2019. augusztus 18., vasárnap

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Allergiás új hullám söpör át a világon?

Az élelmiszer-allergia egy jelentős, folyamatosan alakulásban levő közegészségügyi probléma, mely az utóbbi 15-20 évben az allergiás menetelés második hullámaként alakult ki. 

Egyelőre nem világos, hogy a jelenség miért késett évtizedeket az allergiás asztma és szénanátha, vagyis az 1960-as évektől rohamosan terjedő első hullámnak számító különböző légzőszervi allergiák mögött. A XXI. századra bizonyossá vált, hogy az első hullám leginkább az elnyugatiasodott országokat érinti, tanulmányok sora bizonyította, hogy Ausztrália lakosságának közel fele felső légúti allergiában szenved, a lakosság negyedénél pedig ebből kifolyólag alsó légúti érintettség alakult ki. A lakosság ezen része képezte az első allergiás generációt, köreikben, habár ismert fogalom volt a táplálékallergiák témaköre, az érintettek aránya lényegesen elmaradt az asztmás és szénanáthás betegek napról napra drasztikusan emelkedő száma mögött. A múlt századi élelmiszer-allergiások jellemzően kinőtték a problémáikat (az életkor előrehaladásával mérséklődtek a tünetek, tolerancia alakult ki). A kutatók szerint a nagy arányú légúti szennyeződésnek, a megváltozott táplálkozási szokásainknak, a modern életkörülményeknek tulajdoníthatóan az első generáció leszármazottaiban ez a toleranciakialakulási folyamat már nem így játszódik le, sokkal nagyobb számú, több fajta és tartósabb élelmiszer-allergia alakul ki. Mindezek fényében az allergiás megbetegedések második hulláma az utóbbi tíz évben került a figyelem középpontjába, leginkább azokat az országokat érintve, ahol a légúti allergiás megbetegedések napjainkban is vezető krónikus megbetegedésként vannak nyilvántartva (Ausztrália, Anglia és Amerikai Egyesült Államok). A lassabban fejlődő országokat a közelmúltban az első hullám megléte és gyors haladása jellemezte, a kutatók szerint viszont a gyors, nyugatias, modern életstílus következményeként a második hullám sem várat sokat magára, hamarosan újrarajzolja világunk allergiás térképét.

(Megjegyzés: a továbbiakban olvasható információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a szakorvosi konzultációt. Ha élelmiszer-allergia gyanúja áll fenn, a helyes diagnózis érdekében szükséges felkeresni egy allergológus szakorvost.)

Illusztráció


Mi a táplálékallergia?

Az élelmiszer-túlérzékenység egy allergológiai sürgősségi állapot, mely közvetlenül a fogyasztást követő első percekben – két órában nyilvánul meg. A tünetek hirtelen lépnek fel, leggyakrabban viszketés, csalánkiütések, arcra, nyelvre, nyelvhátra, garatra kiterjedő dagadás formájában, súlyosabb esetben megjelenhet légzési nehézség és/vagy szédülés, eszméletvesztés, vérnyomásesés. Ritkább esetben azonnali hányás/ hasmenés is jelentkezhet.

A különböző megjelenési formákhoz  egyazon mechanizmus vezet: az immunrendszer nem tolerálja az elfogyasztott élelmiszert. E típusú immunglobulin-ellenes antitestet termel, ez azonnali akut reakciót eredményez a fent leírt tünetekkel, vagy késői típusú reakció jön létre.

A túlérzékenység létrejöhet a gyomor-bél traktusban, a bőrön keresztül és ritkább esetekben a légzőszerveken keresztül. A jelenleg érvényes elképzelés, a két fronton való érzékennyé válás, vagyis a szenszibilizálódási folyamat megtörténik étkezés során a tápcsatornán keresztül, illetve ezzel párhuzamosan kis dózisban a bőrön keresztül. Ez a folyamat főleg atópiás bőrűek esetén figyelhető meg, ahol a bőr védekező, barrier funkciója nem tud védelmet szolgáltatni, és a tápcsatornán keresztül történő érzékenység kialakulásának esélyét csökkenti a korai, megfelelő életkorban bevezetett szilárd táplálék.

Pollen-élelmiszer tünetegyüttes (más néven orális allergia szindróma)

A táplálékallergiák külön csoportja különböző pollencsoportokra érzékeny szénanáthásoknál fordul elő. Bizonyos allergizáló hatású pollenkomponensek okozzák, amelyek élelmiszerekben is fellelhetők, például a nyers alma egyik alkotóeleme megtalálható a nyírfapollen összetételében. A nyírfa virágzási időszakában szénanáthás tünetek jelentkeznek, nyers alma fogyasztását követően enyhe, szájüregben lejátszódó lokalizált viszketés, csípő érzés vagy orrfolyás, orrdugulás jelentkezhet. Ezek a keresztallergiák néven is ismert tünetek enyhe lefolyásúak, kivételesen ritka esetben okoznak életveszélyes tüneteket, feldolgozott, hőkezelt formában a beteg tünetmentesen tudja fogyasztani az adott zöldséget, gyümölcsöt. Sok esetben a különféle diók okozta tünetekért is a keresztallergiák felelősek, viszont ugyanezek a diófélék életveszélyes állapotokat is előidézhetnek, ennek a megítélése allergológus szakorvos feladata, a diagnózis helyes felállításában az országunkban is elérhető molekuláris diagnosztikai eszközök a segítségünkre vannak.

A valódi élelmiszer-allergiákat el kell különíteni a táplálékintoleranciától. Ezekért nem az immunrendszer hibás működése a felelős, hanem bonyolult metabolikus, farmakológiai, toxikus vagy ismeretlen folyamatok állnak a hátterükben, melyek kitűnően utánozzák az allergiás megbetegedések megnyilvánulási formáit. Talán a legkézenfekvőbb példa erre a lak-tózintolerancia, ami egy, a tejcukor lebontásáért felelős enzim működési zavarának a következménye. Laktóz hiányában a tejtermékkel bejutott tejcukor nem bontódik le megfelelően, és ez túlzott gázképződéshez, alhasi diszkomfortérzés, hasmenés kialakulásához vezethet. Sokan összetévesztik a tejprotein-allergiával, holott ez egy enzimzavar, és más a kezelési módja.

Tanulmányok bizonyítják, hogy az elmúlt 20-30 évben jelentősen nőtt az élelmiszer-allergiások száma, az előfordulási arány magasabb azoknál, akiknél más atópiás megbetegedés is jelen van (asztma, szénanátha, atópiás dermatitisz).

A mi gondunk s az egész világ gondja

A bizonyítottan táplálékallergiás esetek száma világszerte nő, létrehozva az allergiás megbetegedések második „új hullámát”. Sajnos nem csupán az esetszám nő, hanem a betegség súlyossági foka is folyamatosan változik. Régebb kevesebb fehérje által okozott allergiatípussal találkoztunk,a leggyakoribb a kisgyermekek átmeneti, könnyű lefolyású tej- és tojásallergiája volt, mára nem ritka a súlyos, életet veszélyeztető forma vagy az anafilaxiás sokk. Az élelmiszer-allergia befolyásolja az életminőséget, kihatással van magára az allergiás személyre és annak egész családjára. Folyamatos orvosi ellátást igénylő, jelentős közegészségügyi probléma, sok esetben anyagi megterhelést jelent az érintett családok számára. Az ételallergiásoknak a tápanyagok helyes bevitelére különösen oda kell figyelniük. Jól dokumentált tény, hogy eliminációs diéták hatására a táplálékallergiások körében gyakrabban fordul elő növekedési zavar, alultápláltság vagy vitaminhiány.

Globális szinten nézve alapvető hiányosságok vannak az élelmiszer-allergiával diagnosztizáltak mindennapi ellátását illetően (élelmiszer-allergénekre figyelmeztető címke stb.), országonként változnak az allergiásoknak nyújtott szolgáltatások, az adrenalin-autoinjektorok ellátottságának tekintetében, standard cselekvési protokollok megléte vagy hiánya terén.

A tudományos téren tett kommunikációs lépések, különböző információs csatornák megléte ellenére nagyon sok a rosszul diagnosztizált páciens, s habár napjainkra ez az allergiatípus komoly krónikus betegséggé nőtte ki magát, nem sikerült megfelelően megpendíteni a szociális érzékenység húrjait.

Életminőség-kilátások

Az élelmiszer-allergiában érintettekre és családtagjaikra egyaránt az aggodalmaskodás jellemző. Stressz, hogy hol eszik a gyermek és mit. Szorongással, kirekesztettség érzésével, a társas kapcsolatok módosulásával jár. Az allergiás gyermek az iskolában csúfolódási célponttá válhat. Vendéglőben való étkezés, társadalmi tevékenységeken való részvétel ugyanúgy stresszfaktor lehet, mint egy egyszerű bevásárlás a zöldségesnél, vagy más főztjének a megkóstolása. Kiemelt fontosságú, hogy az érintett és annak közvetlen környezete megértse, mi a teendő sürgősségi esetben, felismerjék a vészhelyzetet, legyen cselekvési tervük, be tudják adni az adrenalin tartalmú autoinjektort. A konkrét cselekvési terv megléte és a családtagok megfelelő oktatása kulcsfontosságú az élelmiszer-allergia diagnózis stresszének enyhítésére.

Tünetek, megjelenési formák

Az élelmiszerek fogyasztása után viszketéssel járó bőrtünetek a leggyakoribbak. Ez széles skálán mozgó tünetegyüttes, lehetnek aku-tan (gyorsan) megjelenő csalángöbök, bőrre, szájra terjedő dagadás (angioödéma), kipirosodás vagy akár később jelentkező apró hólyagos, levező kontakt dermatitisz.  Az atópiás dermatitisz krónikus bőrprobléma, változatos megjelenési formával, melyet nyugalmi időszakok és fellángoló bőrtünetek jellemeznek, az esetek közel felében mutatható ki élelmiszer-allergia mint fenntartó tényező. A gyomor-bélrendszeri tünetek szintén gyakoriak, hányás, rosszullét, hasmenés ismert, azonnali allergiás reakciók, de nem ritkák a csecsemőket, kisgyermekeket érintő krónikus formák, melyeket a krónikus hányás, növekedésben való elmaradás vagy visszatérő hasmenés, véres, nyálkás széklet jellemez. Ritkább esetben okoz felső (szénanátha) vagy alsó (asztma) légúti panaszokat, de bizonyos élelmiszer fogyasztását követően perceken - órákon belül fellépő akut légzéselégtelenség vagy wheezing (zihálás) esetén gondolni kell erre is.

Legsúlyosabb megnyilvánulási formája az anafilaxiás reakció, mely életveszélyes állapot. A kisgyermekek, tizenévesek és fiatal felnőttek körében az élelmiszerek az anafilaxia leggyakoribb lehetséges kiváltó okai.

Táplálékallergiák diagnózisa

Helyes diagnózis az előzmények pontos ismeretében, célzott kivizsgálással állítható fel. Nem léteznek tesztek, amelyek mindenre jók és mindenre választ adnak. Allergológiai tesztek célzottan, szakember javaslatára végezhetők az alkar bőrén vagy véranalízis útján, megmérve a specifikus E típusú immunglobulinok szintjét. Nem alkalmasak táplálékallergiák igazolására a divatos, laborban bárki számára elérhető IgG tartalmú panelek. Kórházi körülmények között orális terhelési próba is végezhető. Multiplex, molekuláris allergológiai tesztek segítségével nagy pontossággal mutatható ki a probléma és annak súlyossági foka. Bizonyított élelmiszer-allergia esetén az eliminációs (teljes megvonásos), szakember által javasolt diéta választandó.

Táplálék-allergiák lefolyása

Többféle allergia nőhető ki, megfelelő diétával. Ilyen a tejprotein okozta probléma (> 50% kinövi 5-10 éves korára), tojás (kb. 50% 2-9 éves korra), búza (50% 7 éves korra) és szója (45% átlagban 6 éves kor körül). Tipikusan makacs allergia a földimogyoró proteinjei által okozott (20% 4 éves korra elnövi, típusfüggő), a csonthéjas magvak okozta (spontán megoldódás az esetek alig 10%-ában), magok (szezám, lupin stb.), a halfélék és tengeri herkentyűk okozta érzékenység egész életre szól. Nagyon ritkán alakul ki élelmiszer-allergia felnőttkorban, valószínűleg szerepet játszanak benne a gyomorsavat csökkentő gyógyszerek (protonpumpa-inhibitorok).

(Folytatjuk)

Dr. Albert Kinga allergológus szakorvos  

Optimun Medicals, Sepsiszentgyörgy