Tavaly 5,5 milliárd eurót költöttek el szabálytalanul az uniós költségvetésből
Tavaly nagyjából 5,5 milliárd eurót költöttek el szabálytalanul az uniós költségvetésből a tagországok – derült ki az Európai Számvevőszék friss jelentéséből.
A jelentésben hangsúlyozták azt is, hogy ezt az 5,5 milliárd eurót nem elpazarolták vagy elcsalták a tagországok, „a hibák egy része olyan kifizetésekhez kapcsolódik, amelyek esetében nem teljesültek teljes mértékben a támogathatósági feltételek, de ezek a támogatások akkor is kedvező hatást gyakorolhattak és hasznot hozhattak, ha felhasználásuk során nem tartották be maradéktalanul a vonatkozó követelményeket”.
A csütörtökön közzétett helyzetértékelés szerint a 145,9 milliárd eurós tavalyi uniós büdzsé alapján a hibaarány 3,8 százalékra csökkent az egy évvel korábbi 4,4 százalékról, de így is meghaladja az elfogadható 2,2 százalékos szintet.
A legtöbb hiba a „Gazdasági, társadalmi és területi kohézió”, illetve a „Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért” területét jellemezte.
Kiemelték, a költségtérítés-alapú kifizetéseknél 5,2, a jogosultsági alapúaknál 1,9 százaléknyi kifizetés volt hibás.
A dokumentumban több példát hoztak támogatásra nem jogosult projektekre például Csehországban, Lengyelországban és Olaszországban. A jelentést Klaus-Heiner Lehne, a számvevőszék elnöke mutatta be, aki szerint az európai intézmények bizonyos mértékig elveszítették az uniós polgárok bizalmát, a legnagyobb kihívás pedig ennek a visszanyerése lesz a következő időszakban.
„Az emberek nem fognak megbízni az uniós intézményekben, ha nem hiszik el, hogy gondosan kezeljük a pénzüket, és hogy erről megfelelően számolunk be” – közölte. Hozzátette, „az Európai Uniónak megbízhatóan kell vezetnie a könyvelését, meg kell bizonyosodnia arról, hogy pénzügyi szabályait helyesen alkalmazzák, optimálisan kell felhasználnia pénzeszközeit, és gondoskodnia kell az átláthatóságról és a bizonyosságról”.
Sajtótájékoztatóján Klaus-Heiner Lehne úgy fogalmazott: elképzelhető, hogy nincs hozzáadott értéke a Juncker-tervnek is nevezett Európai Stratégiai Beruházási Alapnak (EFSI), nem bizonyított ugyanis, hogy az állítólag általa megmozgatott magántőkét nem fektették volna be amúgy is.
A számvevőszéki jelentés szerint az európai beruházásösztönző intézkedéscsomag tavalyi létrehozása nyomán csökkent az infrastruktúra-fejlesztési és kutatási projektek támogatására szolgáló más uniós programok kerete.
A Juncker-terv lényege, hogy az uniós büdzséből rendelkezésre bocsátott összegek segítségével olyan beruházások megvalósulását segítse elő a multiplikátorhatást kihasználva, amelyeket a magánszektor gazdasági alapon esetleg túl kockázatosnak ítélne, de ilyen ösztönzővel mégis hajlandó belevágni a megvalósításba.
Az EU éves költségvetése az uniós tagállamok bruttó hazai termékének (GDP) körülbelül 1 százalékát teszi ki, az összesített államháztartási kiadásaiknak pedig megközelítőleg a 2 százalékát.
