Tanácskozás a Nyárád szabályozási munkálatairól

A Felső-Nyárádmentén tervezett Nyárád-szabályozási munkálatok kapcsán a csíkfalvi polgármesteri hivatalban a Fókusz Öko Központ tegnap tanácskozást szervezett, amelyen a környezetvédelem terén munkálkodó civil szervezetek, a környékbeli önkormányzatok képviselői, valamint a helyi lakosok is hangot adtak álláspontjuknak. 

Dr. Hajdú Zoltán, a Fókusz Öko Központ vezetője elmondta, a tanácskozás megszervezésével az volt a céljuk, hogy az Alsó-Nyárádmentén a vízügy által elvégzett mederszabályozási munkálatok tapasztalataira alapozva tájékoztassák a Felső-Nyárádmente lakosságát, hogy mire számíthatnak, illetve, hogy tiszta képet nyerjenek arra vonatkozóan, hogy a lakosság hogyan viszonyul a kérdéshez, egyetért-e a természetes környezetet romboló munkálatokkal vagy szükségtelennek tartja azokat. 

Élő folyóból levezető csatorna

Dr. Hajdú Zoltán rámutatott: az Alsó-Nyárádmentén árvízvédelem címén elvégzett munkálatok kapcsán több kifogásuk van, egyrészt nem láttak semmiféle kockázati térképet, ami indokolttá tette volna egy ilyen jellegű beavatkozás elvégzését. Másrészt, miközben a nyugati országokban eurómilliókat költenek az ökológiai rendszerek visszaállítására, nálunk éppen az ellenkező tendencia észlelhető, ennek nyomán visszaminősítették a folyó ökológiai állapotát. Nem utolsósorban, az Alsó-Nyárádmentén elvégzett munkálatoknak kedvezőtlen következményeik lesznek a vidéki lakosság mindennapi életére nézve, emellett hátrányosan érintik a biológiai sok-féleséget.

 – Ez a munkálat szembemegy az európai vízgazdálkodási elvekkel, az élő folyót kibetonozzák és gyakorlatilag levezető csatornává alakítják. Történik mindez olyan körülmények között, amikor a kistérségi társulás azon dolgozik, hogy a Nyárád turisztikai értékét minél jobban kiaknázzák – fogalmazott dr. Hajdú Zoltán. 

Kelemen Árpád vízügyi szakember előadásában a vízügy által végzett munkálatok káros hatásaira világított rá, képekkel illusztrálva a régi és jelenlegi állapotok közötti különbségeket.

Partvédelem helyenként kell, de mederszabályozásra nincs szükség

Szabó Árpád csíkfalvi lakos szerint nem tisztességes, hogy elmulasztották kikérni a helyi lakosság véleményét már a tervezést megelőzően, így ugyanis kész tények elé állítják őket, arra hivatkozva, hogy a pénzeket már lehívták, és elúsznak, ha nem használják fel. – El kellene különíteni a partvédelmet az árvízvédelemtől. Vannak helyszínek, ahol a partot meg kell erősíteni, viszont a medret nem kell szabályozni – adott hangot véleményének a gazda. Nagy Éva búzaházi lakos elmondta, a tulajdonában lévő területből tíz árat elmosott a víz, és évek óta azért harcol, hogy végre elvégezzék a szükséges partvédelmi munkálatokat. 

Antal Zoltán, a Nyárádmente Kistérségi Társulás vezetője hangsúlyozta: a Natura 2000 területek gondnokságával közösen kiadtak ugyan egy engedélyt, de pontos feltételekhez kötötték. Ezeket a munkálatok során nem vette figyelembe a vízügy, ezért visszavonták az engedélyt, viszont a törvény más lehetőséget nem biztosít számukra, hogy lépjenek az ügyben. Antal Zoltán rámutatott, az érintett közösségek véleménye nagyon megoszlik, a lakosság egy része támogatja a vízügy által tervezett mederszabályozási munkálatokat, polgármesterek, közösségek álltak ki emellett.

 – Meglepett a lakosság reakciója, a közösségi oldalon az erről folytatott vita kapcsán kb. fele-fele arányban voltak az ellenzők, illetve a támogatók, és rengeteg vád ért minket, hogy mi a fejlesztések ellen vagyunk. Azt gondoltuk, hogy civilek – helyi lakosokkal együtt – kimegyünk a partra, tiltakozásképpen, de nem volt akivel – jegyezte meg a társulás vezetője. 

Nyárádremetét nem fenyegeti árvízveszély

Magyari Péter, Nyárádremete polgármestere szerint az általa vezetett községben nem áll fenn árvízveszély, ugyanis hat-hét méter mélyen van a Nyárád, és csak egy húszméteres szakasz van, ahol szükség volna partvédelemre, tehát nem indokolt a tervezett beruházás. Kovrig Zoltán, a Natura 2000 Gondnokság képviselője kifejtette: nincs egy terv, ami indokolna egy ilyen méretű beruházást a Felső-Nyárádmentén, a válaszlevél alapján, amit a minisztériumból küldtek és Csíkfalvának eljuttattak, létezik egy 2013-as előtanulmány, ami parterősítést ír elő egy kilenc kilométeres szakaszon. Ennek alapján tehát az a következtetés vonható le, hogy a tervezési fázisba még bele lehet szólni. A másik gond Kovrig Zoltán szerint, hogy a Felső-Nyárádmentén a munkálatot kormánypénzekből akarják kivitelezni, nem pedig uniós alapokból, ahogyan az az Alsó-Nyárádmentén történt, és ez esetben jóval kevesebb beleszólása lesz a civileknek a kivitelezés módozatába. Nagy Attila, a Natura 2000 Gondnokság biológusa szerint a lakosság és a helyi önkormányzatok összefogása által lehet csak elérni, hogy elutasítsák a vízügy tervét, hiszen valószínűleg a kilenc helyett egy-két kilométeres szakaszon van szükség parterősítési munkálatra, és ezáltal megoldódik a helyi lakosok gondja.