A Professzorok Erdélyben elnevezésű előadás-sorozat keretében Marosvásárhelyen tart előadást Szabó Csaba Attila professzor A televíziózástól a közösségi médiáig címmel, Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának és a Professzorok Batthyány Körének szervezésében május 30-án, pénteken 18 órától a Vártemplomban.
A Professzorok Erdélyben elnevezésű előadás-sorozat keretében Marosvásárhelyen tart előadást Szabó Csaba Attila professzor A televíziózástól a közösségi médiáig címmel, Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának és a Professzorok Batthyány Körének szervezésében május 30-án, pénteken 18 órától a Vártemplomban.
– Az talán senkinek nem újdonság, milyen mértékben alakultak át manapság a társadalom médiafogyasztási szokásai – főként a fiatalság körében. Hogyan látja Ön ezt a jelenséget? Jó, rossz, vagy csak más, és meg kell „barátkoznunk” vele?
– Előrebocsátom, hogy elsődlegesen műszaki-tudományos ember vagyok, a médiakommunikáció technikáját kutatom, oktatom, és csak másodlagosan foglalkozom a társadalmi aspektusokkal, mert ezek nem választhatók el. Ezért véleményemet ez utóbbi vonatkozásokban úgy kell tekinteni, hogy az nincs alátámasztva saját kutatásokkal. Azt gondolom, egyrészt együtt kell élnünk ezekkel a trendekkel, mert azt hiszem, nem megfordíthatóak. Másrészt, közhelynek hangzik, de igaz: a változásoknak vannak pozitívumai és árnyoldalai egyaránt. A közösségi elem megjelenése a médiafogyasztásban, amely pl. a filmek, műsorok ajánlásában, az azokhoz kapcsolódó ismeretek megosztásában nyilvánul meg, pozitív. Azt már nem tartom egyértelműen pozitívnak, hogy bárki, bárhol, bármilyen eszközről nézhet, hallgathat műsorokat, bár műszakilag a mobil multimédia nagyon izgalmas kutatási-fejlesztési kérdéseket jelent. Az előadásomban megpróbálom az átalakulóban lévő médiafogyasztási szokásokat bővebben kommentálni.
– Az internetes médiafogyasztás előretörése tulajdonképpen megásta a nyomtatott lapok, újságok sírját. Egyre kevesebben fizetnek elő, hiszen az interneten gyorsabban, könnyebben jutunk információhoz. Visszafordítható ez a jelenség? Milyen jövőt jósol a nyomtatott sajtónak?
– Attól félek, hogy azok a gyerekek, akik az iskolában már csak számítógépen, interneten tanulnak, nem ismerik meg a nyomtatott könyvek, folyóiratok világát. Nemrég Uruguayban járva hallottam egy új oktatásmódszertani programról, amely arról szól, hogy minden kisdiák kap egy iPad-et, és az lesz az ő univerzális tanulási eszköze. A példa nem egyedi, inkább csak azért említem ezt a távoli fejlődő országot, mert nemcsak Szingapúrban, Dél-Koreában vagy Finnországban, tehát a gazdag és fejlett internetes kultúrájú országokban kell példákat keresni. Remélem, hogy az iskolai oktatásmódszertanban mi nem esünk át a ló túlsó oldalára. A középkorú és idősebb generáció hozzászokott a nyomtatott információhoz, és nehezebben szokik le róla. Közülük talán sokan továbbra is értékelik, mennyire más, ha az ember kezébe vesz egy frissen kinyomtatott könyvet, újságot, és azt tetszése szerint lapozgatja. De a nyomtatott könyvek és lapok olvasásának csökkenése elindult, folytatódik, és csak remélni tudom, hogy lelassul. Ugyanakkor fontos látni, hogy összességében, tehát az internetes és e-bookos olvasással együtt is évek óta csökken a könyvolvasás. Tehát nem arról van szó, hogy az olvasók és az olvasás egy része áttért az elektronikus változatokra, ugyanis az utóbbiak használata nem nőtt olyan mértékben, mint amilyen mértékben a nyomtatott könyvek olvasása csökkent. Egy lehetséges válasz az, hogy a hangsúly áttevődik az internetes multimédia-fogyasztásra, tehát olvasás helyett audiovizuális tartalmak nézegetésére.
– Médiafogyasztás szempontjából milyen különbséget lát Magyarország és Erdély között?
– Sajnos, Erdélyről ebben a tekintetben csak szórványos ismereteim vannak, rokonoktól, ismerősöktől. Ennek alapján nem látok nagy különbségeket, hacsak azt nem, hogy az erdélyi magyarok a romániai kulturális környezet mellett a magyarországiban is benne vannak. Várom, hogy az előadáshoz kapcsolódó vita, beszélgetés segítsen a megismerésben.
– Mire számíthatnak azok az érdeklődők, akik elmennek az előadására?
– Az előadásban igyekszem közérthető módon bemutatni a médiakommunikáció mai technikai hátterét és elérhető szolgáltatásait, áttekintést nyújtani ennek az új multimédia-világnak a lehetőségeiről és kihívásairól, illetve bemutatni néhányat a várható fejlődési irányok közül. Beszélni fogok a digitális televíziózásra való áttérésről, a minőségi tévézés új technikai lehetőségeiről (pl. 3D tévé), a mobil multimédiáról, a közösségi médiáról és közösségi tv-ről.
– Hogyan látja Ön a Professzorok Batthyány Körének tevékenységét? Miben látja annak fontosságát?
– A kör, amely a polgári értékrendet magukénak valló, ezen értékrend érvényesítéséért tenni akaró egyetemi tanárok egyesülete, a különböző aktuális társadalmi, gazdasági, politikai kérdéseket rendszeresen megvitatja, az ezekben kialakított közös álláspontjait nyilvánosságra hozza, és többek között ezúton is szeretné segíteni a polgári Magyarország fejlődését. Támogatja azokat a politikai pártokat és politikusokat, amelyeknek/akiknek az értékrendje, céljai és tevékenysége ebbe az irányban mutat. Különösen fontosnak tartja a kör a határon túli közösségek támogatását.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
