2019. augusztus 25., vasárnap

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Huszonegy településről érkeztek vendégek

Szervezési okokból néhány nappal hamarabb ünnepelték Szent István király napját a nevükben emlékét hordozó közösségek, így augusztus 9-11. között tartották meg a Szent Király Szövetség idei, immár huszonharmadik találkozóját a Hármasfalu részét képező Székelyszentistvánon.

Szent István hagyatéka nemzetmegtartó és államfenntartó erő – hangoztatta dr. Kövér László


A már pénteken megérkező vendégek Sándor János székelyszentistváni fafaragó mester kiállításának megnyitóján vehettek részt a Barátosi-udvarházban, majd szombaton ünnepi istentisztelettel vette kezdetét a Szent István-napi megemlékezés és ünnepsorozat. Ezt követően a templomkertben díszőrségre vonultak fel a Württemberg-huszárok, a kopjás lófők, a Történelmi Vitézi Rend, a Szent László Társaság (1861) és Rend, valamint a Magyar Királyi Koronaőrség képviselői. Első szent királyunk szobránál koszorút helyeztek el a helyi egyházak, a makfalvi önkormányzat, az SZNT, MPP, RMDSZ országos és helyi képviselői, anyaországi politikusok (Kövér László házelnök, Boldog István képviselő, Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, Veres László államtitkár), Magyarország csíkszerdai főkonzulátusa, a Szent Király Szövetség tagjai, a Történelmi Vitézi Rend és a hármasfalusi Szent István Öröksége hagyományőrző csapat, míg a Szent Király Szövetség tagjai egyenként szalagot kötöttek a szervezet zászlajára. Ezután az Összetartozás parkjában huszonnégy fát ültettek el.

Délután a sportpályán szabadtéri szórakoztató műsorokra került sor, fellépett a zoltáni fúvószenekar, a Mezőhavas zenekar, a Rozmaring és a Vadrózsák néptánccsoport, a helyi hagyományőrzők és Sebestyén Rita, a csíkszentgyörgyi Székely Góbék, részletek hangzottak el az István, a király rockoperából, este pedig a Szkítia, Kaly és a FÉK együttes szórakoztatta a közönséget.

Az idei találkozó fővédnöke dr. Kövér László, az Országgyűlés elnöke volt, támogatója pedig a magyar kormány a Bethlen Gábor Alapkezelő révén.

Díszpolgári címet adományoztak a Kolozsváron élő Somai Józsefnek 


Ezer évre mutatott utat

Egy nép eltűnése nemcsak a fizikai fogyásnak, hanem bűneinek és a hit, tartás hiányának is tudható be, viszont egy nép akkor maradhat életben, ha őszinte, igaz bűnbánattal fordul az életpárti Isten felé, s ha megszólal a lelkiismeretünk, akkor felcsillanhat a megmaradás reménye – mutatott rá ünnepi szószéki beszédében ft. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, hálát adva, hogy van feladatunk az életre. A Magyar Unitárius Egyház közügyi igazgatója, Kovács István lelkész Szent István nagy tettét, megmaradásunk alapkövének letételét emelte ki. Szent Istvánt az országalapításban Isten vezette, hogy megtalálva az alapkövet, építsen templomokat, várakat, otthonokat és hazát. A lélekben felépült falak pedig akkor is megmaradtak, amikor leomlottak a kőfalak Mohácsnál, Rodostónál, a szabadságharcokban, a kommunista rezsim alatt és 2004. december 5-én . Az Európai Unió is szeretné lecserélni keresztény alapjait, és nem veszi figyelembe, hogy Európa jóval több, mint egy gazdasági közösség. A Szent István-i nyitás, befogadás nem az önfeladást, hanem a tanulást jelentette, ez sajátos magyar út, amely ott van a mában is, és meghatározó szerepe van Európa megmentésében. Az idő nekünk dolgozik, mert mi nem csellel loptunk magunknak hazát, hanem ezer év alatt építettük azt, és a magyar állam felismerte, hogy küldetése van, új honfoglalás, az ősi juss visszaszerzése, a Szent István-i fundamentumra való építés. 

Bajkó Norbert plébános imája után Biró István, a Küküllői Református Egyházmegye esperese, Kiss Dénes házigazda református lelkész és Vass Imre makfalvi polgármester köszöntötte a Szent Korona hiteles másolatát körülülő vendégeket és ünneplőket. Az elmúlt száz év, a trianoni centenárium hazugságai, jogtiprásai büntetlenül maradtak, de nekünk tovább kell lépnünk. A feladatok adottak. Nem félünk, és nem adjuk fel emberi és közösségi jogainkat, és ebben a küzdelemben nem vagyunk egyedül, kötelez szent királyunk neve. Az ő élete, munkája ezer évre megmutatta az utat. Nehéz volt, de megmaradtunk, sokszor lehengerelt minket a túlerő, de le nem győzött, és Szent István lelke, szelleme, erős hite örök példaképünk marad a következő ezer évben is – hangoztatta felszólalásában a község elöljárója.

Mindig a magasba emelni

Mindaddig létezik magyar jövő, amíg hűségesek vagyunk Szent István hagyatékához – jelentette ki ünnepi beszédében dr. Kövér László, rámutatva: ezer éve nemzedékek bebizonyították és ránk hagyták örökségül, hogy sem külső, sem belső ellenség nem tudja úgy lesújtani a magyar hazát és nemzetet, hogy azt Szent István örökségének őrzői ne tudnák újra a magasba emelni. Szent István hagyatéka nemzetmegtartó és államfenntartó erő, amelyből a legnehezebb időkben is meríteni tudott minden nemzedék, hogy jövőt teremtsen a nyomdokaiba lépőknek. A történelem sok mély sebet ejtett rajtunk – Muhi, Mohács, Nagymajtény, Világos, Trianon, 1956 –, és sokan szerették volna felszámolni a magyarság politikai önvédelmét, független államát, eltörölni, megmásítani nyelvét, kultúráját, vallását, önazonosságát, de ezekről a magyar sosem mondott le, és mindig volt ereje újraszervezni államiságát. Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és a keresztény Európa részévé tette. Neki köszönhető, hogy a Kárpátok gyűrűjében a magyar nép a legnagyobb létszámú közösség, Magyarország a legnépesebb ország, és magyar nyelven beszélnek a legtöbben – hangsúlyozta a politikus.

Elismeréseket adtak át

Kilyén Ilka színművész előadását megelőzően Vass Imre és Kövér László díszpolgári címet nyújtott át a falu szülöttjének, a Kolozsváron élő Somai József közgazdásznak. A díszpolgári cím odaítélésével egy helyi közösség önmagát is kívánja megerősíteni, igazolni, hogy vannak értékei, amelyeket a helyi vezetés képes kiemelni – mondta méltató beszédében dr. Bodó Barna politológus. Somai kolozsvári előrehaladásának a múlt rendszerben az volt az akadálya, hogy nem Şomăescu volt a neve, de 1990 után lehetősége nyílt a magyar közösséget szolgálni Kolozsvár alpolgármestereként, féltucatnyi civil szervezet alapítójaként, vezetőjeként, tudományos munkássága és az RMDSZ-ben betöltött adminisztrációs vezetői feladatai révén. Emellett szülőfaluját is szolgálta, az első tíz évben nagy szerepet vállalt a Szent István-napi rendezvények kezdeményezésében és támogatásában. A Magyar Tudományos Akadémia tagjává választott Somai József lapunknak elmondta: nem magára büszke, hanem arra, hogy szülőfalujában vehetett át egy ilyen kitüntetést. Mindig szerette ezt a falut, hazajárt, és elkövetett mindent, hogy a település jó irányba haladjon.

Az ünnepség keretében a Szent Király Szövetség okleveleket nyújtott át azoknak, akik a szervezet alapításában és működésében áldozatos tevékenységet fejtettek ki: Nagy Benedek, György Benedek, Kőszegi Ferenc, Frittmann László, Csiszér Andor, post mortem: Udvari Dezső, Kádár György, Kutasi Zoltán, Márton Zoltán.

Fát ültettek az Összetartozás parkjában


Bővül a kör

A Szent Király Szövetség múltja huszonhat évre nyúlik vissza – mondta el Székelyszentistván lelkésze, Kiss Dénes –, akkor „az anyaország utánunk nyúlt. A kéz Somai József, Kötő József, Keszthelyi Gyula, a kar Boros Péter, Jeszenszky Géza, illetve Entz Géza volt”. Az első erdélyi Szent István Napok után egy újságírói baki nyomán néhány személy megmozdult, és 1996-ban a Szent István és szent király (Szentkirály) nevet viselő, őrző települések megalapították a Szent Király Szövetséget. Ma Erdély, Magyarország és Felvidék huszonegy települése alkotja: Sajókirályi, Királyfiakarcsa, Szent-istván, Rinyaszentkirály, Királyszentistván, Szabadszentkirály, Szentkirályszabadja, Bakonyszentkirály, Szentkirály, Kerkaszentkirály, Porrogszentkirály, Gyöngyös- hermán, Szombathely-Szentkirály, Szentistvánbaksa, Vágkirályfa, Sajószentkirály, Kalotaszentkirály, Marosszentkirály, Székelyszentkirály, Csíkszentkirály, Sepsiszentkirály, Székelyszentistván. Idén a kör egy új taggal bővült, a kárpátaljai Aknaszlatinával. A Máramaros és a román–ukrán határ túloldalán fekvő kilencezres település polgármestere román, alpolgármestere magyar, jegyzője ukrán, és egymás között leginkább oroszul beszélnek, a magyarok egynegyedét teszik ki a község lakosságának. Kárpátalján egyetlen település neve sem utal a szent királyra, de Aknaszlatina templomának védőszentje Szent István, a központi, augusztus 20-i ünnepségeket is ott tartják. Ezért döntött úgy a szövetség közgyűlése, hogy felveszi tagjai sorába ezt a települést is. Kocserha János alpolgármester nagy megtiszteltetésnek érzi, hogy egy ilyen szervezettől kaptak meghívást, és már csak a formális lépések megtétele szükséges, hogy a település a szövetségnek teljes jogú tagjává váljon – mondta el lapunknak.

Póka András György kalotaszentkirályi polgármester szerint a Szent Király Szövetség egy összetartó erő, amely kulturális és oktatási téren segít tagjainak megőrizni nemzettudatukat. Ezekre a találkozásokra szeretettel és nagy létszámban érkeznek a küldöttségek, tavaly az általa vezetett település, idén Székelyszentistván adott otthont, jövőre pedig tervek szerint ugyancsak az erdélyi Székelyszentkirályon kerül sor a találkozóra. A szövetség a jövőben Délvidék és Őrvidék felé is nyitni fog, de Csángóföldet sem kerüli el a figyelmük – mondta el a Népújságnak a szövetség alapításában is részt vevő kalotaszegi nagyközség elöljárója.