Tantermi oktatás, felzárkóztatás, tíz osztállyal kevesebb

Dolgozatírás nélkül fejeződik be a nagyobbrészt online módon megtartott első félév végén a tanítás az iskolákban – erősítette meg Illés Ildikó, a megyei tanfelügyelőség főtanfelügyelő-helyettese. A diákokat az óraszámtól függően legalább két jeggyel lehetett lezárni – tette hozzá.

Kérdésünkre, hogy hány gyermek nem fért hozzá a digitális eszközökhöz, elmondta, hogy a decemberi felmérések szerint 545 iskolaépület volt megyénkben, ahol nem működött az internet, van, ahol még villany sincsen. Városi szinten 500, a vidéki iskolákban 2.000 körül van azoknak a száma, akik nem tudtak részt venni a digitális oktatásban. Ezért a megyei tanfelügyelőség tematikus ellenőrzést indított a tanintézményekben, hogy felmérje: milyen módon alkalmazták a digitális oktatást, és milyen mértékben tudták munkalapokkal, munkafüzetekkel ellátni azokat a diákokat, akiknek a digitális oktatásban való részvételre nem volt lehetőségük. Erre a feladatra részint az iskolabuszokat használták, de helyenként a tanítók, rendőrök is besegítettek. 

Azt is elmondta, hogy a megyei tanfelügyelőség a szakminisztériumtól 9.965 táblagépet kapott, amit arányosan elosztottak az iskolák között. Aki gépet kapott, amin az iskolai online programot lehet alkalmazni, haszonkölcsön-szerződést kellett aláírjon, de voltak diákok, akik lemondtak róla, mert nem vállalták a felelősséget, hogy a gépet jó állapotban tudják majd visszaadni.

– Ha a második félévtől valóban megkezdődik a tantermi oktatás, ahogy azt a tanügyminiszter bejelentette, a meghosszabbított iskolai program keretében kell felzárkóztatni azokat a diákokat, akik kimaradtak a digitális oktatásból. Ez négy-nyolc hetet jelent, amikor hosszabbított programot kell szervezzenek az érintett iskolákban, és a miniszter ígéretet tett, hogy megtalálják a módját annak, hogy ezekért az órákért a pedagógusok munkáját honorálják.

– Reményei szerint február 8-án valóban megkezdődhet a hagyományos oktatás az előírt feltételek mellett? – érdeklődtem a főtanfelügyelő-helyettestől.

– Nagyon remélem, fontos, sokan várjuk, fel vagyunk készülve bármilyen helyzetre. A nagy létszámú osztályok elhelyezésére sporttermeket, dísztermeket jelöltek ki, ezek berendezésére pályázhattak a polgármesteri hivatalok. Egyébként szeptemberben is sikerült biztosítani az előírt feltételeket, a fegyelmet a tanintézményekben, de sajnos, amikor kilépnek az iskola kapuján, már nem lehet szemmel tartani a diákokat. 

Ha a járványhelyzet miatt csak fokozatosan lehet elkezdeni a tantermi oktatást, erre is felkészültünk. A ROSE felzárkóztatási program keretében az online oktatást elősegítő számítógépek és okostáblák is segítenek ebben. A pedagógusok továbbképzését folyamatosan szervezzük, és a minisztérium is szervez tanfolyamot. Van, aki magánúton fejleszti magát, mert érdeke, hogy eredményesen tudjon foglalkozni a diákokkal, mert ezentúl az alternatív oktatásra is készenlétben kell állnunk.

– Ha valóban elkezdődik az iskola, nagyon fontos, hogy a tanszemélyzet be legyen oltva, egyrészt azért, mert könnyen elkaphatják a gyermekektől, akik esetleg tünetmentesen vészelik át a betegséget, de azért fertőznek, másrészt, ha a tanító, tanár válik pozitívvá, és még nem tud róla, az minden osztályra veszélyt jelent, ahol órát tart. Ezért igazságtalannak érezhetjük, hogy nem sorolták be őket az első körbe, sőt a legutóbbi bejelentések szerint a beoltásuk késni fog. Hogyan értékeli a helyzetet?

– Készítettünk egy felmérést, amely szerint a pedagógusok 44,57 százaléka válaszolt igennel, az oktatásügyi adminisztrációban dolgozók 48,25 százaléka, a kisegítő személyzet körében 35 százalékos volt a jelentkezési arány. Minden iskolában kineveztünk egy felelőst, de voltak, akik már előzőleg időpontot kértek.

– Végül, de korántsem utolsósorban a beiskolázási tervről érdeklődöm, ami éveken át heves vitát váltott ki. Milyen változásokra számíthatnak a végzősök, hisznek nem lesz könnyű képességvizsgát tenni?

– A beiskolázási tervet elkészítettük, de még nincsen jóváhagyva, mert a miniszter az osztályok létszámának a csökkentéséről rendelkezett, az elméleti líceumi osztályokban 26-ra, a művészeti, sport- és szakmai osztályokban 24-re. Mivel az idén 12 osztálynyival kevesebb diák végzi az általános iskolát, a kilencedik osztályok számát tízzel csökkentenünk kellett, ami azt jelenti, hogy 37 osztály marad. Ahol minden évben sok a jelentkező, a Bolyai Farkas Líceumban hét, a Református Kollégiumban két, a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceumban három kilencedik osztályt hagytunk jóvá, a művészeti és a sportlíceumban két-két osztály indul. A tanítóképzőbe egy óvodapedagógus–tanító, valamint egy társadalomtudomány szakos osztályt terveztünk. Az Elektromaros líceumba négy helyett három: egy könyvelés (két osztályból egy maradt), egy turisztika és egy automatizálás szakos osztály, valamint egy szakiskolai (elektronika-) osztályt terveztünk. A Traian Vuia szakközépiskolában magyar nyelven egy fodrászosztály indul, és egy autószerelői szakiskolai osztály, az Avram Iancu szakközépiskolában egy szakképző osztály marad. A Ion Vlasiu szakképző líceumban egy kétnyelvű szakközépiskolai osztály és egy szintén kétnyelvű szakiskolai osztály, a Brâncusi építészeti iskolában egy magyar nyelvű műszaki rajzoló profilú középiskolai és egy kétnyelvű szakiskolai osztály indítását tervezik. A vidéki közép- iskolákban (Segesváron, Szászrégenben, Dicsőszentmártonban, Marosludason, Erdőszentgyörgyön és Nyárádszeredában) egy-egy középiskolai osztállyal kevesebb lesz a tervek szerint, és osztályonként két szakkal fedni fogjuk az eddig működő szakirányokat. 

– Az igazgatók egy részének lejárt a kinevezése, a változások országos viszonylatban elégedet- lenséget szültek. Mi a helyzet megyénkben?

– A magyar tagozaton maradtak az igazgatók. Akiknek lejárt a kinevezése, augusztus 31-ig meghosszabbítottuk, a marosvásárhelyi Rebreanu iskola vezetőségében pedig képviselője lett a magyar tagozatnak is.