Tarlótüzek miatt riasztják a tűzoltókat

Fontosabb és hasznosabb a megelőzés

 Alig olvadtak el a hótakaró utolsó foltjai, máris fellobbantak a tűzoltók számára az egyik legnehezebb kihívást jelentő tarlótüzek. Még ki sem tavaszodott, máris visszatérő jelenségnek tűnik a gyújtogatás. A legtöbb gazda nem is tudja, hogy milyen törvénytelenséget követ el – mondja a szakember.

  Egy hét alatt öt tarlótűzhöz riasztották a nyárádszeredai önkéntes tűzoltókat. Ez már mozgalmas időszakot jelez előre az elmúlt két év azonos időszakához viszonyítva, amikor viszonylagos „szélcsend” volt ebben a tekintetben. Ugyanis 2020 tavaszán általános karantén volt elrendelve, a gazdák nehezen jutottak ki a mezőre, míg 2021-ben viszonylag csapadékos volt ez az időszak, így aki fel szerette volna égetni a száraz növényzetet, nehezen tehette meg. Emiatt is jelenleg viszonylag nagy területeken található száraz aljnövényzet, amelytől egyes gazdák úgy próbálnak megszabadulni, hogy felégetik – mondta el a Népújságnak Kacsó István, a nyárádszeredai önkéntes tűzoltók parancsnoka.

  Törvény szabályozza az égetést

  A legtöbb gazda nincs tudatában annak, hogy törvénytelenséget követ el az égetéssel. Ha a tűzoltók mezei tarlótűzhöz szállnak ki, kötelezően jelentik a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségnek (APIA) a felperzselt parcella koordinátáit, ez pedig bírsággal járhat, a gazda elveszíti az illető parcella után járó földalapú támogatást. Az elmúlt években a gazdák az önkormányzatnál, a helyi önkéntes tűzoltóknál kellett tűzgyújtási engedélyt kérjenek a tarlóégetésre, amit meg is adtak, és ma is megadnak – tette hozzá a parancsnok. Ilyenkor szaktanácsadással is szolgálnak a gazdának, ha nagy területen történik az égetés, akkor tartályos oltókocsival is kiszállnak a terület biztosítására, a többhektáros parcellákat előzetesen körbe is kell szántani. Tavaly azonban a környezetvédelmi minisztérium törvényben rögzítette, hogy a helyi engedélyek mellett környezetvédelmi engedélyt is kérni kell a megyei szakhatóságtól, viszont ezt a hatóság csak abban az esetben adja meg, hogyha az adott területen olyan betegség támadta meg a növényi kultúrát, amelyet csak felégetéssel lehet elpusztítani, s a betegség növényvédelmi felméréssel igazolható. Tehát gyakorlatilag környezetvédelmi engedélyt száraz növényzet égetésére alig adnak ki a megyei szervek a gazdáknak. Ennek ellenére a tűzoltók értékelik, ha a gazdák mégis bejelentik helyi szinten az égetést, de tudniuk kell, hogy ha bejelentés vagy feljelentés történik, a felelősség a gazdákat terheli, és bírsággal számolhatnak. A tűz gyakran átterjed a meggyújtott parcelláról a szomszédos területekre is, és ha nem bizonyítható a tettes, akkor az APIA részéről az a gazda is szankcióra számíthat, akinek területe a más gondatlanságából perzselődött fel.

  Veszélyes is

  A tűzzel való „takarítás” emellett veszélyes is, szeles időben gyorsan terjed a láng, veszélyeztetve az erdőket, de az ingatlanokat is. Emellett az állatokra (rágcsálók, madarak) is veszélyes, a tűzfészkekből azok nem tudnak kimenekülni. Az oltás a tűzoltókra is veszélyt jelenthet, főleg ha sötétben, ciheresben kell oltani, hiszen sosem lehet tudni, mit űz ki onnan a tűz – már volt alkalom arra, hogy medve mordult rájuk a bozótból, és menekülniük kellett.

 Az elmúlt napokban Kisszentlőrincre, Nyárádgálfalvára, Kendőbe, Gegesbe és Székelysárdra riasztották az önkéntes tűzoltókat, volt eset, hogy a nyárádszeredai hivatásos kollégákat is melléjük rendelték, de a helyi férfiak is megmozdultak, akiknek helyismerete sokat segített a nehéz terepen és a sötétségben; így is órákon át dolgoztak a hektárokat borító tűz eloltásán.

  Figyeljünk a kéményekre!

  Az idén már kéménytüzekhez is riasztották a szeredai önkéntes tűzoltókat. A parancsnok szerint ezeknek az oka rendszerint az, hogy a téli fűtési idény lejártával az emberek elfelejtik kitakaríttatni a kéményeiket. Igaz ugyan, hogy ez bizonyos költséggel jár, de elhanyagolható ahhoz képest, hogy mekkora károkat okozhat a kéménytűz. Sok olyan kéményt láttak a tetőterekben, ahol a téglák közötti ragasztóanyag kiégett, téglák mállottak szét vagy már hiányoztak. A kéményben lerakódó korom és kátrány meggyullad, a réseken pedig kijut a láng vagy a szikra. Ha gerenda vagy cserepező léc van a közelében, nagy valószínűséggel meggyullad, hiszen a száraz fa akár szikra nélkül is lángra tud lobbanni a hősugárzástól, és pillanatok alatt megtörténik a tragédia. Ezért a kémények állapotára figyelni kell, tanácsos felújítani és mindenképpen hőszigetelni azokat. Ha pedig füstöt vagy tüzet észlelnének, azonnal értesítsék az önkéntes tűzoltókat, de hívják a 112-es sürgősségi hívószámot is, hogy ha egyik csapat foglalt, másikat tudjon riasztani helyette a diszpécser. Bízni kell a tűzoltókban, hiszen ők a lakosság érdekében dolgoznak, és esetleges ellenőrzéseiknek a célja nem a bírságolás, hanem a hiányosságok észlelése és kiküszöbölése. Munkájukban nagyon fontos a megelőzés, ezért személyes beszélgetésekben, sajtóban, közösségi médiában folyamatosan szaktanácsadást végeznek, próbálják tudatosítani a lakosságban a veszélyforrásokat és a tennivalókat, hogy megelőzhetők legyenek a tragédiák, vagy legalábbis csökkenjen ezek száma – részletezte Kacsó István.