Tánccal építenek közösséget

Felkészítő táborban a Vadrózsa

Múlt héten felkészítő táborban vett részt a marosszentkirályi Vadrózsa néptánccsoport. A Jobbágyfalván megszervezett tábor célja egyrészt a közösségépítés, a csapat összekovácsolása, ugyanis ez nagyon hiányzott, az előző oktatók sosem vitték a táncosokat táborba, csupán az otthoni megszokott heti egy-két alkalommal tartott próba jelentette az együttlétet – mondta el a Népújságnak a marosvásárhelyi Csatlós Csaba oktató. 

Ki kell mozdítani a fiatalokat a monoton mindennapokból, és igencsak látszik, hogy milyen egy gyerek, aki otthon, a számítógép előtt ül, és nem mozdul ki, illetve ki az, aki állandóan közösségbe jár – ez utóbbiak sokkal könnyebben önállósulnak. Másrészt egy ilyen táborozás idején napi hét-nyolc órát tudnak dolgozni, szemben az otthoni két órával, így szinte egy teljes táncrendet meg lehet tanulni egy hét alatt, és ez messzemenően nem mindegy a haladást illetően – tudtuk meg Csatlós Csabától.

Az elmúlt napokban 19 fiatal vett részt a jobbágyfalvi képzésen, vegyes, 12 és 24 év közötti korosztályúak, de ez nem zavarja az okatót, hiszen szinte mindeniküket jól ismeri, ugyanis már nyolc éve tanít néptáncot a szentkirályi iskola alsó tagozatán, és már szinte felnőttek lettek azokból az apróságokból, akiket egykor az iskolában is tanított. A Vadrózsa táncosait közel másfél éve oktatja, mióta a szülők, látva az iskolai munka eredményét, felkérték erre a feladatra. A múlt héten vajdaszentiványi táncrendet tanultak, ami teljesen új volt a táncosok számára, de ügyesek, lelkesek voltak, s bár vannak hullámvölgyek is, amikor egy-egy húzósabb időszak után a fiatalokra rátör a fáradtság, az oktató elégedett a csapat hozzáállásával, és hálás, hogy velük dolgozhat. Otthon még van egy utánpótláscsoport, amelybe óvodások és alsó tagozatosok járnak. Sajnos a nagyobbak körében tapasztalható némi lemorzsolódás, ami az iskolai oktatás hátránya, ugyanis egy-egy ciklusváltás után többen abbahagyják a táncot.

Az 1992-ben alakult Vadrózsának nincs támogatója, csupán a szülőkre számíthat, és ez kissé megnehezíti a dolgukat, hiszen szeretnék minél több helyre elvinni a táncosokat, hogy legyen tapasztalatuk és siker-

élményük, ám a sok kiadás megterhelő a családok számára. Ilyen körülmények között hálásak Horváth János és Miklós Zsuzsanna csoportvezetőknek, akik nélkül a Vadrózsa nem működhetne – mondta el az oktató, aki tíz évig táncolt a Maros Művészegyüttesnél is.