Techuniverzum

Meta – nem lesz több politikai hirdetés az EU-ban?

Sajtóértesülések szerint a többi között a Facebookot és Instagramot tulajdonló Meta anyacég azt fontolgatja, hogy betiltja a politikai hirdetéseket az Európai Unióban, mivel az új kampánytörvényt körülményes lenne betartani, erről számolt be a napokban a Financial Times.

Az EP még február folyamán szavazta meg a politikai reklámtevékenység átláthatóságáról szóló javaslatot, amely azt a célt szolgálja, hogy könnyebben lehessen információt szerezni arról, hogy ki is fizetett egy reklámért, mennyibe került az, valamint honnan származik az erre fordított pénzösszeg. Továbbá az is szerepel az új kampánytörvényben, hogy amennyiben egy reklámot felfüggesztenek a szabályok megsértése miatt, akkor nyilvánosságra kellene hozni, hogy a hirdetéssel milyen célcsoportot szerettek volna elérni, és mely személyes adatokat használtak fel ehhez. Már ez önmagában egy hatalmas lépés lenne, hiszen végre átláthatóbbá válnának a politikai kampányok. Viszont az EU képviselői még tovább mentek, ugyanis megtiltanák az EU-n kívüli jogi személyeknek, hogy politikai reklámokat fizessenek az unió területén. Mindez csak akkor valósul meg, ha a javaslatot el is fogadják, de egyáltalán nem kizárt, sőt egyenesen valószínűsíthető, hogy lesznek módosítások.

Ezzel együtt a javaslat megjelenésével a Metát is arra köteleznék, hogy hozza nyilvánosságra a politikai hirdetésekkel kapcsolatos információkat, beleértve azokat is, hogy mennyibe kerülnek ezek, ki fizet értük, és hányan nézték meg azokat. A techóriás vezetőit elsősorban az nyugtalanítja, hogy a politikai hirdetés elég tág fogalom, és egyelőre nem tisztázott, hogy az EU döntéshozói milyen reklámokat sorolnak ebbe a kategóriába. Ennek tisztázása nélkül pedig nehéz lesz betartani a szabályokat, kihágás esetén pedig jelentős a pénzbírság. Éppen ezért a Meta azon gondolkozik, hogy egész egyszerűen betiltja a platformjain a politikai kampányokra szánt összes fizetett hirdetést, hogy semmiképp ne kerüljön szembe az uniós jogszabályokkal meg persze a büntetésekkel.

Nem is meglepő az óvatosság, hiszen a Metát számos támadás érte – nem is alaptalanul – a 2016-os amerikai elnökválasztás után, amiért nem ellenőrizte az álhíreket terjesztő hirdetéseket, így a felhasználói rengeteg összeesküvés-elmélettel és szándékos félretájékoztatással találkozhattak a felületeken. Ezek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy Donald Trump nyerte a választásokat. De nem ez volt az egyetlen botránya a cégnek, nem túlzás azt állítani, hogy a leghangosabb a Cambridge Analytical-botrány volt, amikor is az azóta megszűnt politikai tanácsadó cég több tízmillió Facebook-felhasználó adatait használta fel annak érdekében, hogy segítsen az ügyfeleinek az ilyen jellegű hirdetések megfelelő célzásához. Mondani sem kell, hogy az imént említett jelentős számú felhasználó nem járult hozzá ehhez.

A Financial Times arra is kitér beszámolójában, hogy ha a Meta tényleg úgy dönt, hogy betiltja a politikai hirdetéseket az Európai Unióban, az nem lesz jelentős hatással a vállalatra pénzügyi szempontból, mivel ezek a reklámok viszonylag kis szeletét adják a bevételnek. Még az Egyesült Államokban is a cég profitjának kevesebb mint 1%-a származik a politikai hirdetésekből, miközben tudnivaló, hogy az a legnagyobb piacuk.

Kérdéses, hogy mi lesz erre az EU képviselőinek a válasza, hiszen már volt rá precedens, hogy egyes vállalatok komoly nyomást helyeztek a politikusokra, akik aztán ennek hatására mégis meggondolták magukat. Az pedig nem titok, hogy számos európai döntéshozó éppen a Meta felületein, nem egy esetben fizetett hirdetések útján tájékoztatja a követőit, így próbál népszerűbbé válni. Tehát nem biztos, hogy olyan előnyös lenne nekik, ha elveszne ez a csatorna, annak ellenére, hogy maga a javaslat számos szempontból hasznos lenne. Egy biztos: ez a kör még koránt sincs lefutva.