Az Európai Parlament hétfői brüsszeli plenáris ülésén megvitatta az őshonos európai kisebbségek jogainak Európai Unió-szintű védelmét sürgető Minority SafePack európai polgári kezdeményezést. Szavazás csütörtökön lesz.
Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztosa felszólalásában azt mondta, az EP plenáris ülésének vitája bizonyítja, hogy az európai polgári kezdeményezés egyedi eszköz a részvételi demokrácia gyakorlására.
Kiemelte, hogy az uniós bizottság egyik célkitűzése Európa gazdag kulturális sokszínűségének megőrzése. Véleménye szerint az alapvető európai értékek közé tartozik a kisebbségi nyelvek védelme. Mint mondta, a nemzeti kisebbséghez való tartozás mindenfajta diszkriminációja tiltott az Európai Unió alapjogi chartája értelmében.
A képviselők a kohéziós politika, az uniós finanszírozás és az állami támogatások területét érintő intézkedések közül az egyenlőségre és a támogatást biztosító lépésekre helyezték a hangsúlyt. Azt is megvizsgálták, hogy hogyan őrizhető meg a kisebbségi kultúra a nyelvpolitikán keresztül, az egységes digitális piacon, a területalapú tartalomkorlátozásra és a szerzői jogokra is kiterjedő, médiával kapcsolatos szakpolitikák révén.
Az Európai Bizottságnak lépnie kell
Az európai polgári kezdeményezéseken kereszül az európaiaké a szó: ha legalább hét tagállamból több mint egymillióan támogatnak egy kezdeményezést, akkor az Európai Bizottságnak lépnie kell. A Parlament 2019-ben kulcsszerepet játszott az európai polgári kezdeményezésekre vonatkozó szabályok reformjában, 2020-ban pedig kiállt amellett, hogy a koronavírus-járvány ne szabjon gátat a folyamatban lévő és a jövőben indítandó kezdeményezéseknek.
Az Európai Parlament a héten politikai határozattal támogatja a Minority SafePack, az uniós szintű kisebbségvédelmi szabályozás ügyét. Az első olyan európai polgári kezdeményezésről van szó, amelynek reális esélye van rá, hogy jogi lépésekre kényszerítse az Európai Bizottságot. Magyar szempontból pedig kiemelendő, hogy a Minority SafePack az uniós parlament valamennyi magyarországi képviselőjét közös nevezőre hozta.
– Különösen felértékelődik a magyarországi pártok egyetértése a kérdésben. Itt nemcsak a magyar EP-képviselők szavazatára gondolok, hanem leginkább arra a szerepre, amelyet betölthetnek európai pártcsaládjaik meggyőzésében – jelentette ki Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője.
Az RMDSZ kezdeményezésére az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) által koordinált aláírásgyűjtés történelmet írt: az eddigi öt sikeres európai polgári kezdeményezés során még nem volt példa rá, hogy az uniós parlament vitát rendezzen, majd politikai határozatban sürgesse az Európai Bizottságot a jogszabályalkotásra. Nemrég a német szövetségi parlament, a Bundestag is határozatban állt ki a Minority SafePack, vagyis az őshonos európai kisebbségek jogvédelme mellett, még ezt megelőzően, 2017-ben pedig a magyar Országgyűlés adott ki egyhangú támogató határozatot.
Az EB kezdeményezze a jogalkotási folyamatot!
„Hálásak vagyunk, hogy a Minority SafePack eljutott ide, és ennyi nemzet és nemzetiség képviselője támogatja – jelentette ki hétfőn Vincze Loránt képviselő, az európai őshonos nemzeti kisebbségek ernyőszervezetének, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke. – A mai plenáris vita is bizonyíték arra, hogy fontos a kisebbségvédelem, és az európai közösségnek ilyen kezdeményezésekre van szüksége.
December 17-én, csütörtökön tesszük meg a következő nagy lépést, amikor az EP megszavazza az MSPI-t támogató állásfoglalást. Reméljük, ennek a zárószavazásnak az eredménye segít abban, hogy közelebb kerüljünk célunkhoz: a kisebbségek védelméhez és európai közösségünk gazdagításához.
Több mint 1,1 millió uniós polgár írta alá a Minority SafePack kezdeményezést. Az Európai Bizottságnak hallania kell a hangjukat, az elvárásaikat. A nemzeti kisebbségek és nyelvi csoportok demográfiai hanyatlásának és nyelvvesztésének megállítását kérik.
Felszólítom az Európai Bizottságot, a polgárok kérésére, és az Európai Parlament döntését követően, hogy tegyen egy merész lépést, és kezdeményezze a jogalkotási folyamatot a polgárok kívánságainak és az Európai Parlament döntésének megfelelően. A felelősségteljes politika és a következetes cselekvés megköveteli ezt!” – nyilatkozta a képviselő.
***
A Minority SafePack koordinált aláírásgyűjtése 2017 áprilisában indult, és a rendelkezésre álló egy év alatt tizenegy uniós tagállamban több mint 1,1 millió támogatói nyilatkozatot szerzett. Az Európai Bizottság a folyamat következő lépcsőfokaként már tavaly februárban fogadta a kezdeményezőket, akik ismertették az európai kisebbségeket érintő problémákat és az azok orvoslását célzó jogalkotási terveket. A több mint 1,1 millió európai aláíró által elindított „Minority SafePack – egymillió aláírás a sokszínű Európáért” európai polgári kezdeményezés kilenc lépést javasol az európai nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozók védelmére, és a kulturális és nyelvi sokszínűség megőrzésére.
Az ügy bizottságbeli felelőse Věra Jourová alelnök, akinek vezetésével jövő januárban születik majd hivatalos döntés arról, hogy Brüsszel jogszabályba foglalja-e az őshonos kisebbségek védelmét.
A Lisszaboni Szerződés egyébként alapértékként beszél az unió területén élő kisebbségekről, de pontosan nem rendelkezik azok jogairól. Miközben minden nyolcadik európai uniós állampolgár valamely kisebbséghez tartozik.
A magyar képviselők egyöntetűen támogatták a kezdeményezést
Gál Kinga fideszes EP-képviselő, az EP kisebbségi munkacsoportjának társelnöke az MTI-hez eljuttatott sajtónyilatkozatában leszögezte: a nemzeti és nyelvi kisebbségek jogai az alapvető jogok részét képezik, ezért szükséges végre uniós jogi szinten biztosítani ezek védelmét. Hangsúlyozta: itt a lehetőség arra, hogy az unió lakosságának egytizedét kitevő nemzeti és nyelvi kisebbségek egy hangon mondhassák el, hogy védelemre van szükségük.
Azonban szomorúnak nevezte, hogy ehhez európai bírósági ítéletre volt szükség. Hiszen az Európai Bizottság először visszautasította a kezdeményezés regisztrációját, szokás szerint arra hivatkozva, hogy a kisebbségvédelem nem uniós hatáskör – emlékeztetett közleményében.
Vincze Loránt felhívta a figyelmet, hogy az Európai Bizottság – ahogy az Európai Bíróság is megállapította – képes ezen a területen támogató politikával fellépni védelmükben, ahogy stratégiákat is el tudott fogadni a közelmúltban más kisebbségi csoportok jogérvényesülése érdekében. A képviselő arra kérte a bizottságot, hogy a jó kormányzás és a következetesség jegyében tegyen bátor lépéseket az őshonos kisebbségeket védő jogalkotás irányába. Fontosnak nevezte például egy olyan uniós ügynökség létrehozását, amely kisebbségi kultúrákkal, nyelvekkel és az ehhez kapcsolódó jogok érvényesülésnek monitorozásával foglalkozik.
Gyöngyösi Márton, a Jobbik képviselője üdvözölte, hogy az EP végre mint társjogalkotó szerv jogi alapot hozhat létre hatvanmillió kisebbségben élő ember védelmében.
Donáth Anna, a Momentum politikusa szerint Európa számos etnikai és nemzeti kisebbsége hátrányosabb helyzetben van, mint a többségi társadalomhoz tartozó polgártársaik. Ilyen hátrányos helyzetben élnek a külhoni magyarok is nemzedékek óta – hangsúlyozta. Felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy itt az ideje, hogy a kisebbségek védelme ne csak szavak, tettek szintjén is biztosítva legyen.
(Forrás: az EP Magyarországi Kapcsolattartó Irodája, MTI, Vincze Loránt EP-képviselő közösségi bejegyzései)
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
