Tavaly, 2020-ban ötven újságírót, köztük két nőt öltek meg, és minden tízből hetet olyan országban, amely nem háborús övezetben található – olvasható a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi újságíró-jogvédő szervezet éves jelentésében.
A halálozások száma ugyan stabil – 2019-ben 53 újságírót öltek meg –, de egyre több sajtómunkás esik gyilkosság áldozatául nem háborús országokban, 2020-ban 34, az összes meggyilkolt újságíró 68 százaléka – írta a párizsi székhelyű szervezet, amely a január 1. és december 15. közötti időszak alapján készítette el a jelentését.
A konfliktusövezetekben – Szíriában, Jemenben, illetve az alacsony, közepes intenzitású konfliktusok sújtotta országokban – meggyilkolt újságírók aránya idén tovább csökkent, a 2016. évi 58 százalékról 32 százalékra.
A legtöbb sajtómunkást (8) Mexikóban ölték meg, ezt követi India (4), Pakisztán (4), a Fülöp-szigetek (3) és Honduras (3).
2020-ban a meggyilkolt újságírók 84 százaléka volt tudatosan választott célpont, szándékos emberölés áldozata, míg 2019-ben 63 százalékuk.
Egyes újságírókkal rendkívül barbár körülmények között végeztek – hangsúlyozta az RFS. Julio Valdivia Rodríguezt, az El Mundo című veracruzi napilap újságíróját lefejezve találták meg a mexikói állam keleti részében, kollégáját, Victor Fernando Álvarez Chávezt, egy helyi hírportál főszerkesztőjét pedig feldarabolva Acapulcóban.
Indiában Rakes Szingh Nirbhiket élve elégették, miután gyúlékony alkoholos fertőtlenítővel lelocsolták, Iszravel Moszeszt, az egyik Tamil Nadu-i televíziós csatorna munkatársát pedig bozótvágó késsel szurkálták agyon.
Iránban halálra ítélték, majd december 12-én felakasztották Ruhollah Zamot, a Telegram Amadnews csatorna adminisztrátorát. Harminc éve ez volt az első, újságíróra kiszabott halálbüntetés.
Idén mintegy húsz oknyomozó újságírót öltek meg: tíz közülük helyi korrupciós ügyek és sikkasztások felderítésén dolgozott, négy a maffiáról és a szervezett bűnözésről írt cikkeket, hárman pedig környezetvédelmi kérdésekkel foglalkoztak.
Hét meggyilkolt újságíró iraki, nigériai és kolumbiai tüntetésekről tudósított
A RSF szerint hét meggyilkolt újságíró iraki, nigériai és kolumbiai tüntetésekről tudósított; ilyen korábban nem fordult elő.
Az elmúlt tíz évben legalább 937 újságírót öltek meg az RSF adatai szerint.
Ezenkívül újságírók százai haltak meg a koronavírus okozta Covid–19-betegségben, de az még megállapításra vár, hogy hányan fertőződtek meg hivatásuk gyakorlása közben – írta a szervezet.
Legalább három újságíró – Egyiptomban, Oroszországban és Szaúd-Arábiában – orvosi ellátás hiányában vesztette életét, miután a börtönben megfertőződött a koronavírussal.
A december közepén kiadott éves jelentése első részében az RSF 387 bebörtönzött újságíróról írt, ami történelmileg magas szám.
A Nemzetközi Újságíró-szövetség (IFJ) szerint 1990 óta 2658 újságírót öltek meg.
***
Az újságírás mint közjószág: 30 éves a Windhoek-nyilatkozat
Az ENSZ-főtitkár videóüzenete a sajtószabadság világnapján, május 3-án:
„Az új koronavírus-járvány idején megjelent globális kihívások megmutatták, hogy mennyire fontos szerepe van a megbízható, hiteles és mindenki számára elérhető információnak az életmentésben, valamint az erős és ellenálló társadalmak kiépítésében.
A járvány idején, ahogyan más válságok, például a klímavészhelyzet esetén, az újságírók és a médiában dolgozók segítenek nekünk eligazodni a gyorsan változó és a gyakran elsöprő mennyiségű információ között, miközben kiszűrik a veszélyes pontatlanságokat és valótlanságokat.
Túl sok országban az újságírók számára munkájuk olyan jelentős személyes kockázattal jár, mint a folyamatos korlátozások, a cenzúra, a bántalmazás, a zaklatás, az előállítás vagy akár életük elvesztése. A helyzet pedig csak egyre súlyosbodik.
A járvány gazdasági hatása számos újságot és hírcsatornát olyannyira keményen érintett, hogy a túlélésük is veszélybe került.
A költségvetés csökkenésével egyre inkább csökken a hiteles információhoz való hozzáférés is. A híresztelések, a valótlanságok és a szélsőséges vagy megosztó vélemények pedig azonnal be akarják tölteni a hiteles információ helyét.
Sürgetek minden kormányt, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt azért, hogy támogassák a szabad, független és sokszínű sajtót. A szabad és független újságírás a legnagyobb szövetségesünk a téves és a valótlan információk elleni fellépésben. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének az újságírók biztonságáról szóló akcióterve azt a célt tűzte ki, hogy világszerte biztonságos környezetet teremtsen a médiában dolgozók számára, ugyanis az információ közjószág. Ma az afrikai népeknek a szabad, független és sokszínű sajtóhoz való jogát megfogalmazó Windhoek-nyilatkozat 30. évfordulójára emlékezünk. A médiában az elmúlt három évtizedben bekövetkezett hatalmas változások ellenére a nyilatkozat sürgős felhívása a szabad sajtóra és az információhoz való szabad hozzáférésre most relevánsabb, mint valaha.
A nyilatkozat üzenetének megfelelően újítsuk meg az erőfeszítéseinket azért, hogy megvédhessük a sajtószabadságot, amellyel az információ továbbra is egy mindenki számára elérhető életmentő közjószág maradhat” – áll az ENSZ-főtitkár 2021. május 3-i videóüzenetében.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
