Ha gyanús a külföldi hívás, nem szabad visszahívni,
egyébként csalás áldozataivá válhatnak azok, akik megteszik.
Az „egy csengetés, és vége” csalás lényege, hogy egzotikus országokból felhívják az előfizetőt, aki sokszor nem is hallja azt az egy csengetést, de a készülékén megjelenik nem fogadott hívásként. A csalók azt remélik, hogy az emberek kíváncsiságból visszahívják a külföldi, emelt díjas telefonszámot, ezért a bűnbandák naponta akár 10-12 ezer hívást is kezdeményeznek.
Európában az országok előhívó száma kétjegyű, a csalók pedig általában 200-zal kezdődő számokról hívják az előfizetőket, így ezekkel kell vigyázni, ha valakit ilyen számról hívtak, semmiképp se hívja vissza, illetve ellenőrizze, hogy az előhívó szám melyik országhoz tartozik. Amennyiben egy ilyesféle csalás áldozatává válik valaki, megtörténhet, hogy emelt díjas a hívás, ahol a percenkénti tarifa rendkívül magas, a károsultak a számok visszahívása után a prepay kártyák esetében teljesen egység nélkül maradhatnak, előfizetésnél pedig jelentősen megugorhat a telefonszámlájuk. A következő országbeli számokról érkeznek a leggyakrabban a hívások: albániai (+355), burundi (+257), malawi (+257), marokkói (+212), nigériai (+234), tunéziai (+216), fehéroroszországi (+375), pakisztáni ( +92) és észtországi (+372).
