Az elektronikai cikkek, így az okostelefonok piacán is érződnek a globális szinten tapasztalható gazdasági nehézségek. Az idei második negyedévben mintegy 258,2 millió okostelefon talált gazdára. Ez nem rossz arány, viszont a tavalyihoz képest 10%-os visszaesést jelent, derül ki a Canalys piackutató cég friss tanulmányából.
Azonban nem lehet azt állítani, hogy csak az infláció és a gazdasági kilátástalanság a csökkenés okai. Ugyanis, ha nagyobb távlatban nézzük az eladási számokat, megállapíthatjuk, hogy ez már a negyedik egymást követő év, amikor csökkennek az eladások, vagyis már 2019 óta zsugorodik a mobilpiac. Pedig 2019-ben még nem volt sem koronavírus, sem háború, sem infláció. Továbbá nem elhanyagolható tényező, hogy a karantén idején megnőtt az elektronikai cikkek iránti kereslet, hiszen otthon kellett valami, amivel az emberek el tudják tölteni az idejüket. Erre volt jó az okostelefon is, amely le tudja foglalni az embert, mindezt pedig úgy, hogy lényegében észre sem veszi, hogy eltelt az idő. Viszont, a számokat elnézve, ez sem segített a mobiltelefon-eladáson. Minden bizonnyal az is ott van a csökkenő eladás mögött, hogy nincs igazán látványos fejlődés. Lehet persze számháborúzni, hogy kinek van nagyobb felbontású kamerája, melyik készüléknek nagyobb vagy éppen kisebb a kijelzője, és melyik bírja a legtovább üzemidő szempontjából. Az igazság viszont az, hogy ezzel a felhasználókat már nem igazán lehet megfogni. Napjainkban már mindegyik készülék jó képeket készít, minden méretosztálynak megvannak a legjobbjai, és az üzemidővel is a legtöbben úgy vannak, hogy ha kibír egy napot, az már jónak számít, éjszakára többnyire az emberek felteszik telni a készüléket. Hosszan lehetne ecsetelni, hogy ez az akkumulátor-élettartam szempontjából miért nem jó, hogy miért lenne ideális 20 és 80 százalék között tartani a töltöttségi szintet, de az az igazság, hogy a modern akkumulátorok már szabályozzák a saját töltésüket, illetve ott van a fogyasztói társadalom, amelyet nem érdekel, hogy esetleg két év után megadja magát az aksi, mert lecseréli a készüléket.
Az igazság az, hogyha a gyártók fel akarják pörgetni az okostelefonok eladását, akkor innovációra van szükség, olyan fejlesztésre, ami visszahozza erre a piacszegmensre az úgynevezett WOW-faktort, olyan tényezőkre, amelyekre az embereknek szükségük van, de nem tudnak róla, csak akkor ismerik fel, amikor megmutatják nekik. Ebben volt lenyűgöző a Steve Jobs vezette Apple, képes volt olyan termékekkel előállni, amelyeket az emberek első ránézésre akartak, olyan igényekre válaszoltak, amelyek mindig ott voltak a felhasználókban, de ők maguk nem tudták megfogalmazni, kérdés nélkül, lényegében tálcán kapták meg a megoldást. Ez hiányzik a mai technikai termékekből. Ami az érdekesség, hogy ezzel együtt is a Canalys szakemberei azt jósolják, hogy a következőkben lassan elkezd előre kapni a piac, ugyanis különböző régiókban ismét elkezdett növekedni a kereslet, a gyártók pedig ezzel egy időben elkezdték csökkenteni a felgyülemlett raktárkészleteiket. Alighanem ez a hatás a lassan megnyugvó gazdaság számlájára írható, illetve arra is visszavezethető, hogy bár még mindig magas az infláció, a Föld legtöbb országában elkezdett csökkenni.
De térjünk vissza a telefoneladásokra. Csökkent a tavalyhoz képes, de győztest így is lehet hirdetni. Az idei év második negyedévi számai alapján a Samsung globális szinten a legnagyobb okostelefon-gyártó, három hónap alatt 53 millió készüléket értékesített, és ezzel a piac 21%-át szerezte meg. Nem rossz sem az abszolút számokban, sem az arányokban kifejezett helyezés, viszont, ha hozzátesszük, hogy 2022-höz képest 14%-kal esett vissza, akkor elég elszomorító a helyzet. Az sem elhanyagolható, hogy a dél-koreai gyártónak rengeteg készüléke van, a legolcsóbbaktól a legdrágábbakig. A nagy szórás segít neki abban, hogy elvigye az első helyet.
A képzeletbeli dobogó második fokára az Apple került fel, amely 43 millió iPhone-t érékesített, amivel megkaparintotta a piac 17%-át, ugyanakkor neki is 13%-os csökkenést kellett elkönyvelnie. Ebben nagy szerepe lehet annak is, hogy a négy modellje közül a 14 Plus nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a tavaly év végén a gyártósorokat át kellett állítsák, mert nem tudtak annyi készüléket eladni, mint amennyit legyártottak, persze nem kell elhallgatni azt sem, hogy más készülékeknél, a 14 Prónál és 14 Pro Maxnál alig bírták teljesíteni a megrendeléseket.
A bronzérmet 2023 második negyedévében a Xiaomi szerezte meg, amely 33,2 millió telefont adott el, így az övé a piac 13%-a, és nem kevesebb, mint 16%-ot veszített. A negyedik helyen az Oppo végzett 25,2 millió értékesített készülékkel és a piac 10%-ával, a vesztesége 8% volt.
Az ötödik helyezett igazi meglepetés, a Transsion. Ha valaki nem hallott volna a gyártóról, nem kell kétségbe essen. A vállalatot 2006-ban alapították, a székhelye Hongkongban van. Zömében pedig a kínai és a fejlődő, főleg távol-keleti országokban értékesíti az eszközeit. A cég 2023 második negyedévében 22,7 millió okostelefont adott el, ezzel pedig 9%-kal túllépte a tavalyi piaci részesedését. Nem kizárt, hogy ilyen fejlődés mellett nemsokára eljut Európába is.
A Canalys piackutató cég összességében nézve azzal számol, hogy az idén még csökkenni fog az okostelefonok eladása, de szép lassan javul a helyzet, mérséklődni fog a csökkenés. Azt mostanáig senki nem merte megtippelni, hogy mikor nőnek az eladások, még mindig bizonytalan geopolitikai és gazdasági helyzetben vagyunk, ezért fölösleges is lenne jóslatokba bocsátkozni.
Drágulnak az iPhone-ok
Bár az Apple-nek is csökkentek az idei év második negyedévében az eladásai, úgy fest, hogy a szeptemberben érkező iPhone-ok esetében árat is emel az olcsónak amúgy sem nevezhető vállalat. Az ezzel kapcsolatos hírek már régóta terjednek mind a közösségi médiában, mind a szaksajtóban, viszont egészen eddig senki nem mert semmiféle konkrétumot mondani. Most azonban megszólalt a téma kapcsán Tim Long, a Barclays elemzője.
Információ szerint az iPhone 15 Pro indulóára az Egyesült Államokban 100 dollárral lesz magasabb, mint a 14 Pro alapára, míg az abszolút csúcsmodellnél, a Pro Maxnál 100–200 dolláros emelésre lehet számítani. Európában, így Romániában is, ennél jobban fog érződni az áremelés, mivel itt még rájön a szállítási költség és a vám, valamint az sem segít, hogy a román lej egyre gyengébb az amerikai dollárral szemben.
Röviden azt lehetne mondani, hogy a hírek nem túl jók. Már ha valóban bekövetkezik az áremelkedés. Hasonló hírek napvilágot láttak tavaly is, az iPhone-ok megjelenése előtt, viszont végül mégsem kellett mélyebben a pénztárcájukba nyúljanak a vásárlók. Nem kizárt, hogy most is megússzák az almás márka szerelmesei. Továbbá Tim Long értesülései szerint az alapmodellek, vagyis a most érkező iPhone 15 és 15 Plus esetében nem lesz nagyobb szám az árcédulán, mint a tavalyi 14 és 14 Plus modellek esetében.
Különösen annak fényében áll instabil lábakon ez az elmélet, hogy az Apple az iPhone 15 modellcsalád tagjaiból az idén mintegy 85 milliót szeretne értékesíteni, és arra törekszik, hogy ezek zöme a Pro szériából kerüljön ki. Azonban, ha éppen ennek emeli fel az árát, de közben nem nyúl az alapváltozatokéhoz, akkor kétséges, hogy bejön a számítása. Tény az is, hogy a legtöbb gyártó emelt árat, az Apple nem, de ezzel együtt sem kell félteni, így is szép summát vág zsebre a készülékek eladási árából. Elég csak annyit mondani, hogy a bevétele tetemes része az iPhone-okból származik, és jelenleg – már nagyon sok éve – az Apple a Föld legértékesebb vállalata.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
