Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Az elmúlt év a világjárvány miatt sok szempontból különbözött az eddigiektől. A szükségállapot, a veszélyhelyzeti időszak intézkedései kedvezőtlenül érintették a cégeket, sok helyen be kellett szüntetni a munkát, vagy távmunkát kellett bevezetni, számos cég került csődközelbe. Hogyan alakult a munkaerőpiac helyzete, milyen támogatást nyújtottak a cégeknek a túléléshez? – ezekre a kérdésekre Bogdán Erzsébet, a Maros Megyei Munkaerő-közvetítő Hivatal aligazgatója válaszolt.
– December 31-én Maros megyében 6423 regisztrált munkanélküli volt, amelyből 2231 személy munkanélküli-segélyben részesült. A munkanélküliségi ráta decemberben 2,73 százalékos volt.
– A kívülálló sokkal magasabb arányra gondol, lévén, hogy egy nagyon nehéz évet zártunk, ami a foglalkoztatásra is rányomta a bélyegét.
– Maros megyében még a 3 százalékot sem értük el. Ennek az az oka, hogy a munkáltató cégek folyamatosan támogatásokat kaptak és kapnak, s ezek előnyösek a vállalkozások számára. Azt tapasztaljuk, hogy folyamatosan alkalmazzák a személyzetet.
– Milyen munkahelyeket kínál a munkaerő-foglalkoztatási hivatal?
– Több mint kétszáz munkahelyünk van. Ahogy lenni szokott, általában segédmunkásokat alkalmaznak, de keresnek szakácsokat, elárusítókat, árukezelőket, gépkocsivezetőket. Nagyon nagy kereslet van a marósok, lakatosok, esztergályosok, asztalosok iránt, de keresnek hegesztőket is. Annyi bizonyos, hogy a munkaerőpiacon igen nagy hiány van szakképzett munkásokból.
– A cégek milyen támogatásokat kapnak, hogy megtartsák az alkalmazottaikat, illetve, hogy újabbakat vegyenek fel?
– Nagyon sokféle támogatás van. Elsősorban a kényszer-munkanélküliségi segélyt (somaj tehnic) említem. Tavaly mintegy 10.500 cégnek folyósítottunk ilyen támogatást. Több mint 72 ezer alkalmazottnak számoltuk el a kényszer-munkanélküliségi támogatást Maros megyében. Volt olyan cég – igaz, nem sok –, amelyiknek a kérését visszautasítottuk, mert pontatlanul nyújtotta be az igénylést. A kérvények benyújtása után felvettük a cégekkel a kapcsolatot, megmagyaráztuk, hogyan kell kitölteni az űrlapokat, milyen dokumentumokat kell csatolni. Próbáltunk segíteni a cégeknek, hogy sikerüljön hozzájutniuk a támogatáshoz. Abban az esetben, ha nem intézkedtek idejében, például a Revisalban nem függesztették fel az alkalmazottak munkaviszonyát, akkor kénytelenek voltunk visszautasítani az igényléseket.
– Megyei szinten milyen összegű ez a támogatás?
– Több mint 103 millió lej. Ennyit fizettünk ki 2020 folyamán. Idén tovább folytatjuk a kifizetéseket. Tudni kell, hogy a munkaerő-közvetítő hivatal a cégeknek utalja az összegeket, s ők 3 napon belül kötelesek kifizetni az alkalmazottakat.
– Hogyan alakult a távfoglalkoztatásra nyújtott támogatás folyósítása?
– A cégek 2500 lejes támogatásra voltak jogosultak azért, hogy az alkalmazottak a távfoglalkoztatáshoz szükséges informatikai és irodai eszközöket megvásárolják, hogy otthonról is legyen mivel dolgozzanak. 27 cégnek folyósítottunk 770 ezer lej támogatást, amiből 308 személy részesült. Ez a támogatás lejárt, a többit továbbra is folyósítjuk.
– A cégek akkor is jogosultak támogatásra, ha a járvány ideje alatt munkanélkülivé vált személyeket alkalmaznak.
– Ez a támogatási forma idén szeptember elsejéig folytatódik. Tavaly december 31-ig alkalmaztuk a törvényt, most egy új sürgősségi kormányrendelet értelmében továbbra is folyósítjuk a támogatásokat. A feltételek ugyanazok. A támogatás az alkalmazott bérének 50 százalékát fedezi egy éven át, de maximálisan 2500 lejt lehet kifizetni. A feltétel, hogy a cégnél 24 hónapig alkalmazva legyen a munkavállaló. Azt tapasztaljuk, hogy elég sok cég alkalmaz személyzetet, folyamatosan nyújtják be a kérvényeket, de sajnos sok esetben hiányosan. Sok a gondunk ezzel. Az egész folyamat online történik, és a cégek még nem tudnak alkalmazkodni ezekhez az új módszerekhez. Sokaknak nagyon nehezen megy a számítógépes kommunikáció.
– Az év második felében, amikor Marosvásárhelyen nagyon sok intézményben kiestek az alkalmazottak a megbetegedések miatt a munkaerő-közvetítő hivatalban voltak-e személyzeti gondok?
– Annak ellenére, hogy voltak személyzeti gondjaink, ezeket megoldottuk, és elláttuk a teendőket. Kértünk támogatást más intézménytől, bár mindenütt nehézségek voltak ebben a periódusban.
– A munkaerőpiacon mi vetíthető előre az idei esztendőre?
– Úgy látom, hogy minden cég megpróbálja túélni ezt a nehéz időszakot, a cégek pozitívan állnak hozzá, megértették, hogy a nehézségek ellenére is muszáj továbblépni. Továbbra is támogatjuk a vállalatokat, folyósítjuk a juttatásokat. A cégeknek – ha szükséges – segítünk az online ügyintézésben, előjegyezzük őket, és fogadóórát is tartunk. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy hozzájussanak a törvények által biztosított támogatásokhoz.
– Mennyi jelenleg a munkanélküli-segély?
– Van egy 375 lejes fix összeg, amihez hozzáadódik még egy összeg, ami a ledolgozott munkaévek és az utolsó hónapok alapfizetésének a függvénye. Ezek az összegek viszont nem motiválják az embereket, hogy munkanélküli státusba kerüljenek.
– Van-e statisztika arról, hogy a munkaerő hány százalékban vándorol el külföldre? Hányan kényszerülnek arra, hogy itthagyják a szülőföldjüket, a családjukat, hiszen köztudott, hogy szinte minden családban van egy-két külföldön munkát vállaló?
– Ezt egyelőre nem tudjuk felmérni. Az Európai Unióban be fog indulni egy program, ennek a lényege, hogy minden uniós állam bevezeti a munkaerőre vonatkozó adatokat, s akkor kialakul egy összkép, hogy hány romániai munkavállaló dolgozik külföldön. Egyelőre a program a járvány miatt késik, emiatt a mi hivatalunk nem tud felmérést készíteni, csak azokról a személyekről tudunk nyilatkozni, akik a mi nyilvántartásunkban vannak – mondta Bogdán Erzsébet, a Maros Megyei Munkaerő-közvetítő Hivatal aligazgatója.