Furcsa időket élünk. A kereskedelminek álcázott kétpólusú politikai médiából ömlik ránk a polgárhülyítő szenny.
Furcsa időket élünk. A kereskedelminek álcázott kétpólusú politikai médiából ömlik ránk a polgárhülyítő szenny. Nagy a tét: az államelnöki hatalom megszerzése. Amely ebben az ortodox miliőben még mindig egyet jelent a mindenható atyuska köpenyével. Az átkosból átmenekített vagyonukkal az egykori hatalmi gépezet szemfülesei a demokráciát sajátosan értelmezve a csalók és rablók köztársaságát teremtették meg itt. Az általuk résre nyitott kiskapukon a tűzhöz közel került néhány gerincferdült ügyeskedő. Ezek a politikai-gazdasági érdekcsoportok nagyon hamar felmérték, hogy a függetlenedő sajtót vissza kell kényszeríteni a palackba, ha továbbra is a számukra kedvező zavaros állapotokat fenn akarják tartani. A leghatásosabb módszernek az őket kiszolgáló médiavállalkozások létrehozása bizonyult. Amolyan olasz maffia módra. Kígyót-békát egymásra dobáltak már az önmagukat hírtelevíziónak tituláló szerkesztőségek, de az újságírás mélyrepülése a minapi Voiculescu-per idején következett be. A közel tizenkét órás, maratoni tárgyalási napon az Antena3 televízió párhuzamos ítélőszékként követte és bírálta felül a legfelsőbb törvényszék perrendtartási eljárását. Kenyéradó gazdájuk védelmében hadrendbe állították a megvásárolható média és közszereplő „szakértők” sokaságát. Akik a mellettük kibickedő újságírókkal egyetemben már számos alkalommal bebizonyították, hogy a pénz szaga elveszi a józan ítélőképességüket. Aknatüzet zúdítottak az egyébként is nehezen magára találó igazságszolgáltatásra. Mindezt csak azért, hogy tisztára mossák a több tízmillió eurónyi tisztességtelen vagyongyarapodással vádolt atyuskájukat. A televízió munkatársai attól sem riadtak vissza, hogy a más állásponton levő, netán pártatlanul tudósító újságírókat személyiségi jogukban megsértve, nyomdafestéket nem tűrő módon minősítsék. Gerillaharcuk hevében nyílt levélben fejezték ki hódolatukat és biztosították harcos támogatásukról az általuk professzornak titulált fővádlottat. A televízió nézőit burkoltan tiltakozásra, nyomásgyakorlásra szólította fel Mircea Badea, a csatorna munkatársa. A még mindig átalakulásban levő társadalomban veszélyes a demokrácia játékszabályait saját intézményrendszere rombolására használni. Kiváltképpen a jogszolgáltatás hiteltelenítésére. Miért nem bízzák az igazságtevést a nemzetközi ítélőszékekre, például az emberjogi bíróságra? Hatalmukkal visszaélve, most is a kisemberek sorsával játszadoznak, belekergetve az országot egy újabb értékválságba.
