Tamási 125 fesztivál a Csűrszínházban

„Isten és föld között indultam el, s ott megyek egyenesen végig; s majd amikor megállok, azt fogják mondani nekem: mivel hittél és meg nem tántorodtál, te vagy az ember s a magyar!” – írta Tamás Áron a Vitéz lélekben. E csodálatos szavak augusztus 17. és 21. között a mikházi Csűrszínházban is elhangzanak, a székely író születésének 125. évfordulója alkalmából szervezett rendezvénysorozaton, ahova magyarországi és erdélyi színházak hozzák el Tamási darabjait, ugyanakkor az író életéről kiállítás is lesz. Az emlékév keretében szervezett fesztivál nem jöhetett volna létre a Magyarság Háza, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., a Magyar Kormány Nemzetpolitikai Államtitkársága támogatása nélkül. 

A fesztivál indítójaként augusztus 17-én, szerdán 18 órakor Mikházán, a Csűrszínház udvarán megnyitják a Tamási Áron 125 címmel összeállított, tablósorozatból álló kiállítást, amely a 125 éve született író életművét mutatja be. 

A budapesti megnyitón Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára elmondta, az író alakja máig összekapcsolja a magyarságot, ma is az egyik legolvasottabb magyar szerző. Az emlékév programjaival nemcsak Tamási Áronra, hanem az erdélyi magyarságra és a székelységre is felhívják a figyelmet. Olyan népszerű íróról van szó, akit ennek ellenére újra és újra meg kell ismertetni a magyar társadalommal, hiszen a kultúrát folyamatosan tanulni kell. 

A Tamási Áron életművéhez kapcsolódó, tizenhét tablóból álló vándorkiállítást korábban Csíksomlyón, Farkaslakán, Sátoraljaújhelyen, Csíkcsomortánban, Gyulán, Tusnádfürdőn, és az emlékévet követően még számos helyszínen bemutatják a Kárpát-medencében és a diaszpórában. A mikházi kiállítást megnyitja A. Szabó Magda, a Tamási Áron 125 Emlékév Budapest projektvezetője, közreműködnek Pataki András és Török Viola rendezők. 

Aznap este 8-tól az első előadásként a Békéscsabai Jókai Színház által színre vitt Tamási Áron: Vitéz lélek című darabot láthatja a közönség, amely azt mutatja meg, hogy a háborúból hét év után visszatérő, súlyos lelki sebeket hordozó Balla Péter hogyan találja meg a helyét a faluközösségben. A hadifogságból hazatérve, az egész falu megrökönyödésére egy szamarat vesz. A gyerekek gúnyolják, a felnőttek szánják, volt szerelme és annak férje, aki különben cséplőgépet vett, le akarja beszélni a szamártartásról, az elöljárók meg, minthogy az egész közösségre nézve szégyenletesnek tartják a dolgot, el akarják kobozni a jószágot. A kiindulóhelyzet a szamár és a gép szembeállítása, a szamárról ugyanis megtudjuk, hogy jel: a nagy háború, a minden elvesztése utáni semmiből való újrakezdés jele. Gazdasági haszonban nyilván nem vetekedhet a géppel, jelképes erő tekintetében viszont a gép nem mérkőzhet vele. Balla Péter számára nem is a szamár elfogadtatása, a közösség meggyőzése jelent gondot, hogy szükség van a tiszta, természeti forrásokra támaszkodó újrakezdésre. E tusakodása közepette meglátogatja egy öregember, aki hozzáadja rég halott lányát, azon az alapon, hogy mindketten hiszik, a halottak velünk maradnak. Csakhogy amikor a férfi beleszeret egy eleven lányba, történetesen a házát építő ács gyermekébe, már köti a halottnak fogadott hűsége. A színdarabot több színház is színre vitte, így érdekes lesz látni, hogy egy újabb értelmezésben, koncepcióban miként hangzanak el Tamási Áron szavai. 

Csütörtökön, szintén este 8-tól, a gödöllői Hangjegy Színház mutatja be az Énekes madár című szerelmes játékot, amely Tamási Áronnak a legszebb boldogságkeresés-története. Ma is aktuális, hiszen ma is keressük a boldogságot, az igazi, hű társat az életben, az igazi értékeket, amelyek mentén teljesebb, szebb életet élhetünk. 

Pénteken este 8-tól a Maros Művészegyüttes által színre vitt Ábel című táncjátékot láthatja újra a közönség. Az együttes különleges koncepcióban a táncszínház nyelvén fogalmazza meg a barangoló főhős sorskérdéseit, amelyek a közismert trilógiában is követhetők. Ábel személye főleg a tánc eszközeivel, ugyanakkor verbális megjelenítésben kerül ismét a színpadra. Fő gondolatai az igazságról, a székely létről, arról, hogy miért vagyunk a világon, a lélek tisztaságáról szólnak, és a választ is megkapjuk ezekre, hiszen Ábel rámutat a lényegre, hogy csak megtisztulva, szabad és tiszta lélekkel tudunk válaszolni életünk alapkérdéseire. Nem a humor, inkább a székely nyelvből és gondolkodásmódból áradó derű jellemzi a Varga János rendező-koreográfus által színre vitt előadást. 

Szombaton 20 órától a Maros Művészegyüttes és a Spectrum Színház közös produkcióját, a Boldog nyárfalevél című darabot viszi újra közönség elé. A darab alaptémája a megmaradás, a helytállás, a hűség és a szeretet a történelem viharában. A gyötrő szenvedélyeket, a hazajutás és az egymásra találás vágyát, a hitetlenség és a bizalom, a kétkedés és a bizonyosság küzdelmét hordozó dráma kifejezőerejét gazdagítja Kelemen László zenéje és a Maros Művészegyüttes színes, fergeteges táncbetétei. Az előadás rendezője Török Viola, koreográfus Varga János. 

A gyerekek sem maradnak ki a fesztiválból. Augusztus 21-én, vasárnap 15 órától a Soproni Petőfi Színház, a Forrás Színház, a Váci Dunakanyar Színház, a Kaposvári Csiky Gergely Színház, a Pesti Magyar Színház és a Komáromi Jókai Színház együttműködésével létrejött Tücsöklakodalom című mesekoncertet láthatják, hallhatják a kisebbek, és nem csak. Az előadó az idén 37 éves Ghymes együttes frontembere, Szarka Gyula, aki a zenekarával együtt szinte a kezdetektől ír kifejezetten gyermekeknek népdalfeldolgozásokat, rendszeresen adnak gyerekkoncerteket. A mostani előadásban nem csupán a zene lesz a főszerepben, megismerkedhetnek a gyerekek a hagyományos lakodalmi szokásokkal is – követve a Tücsökvőfély és a Tücsöknyoszolyólány vendéghívogató útját egészen a mulatságig –, s természetesen a közös éneklés sem maradhat el. Olyan közismert, generációkon átívelő dalok szólalnak meg, mint a Sárga csikó, az Egyszer egy királyfi vagy éppen a „Sej-haj, denevér,/ Bennünk van a kutyavér”. A Tücsökzenekar tagjai: Szarka Gyula (gitár, ének), Jelasity Péter (szaxofon, furulya), Nagy Szabolcs (billentyűs hangszerek, vokál), Varjú Attila (ütőhangszerek). Fellépnek még Molnár Anikó és Papp Attila, a soproni színház színművészei. 

Este 8-tól Tamási Áron – Szarka Gyula Ördögölő Józsiás című zenés tündérjátéka varázsolja el a közönséget. Tamási darabja igazi tündérmese, a főhős – Ördögölő Józsiás – eposzi jelzőket idéző említőneve magában hordozza szinte az egész történetet: maga is a pokoli és az ideálisan jó, a démoni és az angyali erők örök küzdelmét jelképezi. Nem más ez a játék, mint a szegény legény győzelme eszessége, testi-lelki ereje révén a pokol urai felett. Ezt tetézi boldogsága a kedvesével, Jázminával – az édenükbe betolakodók, az ország dolgát hátráltatók viszont lelepleződnek, halállal lakolnak vagy kiűzetnek az országból, mert ezt kívánja a nép, a tisztesség, a fény és a remény őrizője. Tamási üzenete – Szarka Gyula eredeti zenéjével és dalaival – a ma emberének is újult erővel szól: az emberi lélekben – ha csak egy szikrája létezik is a tisztességnek – az eszményi jóra való hajlandóság szeretne érvényesülni. Az előadás a Soproni Petőfi Színház és a Zentai Magyar Kamaraszínház koprodukciója. Közreműködik a Sopron Balett, valamint Szarka Gyula, Jelasity Péter, Nagy Szabolcs, Bese Csaba, Varjú Attila – alkotótársak, zeneszerző Szarka Gyula, díszlet Pataki András, jelmez Szélyes Andrea, koreográfus Demcsák Ottó, rendezőasszisztens Simon Andrea, rendező Pataki András. A két szünettel megszakított, három órát tartó produkció felejthetetlen élményt nyújthat kicsiknek és nagyoknak egyaránt. 

A fesztivál programja és az előadásokról szóló bővebb információ megtalálható a www.csurszinhaz.ro honlapon és a Csűrszínház Facebook-oldalán. A belépés díjtalan.