2019. október 19., szombat

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Régi álom vált valóra

A Nyárádmente fesztivál nulladik napján, szerda délután Mikházán felavatták a Maros Megyei Múzeum által kialakított a tájházat egy tipikus felső-nyárádmenti portán. Az épület már a hét végén látogatható lesz.

Egy tájház ötlete régen megfogalmazódott, de megfelelő állapotú és hagyományos építészeti elemeket tartalmazó épületet kerestek erre a célra, ez pedig a mikházi egykori Angi-porta lett. Ennek az ingatlannak az az előnye, hogy az egykori római erőd mellett fekszik, és számos olyan eleme megmaradt, ami lehetővé teszi a hiteles felújítást. A 19. század végi, 20. század eleji, a falu egyik legszebbnek tartott portáján megmaradt a nagykapu, ház, nyári konyha. Ezek helyreállításánál a legnagyobb kihívást a nagykapu jelentette, hiszen a múzeumnak nincs ilyen szakembere, ezért a csernátoni Haszmann Pál múzeumhoz fordultak, a felújítás az ottani szakemberek munkáját dicséri. A lakóház felújítását a vásárhelyi múzeum munkatársai végezték Ötvös Koppány régész irányításával, hagyományos anyagokat használtak a tető és a vesszőfal felújításához – tudtuk meg Soós Zoltántól, a Maros Megyei Múzeum igazgatójától.

A falu egyik legszebb portáját vásárolták meg és alakították tájházzá

Fotó: Gligor Róbert László


Jövő évtől lesz igazán funkcionális

A Maros Megyei Tanács a tavaly őszi költségvetés-kiigazításkor tudott elkülöníteni pénzt az épület megvásárlására, de az idei költségvetés elfogadásának csúszása miatt a javításokhoz csupán idén június elején láthattak hozzá, így igazából versenyfutás is volt az idővel, hogy szűk két hónap alatt elvégezzék a munkálatot. A házban még akad további néhány apró tennivaló, de találtak néhány nyárádmenti bútordarabot, amelyek az épület két helyiségében bemutatásra kerülnek egy egyelőre ideiglenes tárlaton, ami a hét végi római fesztivál idején látogatható lesz. Azután a közelben dolgozó régészek „alaptáborává” válik a porta. A megyei tanácsnak és múzeumnak azonban tervében van egy szomszédos porta megvásárlása is, így jövőben a régészek oda költöznének át, az Angi-porta pedig teljesen tájházzá alakulna át, természetesen minden melléképületet fel fognak újítani.

A porta 50 ezer lejbe került, az eddigi felújítások 20 ezer lejbe, ha a múzeum munkatársainak munkáját is felszámolnák, akkor az összeg 30 ezer lejre rúgna, a további épületek helyreállítása még 40-50 ezer lejbe fog kerülni – tette hozzá az igazgató.

Az 1892-ben épült nagykapu készítőjének kiléte nem ismert, de úgy vélik, máréfalvi mester volt. A nagykapuk a Felső-Nyárádmentén meghonosodtak, míg az alsó vidéken hiányoznak. A szomszédos Nyárádköszvényesen állt egy 18. század végi kapu, amelyet nemrég egy magángyűjtő vásárolt meg, míg a vidék legrégebbi ismert, 1673-ban készült nagykapuja a mikházi kolostornál állt. Ezen reneszánsz jegyeket emeltek át a későbbi népi építészetbe, így a nyárádmenti nagykapuk az egyházi vagy főúri építészet hatására készülhettek.


Ismét érték a népi építészet

Mikháza egyike azoknak a falvaknak, amelyek legszebben megőrizték a népi építészet emlékeit, ezért a megyei múzeum szeretne jó példával is elöl járni, hogy a helyiek továbbra is őrizzék meg a hagyományos házakat, mert ezek jelenthetik a jövőben a település egy másik vonzerejét. Soós Zoltán köszönetet mondott a megyei tanácsnak a beruházásért, az örökösöknek, amiért kivárták azt, amíg a megyei intézmények megtalálják a megvásárláshoz szükséges anyagi forrásokat, de köszönet jár Nyárádremete község önkormányzatának és Magyari Péter polgármesternek, a mikházi lakosoknak és a múzeum munkatársainak is.

Pánczél Szilamér régésztől megtudtuk: hamarosan a végére érnek egy néhány éve elindult tervnek, és elkészül a falu népi építészetét számba vevő leltár. Ennek óriási értéke lesz, hiszen nemcsak a jelenlegi hagyományos mikházi épületeket tartalmazza, mutatja be, hanem azokat is, amelyeket a munka elkezdése óta már módosítottak vagy éppen lebontottak.