején ismerhette meg Kopernikusz tanait a nagy lengyel mester egyik rövid kéziratos munkájából.
281 éve, 1736. szeptember 16-án halt meg a gdanski születésű Daniel Gabriel Fahrenheit német fizikus. Ő készített először megbízható hőmérőket, 1714 és 1715 között borszesszel, ezután pedig higannyal töltve. Hőmérsékleti skáláján 0-val azt a pontot jelölte, amely az 1709. évi leghidegebb hőmérsékletnek felelt meg, az emberi test hőmérsékletét pedig 96 foknak választotta. Így a víz fagypontja 32-nek, forráspontja pedig 212 foknak adódott. Kísérleteivel kimutatta, hogy a folyadékok forráspontja a légköri nyomással változik, ennek alapján szerkesztett a légnyomás mérésére termo-barométert. Folyadékok sűrűségének mérésére hidrométert konstruált. Ő volt az első, aki a vizet a fagypont alá tudta hűteni anélkül, hogy az megfagyott volna (túlhűtés). A róla elnevezett hőmérsékleti skálát még ma is használják, főleg angol nyelvterületen.
198 éve, 1819. szeptember 18-án született Jean Bernard Léon Foucault francia fizikus. 1850-ben megállapította, hogy a fény a vízben lassabban halad, mint a levegőben. Ugyanebben az évben – forgótükrök segítségével – megmérte a fény sebességét, eredménye 1%-on belül megegyezik a ma ismert helyes értékkel. Nevét elsősorban híres ingakísérlete őrzi, mellyel bizonyította, hogy a Föld saját tengelye körüli forog. 1851-ben a párizsi Panthéonban egy 67 méter hosszú dróton lengő, nehéz vasgömb mozgását elemezte: az inga alá helyezett homokos felületen az inga egy nap alatt egy sokágú csillagalakzatot rajzolt. Ez csak úgy lehetséges, ha a beindított ingamozgás alatti terület fordul el a fix ponton felfüggesztett, mozgó inga alatt.
160 éve, 1857. szeptember 17-én született Konsztantyin Eduardovics Ciolkovszkij orosz fizikus, az űrhajózás alapelveinek első megfogalmazója, a korszerű rakétatechnika elméletének megalapozója. Első könyve, a Szabad tér, már 1883-ban a rakétát tartotta az űrközlekedés egyetlen lehetséges megoldásának. 1896–1897 között felismerte a reaktív meghajtás általános törvényét. Ez az 1903-ban közzétett, róla elnevezett képlet a rakétamozgásra vonatkozó alapegyenlet. E téren kidolgozott elveit A világűr kutatása reaktív meghajtású eszközökkel című munkájában adta közre. 1929-ben a többlépcsős rakétákról értekezett. Megálmodta a modern űrkutatás kérdéseinek nagy részét, a folyékony hatóanyagtól a torlósugár-kormányig és az űrhajósok többgenerációs kozmikus rakétájáig, melynek fedélzetén mesterséges gravitációt hoz majd létre az űrhajó forgása, és zárt ökológiai rendszer teszi lehetővé az anyagok regeneratív körforgását. Halála is szeptemberre esik: 1935. szeptember 19. óta keresi igazát a kozmikus terekben.
124 éve, 1893. szeptember 16-án született Szent-Györgyi Albert. 1917-ben szerzett Budapesten orvosi oklevelet, majd Európa több városában tanult biológiát, élettant, gyógyszertant, illetve fizikát és kémiát. Az 1920-as évek végén ismeretlen anyagot fedezett fel a mellékvesében, amelyet hexuronsavnak nevezett el. Miután második doktorátusát megszerezte Cambridge-ben, 1931-től újra Magyarországon dolgozott, és a szegedi tudományegyetemen növényekből próbálta kivonni a korábban felfedezett anyagot. Végül a paradicsompaprikával folytatott kísérletei során azonosította a hexuronsavat a C-vitaminnal, és segítségével a paprikából kiinduló C-vitamin gyártásának módszerét is kidolgozták Szegeden. A témakörben folytatott kutatásaiért 1937-ben kapott élettani-orvosi Nobel-díjat. 1947-től kezdve az Egyesült Államokban élt, és főként az izomműködés, a rosszindulatú daganatok, valamint a sejtszintű szabályozás területén folytatott kutatásokat.
26 éve, 1991. szeptember 19-én találták meg Ötzit, egy több ezer éves mumifikálódott férfit, az Alpok Ötz-völgyi gleccserében, Ausztria és az olasz Dél-Tirol határán. A két ország antropológusai ádáz harcot vívtak birtoklásáért...
Ezzel visszaérkeztünk a mába. Most?
Most fél tíz van és ősz
– kezdi versét Csukás István –
a kertben lángol egy fa,
a szomszédban iskolacsengő szól,
szeptemberi muzsika…
Hasonló, iskolacsengős, békés őszi sétákat kívánva, maradok kiváló tisztelettel.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
