Táncolt Székelyföld – és mi is

A budapesti Hagyományok Háza erdélyi hálózata szervezésében, a VIII. Székelyföld Napok részeként a múlt héten került sor a Táncoló Székelyföld elnevezésű programsorozatra. A hat Hargita és öt Kovászna megyei helyszín mellé hat Maros megyei település is felsorakozott. 

Minden helyszínen néprajzi előadást tartottak az adott térség (esetenként más térségek) tánc- és dalkultúrájáról, táncokat és énekeket adtak elő a fellépők, előadás után pedig táncoktatás és táncház folyt. Megyénkben már a múlt hétfőn elkezdődött az eseménysorozat, Marosvásárhelyen a Jazz&Blues Clubban a Folk Center Alapítvány szervezett Székelyföld-tematikájú táncházat, Farkas Sándor Csaba mezőségi táncokat tanított, a talpalávalót Moldován István „Kuki” zenekara és az Öves együttes húzta.

Csütörtökön délután a szabédi kultúrotthonban a marosludasi Hajdina néptáncegyüttes lépett fel az Üver zenekar kíséretében, de bekapcsolódtak a helyi táncosok is. Pénteken este a szovátai Domokos Kázmér Művelődési Házban az Üver zenekar, Kásler Magdi és Farkas Sándor Csaba adott koncertet, de több marosszéki tájegység énekeit, táncait is bemutatták, majd késő estig táncházban ropták a néptáncot. Szombaton este két helyszín volt a házigazda, Erdőszentgyörgyön a Rhédey-kastély pincegalériájában az Üver zenekar és Kásler Magdi volt a vendég, míg Nyárádselyében Moldován Horváth István „Kuki” és zenekara, valamint a marosvásárhelyi Napsugár néptáncegyüttes lépett fel, a jó hangulat fokozásába Gyepesi László is bekapcsolódott. A sorozat vasárnap este Mezőpanitban zárult, ahol a szovátaihoz hasonló programot kínált az Üver zenekar, Kásler Magdi és Farkas Sándor Csaba.

A kezdeményezés a Maros Művészegyüttestől származik, amely kérte a Hagyományok Házát, hogy a Székelyföld Napok keretében az erdélyi hálózata révén szervezzen programokat Maros megyében. Kelemen László igazgató pozitívan viszonyult a felkéréshez, hogy Hargita és Kovászna megyében is hasonló rendezvényeket szervezzenek – tudtuk meg Barabási Attila Csabától, a Maros Művészegyüttes igazgatójától. A Hagyományok Háza a zenészek és az előadók honoráriumát fedezte, a Maros együttes a színpadi technika biztosításával és néhol szállítással is besegített, míg munkatársai (Kásler, Farkas és Füzesi Albert) a táncházak vezetését vállalták.

 

Megtiszteltetés volt számukra

Néhány helyszínen arról érdeklődtünk, miért kapcsolódtak be a programsorozatba a helyi közösségek. Szabédon van egy jól működő néptánccsoport, amelyből három hivatásos táncos is kikerült az elmúlt években, ebben a faluban értékelik a hagyományokat. Másrészt a Fürge Lábak néptánccsoport már kétszer is volt a Hagyományok Háza vendége Budapesten, ezért is örömmel és elismerésként vették a szervezők felkérését, hogy helyszínt biztosítsanak egy ilyen rendezvénynek – mondta el érdeklődésünkre Szilágyi Dezső egyesületi elnök, kiemelve, hogy a hétköznap ellenére tele volt a kultúrotthon, és sok gyerek kapcsolódott be az esti táncházba. Szovátán a helyi népi játszóház pénteken délután szüreti bált szervezett a gyerekeknek, ahol az Üver együttes muzsikált, ezért is mondtak igent arra felkérésre, hogy szervezzenek utána egy néprajzi előadással, koncerttel, táncházzal egybekötött eseményt is – tudtuk meg Kiss Enikő pedagógustól. Másrészt szerettek volna már egy autentikus népzenei koncertet hallani olyan muzsikusoktól, akik a népzenét művészi szinten játsszák, és többet tudnak nyújtani a közönségnek, mint például a nótázás. Igaz, hogy egy ilyen előadás több népzenei műveltséget, néprajzi ismeretet igényel a közönség részéről, de Kiss Enikő úgy véli: mindenképp az átlagosnál többet kell nyújtani, hogy végre a sóvidéki közönség is rászokjon erre. 

Erdőszentgyörgyön felkarolnak minden ilyen jellegű tevékenységet és az élő hagyományt, hiszen céljuk ezek népszerűsítése – nyomatékosított Ambrus Emese, a helyi Százfonat néptánccsoport vezetője. A Határtalanul program keretében néhány napja a celldömölki diákoknak mutattak be néptáncokat, szerveztek táncházat, a muzsikálásra az Üvert kérték fel. Ekkor kérte a zenekar, hogy kapcsolódjanak be a Táncoló Székelyföld programba, hiszen itt olyan gyerekkorosztály van, akiket már nem kell noszogatni a néptáncra.

 

Elérték céljukat

A múlt heti rendezvénysorozat célja „visszavinni az embereknek, ami az övék” – nyilatkozta a Népújságnak a Hagyományok Háza erdélyi hálózat egyik programfelelőse, Tóth Orsolya Mária. Marosvásárhelyen az eddigi táncházaknak egy többletet is adtak azzal, hogy népviseletet öltöttek a résztvevők, akiket zsíros kenyérrel, kürtőskaláccsal és kibédi pálinkával fogadtak, a másik öt helyszínen is közös 

táncházakkal, élő zenével próbálták megmozgatni az embereket, székelyföldi zene- és táncanyagot mutattak be nekik, de bevonták a helyi néptánccsoportokat, adatközlőket, zenészeket is. 

Mindenhonnan pozitív visszajelzéseket kaptak, de a programfelelős megyénkből az erdőszentgyörgyi estét tartja a legsikeresebbnek: a helyi táncos gyerekek mindenkit lenyűgöztek, a muzsikusok produkciójától fellelkesülve minden tánctudásukat meg akarták mutatni. Ez is volt a szándék, egy kissé más előadásokat szervezni, megszólítani a vidéki közösségeket, hogy érezzék, ők is fontosak, szükség van rájuk is, és ezek a gyönyörű táncok, dalok eljussanak minden évben néhány településre. Tóth Orsolya Mária magyar szakos tanárként azt is megjegyezte a napokban zajlott Kriza János mesemondó és balladaéneklő verseny megyei rendezvényéről, hogy bár egyeztetés híján nem került be a Székelyföld Napok programjába, mégis nagyon jól illeszkedett a rendezvénysorozathoz.