Már nem kell olyan sokat várni a 6G-re
Mindössze pár éve jelent meg az 5G, és csak az utóbbi időszakban kezdett el Romániában is szélesebb körben elterjedni. A felhasználók zöme nem is vett észre nagy különbséget, hiszen az alapinternetezési funkciókhoz a 4G is bőven elég, azonban, ha valaki már komolyabb, nagyobb adatigényre számot tartó feladatokat végez, akkor nagyon is érzékeli, amikor nincs 5G-lefedettség. Ezzel együtt is azonban átlagosan nézve az 5G nem hozott olyan nagy előrelépést, viszont egy dolog ismét bizonyságot nyert: az összeesküvéselmélet-hívőknek most sem lett igazuk. Nem robbantunk fel, nem szenvedtünk semmilyen agyi károsodást, nem irányítanak minket a hálózaton keresztül, és még hosszan lehetne sorolni azokat a rémeszméket, amelyeket egyesek terjesztettek a bevezetés előtt. A teszteknek és a tudománynak lett igaza: az 5G nem veszélyes. Most pedig úgy fest, hogy már nem is fog kelleni olyan sokat várni a következő előrelépésig, a 6G-ig.
Az LG a napokban jelentette be, hogy sikeresen tesztelte a 6G terahertzes (THz) vezeték nélküli adatátvitelt és adatátvételt a 155-175 GHz-es frekvenciatartományban, 500 méteres távolságban. Vagyis egy antenna már képes egy 500 méter sugarú kört lefedni 6G-vel, ami nagy előrelépés a tavalyi eredményhez képest, amikor is 320 métert tudtak elérni szabad téren. Lehet, hogy távolságban nem tűnik nagynak a különbség, viszont technológiai mértékegységgel nézve ez hatalmas előrelépés, ami közelebb hozta a 6G bevezetését. Természetesen ez még évek kérdése, arról nem is beszélve, hogy a hálózat más országokban is kell fejlődjön, továbbá az emberek le kell majd váltsák a készülékeiket újakra, amelyek már támogatják a 6G-t, ezt így mind összeadva közel egy évtizedről beszélhetünk.
A napokon elvégzett teszt nemcsak azért jelentős, mert sikerült 320 méterről 500 méterre növelni a lefedettségi tartományt, hanem azért is, mert a szöuli LG Science parkban az is bizonyságot nyert, hogy változatos és valós körülmények között is használható a 6G technológia. A tesztet az LG az U+-szal közösen végezte, és az eredmények láttán ők maguk jelentették ki, hogy egy nagy lépéssel közelebb kerültek ahhoz, hogy kereskedelmileg is kiaknázzák a 6G THz-es kommunikációs technológiát.
De mi a különbség az 5G és a 6G között, avagy miért van erre valóban szükségük az embereknek? Egyrészt a 6G jelentősen megnöveli az adatátviteli sebességet, ultraalacsony késleltetést, valamint kiemelt megbízhatóságot tesz lehetővé. Az sem elhanyagolandó, hogy képes lesz teret nyújtani a kommunikáció és a mesterséges intelligencia, valamint a kommunikáció és az érzékelés kombinációjának. Vagyis számos jövőt célzó üzletág számára kulcsfontosságú lesz, olyanok számára is, amelyek az önvezetést, a jövő – egyelőre sci-finek tűnő – mobilitási szolgáltatásait tervezik, de azok számára is elengedhetetlen, akik metaverzumot, okosotthonokat vagy éppen intelligens gyárakat szeretnének létrehozni.
Nem teljesen új keletű a 6G, azaz az ezzel kapcsolatos fejlesztések nem most, hanem még 2019-ben kezdődtek, amikor az LG a Koreai Felsőfokú Tudományos és Technológiai Intézettel közösen létrehozta az LG Electronics-KAIST 6G Research Centert. Ez volt globális léptékben az első olyan együttműködés, amely a 6G kiaknázását célozta. Az imént említett intézet mellett az LG együtt dolgozik más neves egyetemekkel is a 6G alaptechnológiáin és ezek fejlesztésén.
A 6G szabványosításáról szóló megbeszélések várhatóan 2025 körül kezdődhetnek el, a technológia kereskedelmi forgalomba hozatala pedig 2029-re valószínű. Ezután pedig még éveket kell várni, ameddig eljut Romániába, azonban már nem vagyunk elképzelhetetlenül messze tőle.
Szuperprémium csomag jöhet a Spotify-ra, szuperdrágán
A zenei streaming szolgáltatások egyre felkapottabbak. Mostanra a legtöbb ember fülhallgatóval a fülében jön-megy, séta vagy tömegközlekedés közben zenét hallgat, illetve, amennyiben hosszabb útra megy, a kocsija médiarendszeréhez kapcsolja az okostelefonját, és onnan hallgat zenét, podcastet vagy éppen a kedvenc – online is elérhető – rádióállomását. Viszont valamiből ezek a felületek is meg kell éljenek, ezért bevezették a reklámokat. Egy ideig a zeneszám vagy bármilyen más hasznos hanganyag elején és esetleg végén voltak reklámok egypár másodpercig. Aztán a reklámok egyre hosszabbak lettek, végül pedig elérkeztünk arra a szintre, hogy a hasznos tartalom közben is be-beugrik néhány. Ez pedig nagyban zavarja a fogyasztási élményt. Persze van lehetőség, elő lehet fizetni egy prémium csomagra, amely felülettől függően több dolgot is biztosít, viszont ami mindegyikben közös, az az, hogy aki előfizetett, az többet nem kell reklámokat nézzen vagy hallgasson. Így van ez a Spotify-nál és a YouTube-nál is.
Most viszont napvilágra került, hogy a Spotify minden bizonnyal egy, a jelenleginél jóval drágább és többet kínáló előfizetésen dolgozik, ez lesz a szuperprémium csomag. Erről már régóta lehet híreket hallani, különösen arról a funkcióról, ami a 24 bites, veszteségmentes zenehallgatást tenné lehetővé. A vájtfülűek erre már egészen biztosan felkapták a fejüket, hiszen nagyon hasznos és hatalmas pluszélményt kínáló újdonság lenne.
A jobb minőségen túl pedig olyan új funkciók is érkezhetnek a szolgáltatásba – a nyilvánosságra került informatikai kódrészletek alapján –, mint például a mesterséges intelligencia által generált lejátszási listák, a fejlettebb keverőeszközök, valamint többórányi hangoskönyv-hallgatási lehetőség. A TechCrunch arra is rávilágított cikkében, hogy a kódsorok egyfajta zenei időkapszuláról is említést tesznek, az azonban nem derült még ki, hogy ez mit is jelenthet majd a gyakorlatban.
Nagyon jól hangzik ez a csomag, csakhogy van egy kis bökkenő: az ára. Jelenleg havi 24 lejbe kerül a Spotify prémium, ezzel szemben – dollárból átszámítva – 100 lej körül lehet majd a szuperprémium ára. Ez már egyáltalán nem zsebbarát, és alighanem ez lesz az az ok, ami miatt sokan nem fognak élni a lehetőséggel. De ne írjuk le előre a szolgáltatást, lehet, olcsóbb lesz, lehet, idővel lemegy az ára, vagy tartalmazni fog olyan újításokat, pluszfunkciókat, amelyek miatt még inkább meg fogja érni az árát. Egyelőre még a hozzávetőleges bevezetési dátuma sem ismert.
Hasznos új funkcióval bővül a Zoom
Nem nevezhető feltétlenül eredetinek a Zoom új funkciója, hiszen konkurensei, a Microsoft és a Google már hónapokkal ezelőtt bevezették, viszont ezzel együtt is hasznos az a közös jegyzetelőprogram, amit most a Zoom is bevezetett. A késésre pedig jó mentsége van, a mesterséges intelligenciát is beépítette a funkcióba.
A Zoom az éves rendezvényén, a Zoomtopián mutatta be a Zoom Docsot, ami egy AI által vezérelt együttműködési eszköz, és lehetőséget biztosít a felhasználók számára, hogy vázlatokat készítsenek, szerkesszenek vagy információkat mentsenek el a megbeszélésekről. A Zoom sajtóközleménye szerint az új funkciót beépítik a videóértekezletes funkcióba. A Docs lehetőséget nyújt arra is, hogy táblázatokat, diagramokat és képeket is be lehessen építeni a jegyzetbe. Továbbá az így létrehozott dokumentumok címkézhetők, munkatársakhoz rendelhetők és egymáshoz kapcsolhatók lesznek. A Zoom ezzel segítené elő a könnyebb feltérképezhetőséget.
A tervek szerint a funkció 2024 tavaszán lesz majd általánosan elérhető. Arról egyelőre nem szól a fáma, hogy az ingyenes, 40 perces beszélgetéseket biztosító részben is elérhető lesz, vagy csak a fizetős változatban, vagy esetleg lesz-e a Zoom Docsnak valamilyen külön díja. A vállalat alapítója és vezérigazgatója, Eric Yuan úgy nyilatkozott az amerikai Forbes magazinnak, hogy nem várja el, hogy a Zoom Docs leváltson más jegyzetkészítő szoftvert, viszont reméli, hogy egy jól használható alternatívát fog kínálni az értekezletek során.
