2024. november 22., Friday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Erdélyben már a középkor óta nagy gondot fordítanak a templomok kézimunkákkal való díszítésére.


Erdélyben már a középkor óta nagy gondot fordítanak a templomok kézimunkákkal való díszítésére. A római katolikus lelkészek díszes ruhái is a legértékesebb kézimunkák közé tartoztak, s ma múzeumokban őrzik az ezüsttel-arannyal hímzett miseruhákat. A II. vatikáni zsinat egyszerűsítette az öltözetet, azóta a stólán láthatók magyar népi jellegű hímzések, pl. keresztszemesek is. Az oltárterítő, asztalterítő, a szószék szélét takaró kézimunka mindenik történelmi egyházban a legszebbek közé tartozik. A XX. századig ezeket a hímzéseket az arisztokrata házak varróműhelyeiben varrták, s ajándékként kerültek a templomokba. Tüllanyagra varrott arany-, ezüsthímzéssel reneszánsz virágmintás terítőket láttam például a bonyhai, az istvánházi református egyház tulajdonában levő múzeumokban, szép régi kézimunkák vannak Magyarózdon, s a marosvásárhelyi Bolyai téri unitárius egyházközség is őriz egy teljesen használható, ép fehér hímzésű úrasztali ajándékterítőt 1716-ból. A kézimunka ma a templomok többségében népi hímzésekkel varrott terítőket jelent a nőszövetségek tagjainak munkájaként. Kalotaszegen írásos és vagdalásos (azsúrtechnikás) együtteseket láttam, az Alsó-Küküllő mentén egyfajta nagyírásos terjedt el. Gyakori az írásos kézimunka a mezőségi és a nyárádmenti templomokban is. Bár magyaros és népi eredetű, csakhogy háttérbe szorította a székelyek eredeti dupla keresztszemes (akasztalattal varrott) mintáit, amelyek az említett térségekben őshonosak a kézimunkákon. Szép példa a keresztszemes kézimunkára a sáromberki református templom pelikános mintájú együttese, amely mellé Porkoláb Levente lelkész javaslatára egy szarvasos mintás keresztszemes garnitúrát is varrtak a nőszövetség tagjai. Székelybő két templomában, ahova a lelkészek beszolgálnak időnként misézni, prédikálni, Szente Kinga kezdeményezésére felújították a régi kézimunkákat. A református nőszövetség keresztszemes életfás–szembenéző galambos mintát hímzett (2010-ben szentelték fel), a katolikusok életkút mellett álló pávás, valamint szíves-szegfüves mintát varrtak ki (2011 őszén szentelték fel). A népi kézimunka nagyon szépen kiemeli az Isten házát, otthonos hangulatot teremt, s hozzájárul a helyi hagyományok, a mintakincs megőrzéséhez. Csíksomlyón három, különböző színnel varrott (fehér, piros, kék) garnitúra készült az elmúlt években, Pál atya házfőnöksége idején, 2005-ben. A soknyüstös háziszőttes is nagyon emeli a mezőcsávási templom esztétikai értékét.

Templomainkban jelen van a székely festékes szőnyeg is, mely európai hírnevű. Daczó Árpád (Lukács atya) hat ilyen szőnyeget szövetett Csíkdánfalván (drapp-bordó színezéssel), és ma is használja a marosvásárhelyi volt ferences templom.

Az egyházi kórusok és nőszövetségek zászlajára is hímezhetők magyaros motívumok, amilyent például a bolyhai református nőszövetség készített néhány éve. 

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató