Születésnap szakemberek körében

Színvonalas, érdekes, adatokban és ismeretekben gazdag tanácskozással köszöntötték a Kárpát-medencei művészettörténészek a marosvásárhelyi Kultúrpalota felavatásának 100. évfordulóját. A megyei múzeum által szervezett konferenciának a helyszíne is az eseményhez méltó volt, hisz a Tükörterem balladás ólomüveg ablakainak fényében hangzottak el az előadások.

Színvonalas, érdekes, adatokban és ismeretekben gazdag tanácskozással köszöntötték a Kárpát-medencei művészettörténészek a marosvásárhelyi Kultúrpalota felavatásának 100. évfordulóját. A megyei múzeum által szervezett konferenciának a helyszíne is az eseményhez méltó volt, hisz a Tükörterem balladás ólomüveg ablakainak fényében hangzottak el az előadások. Ezek során megelevenedett a századforduló új formavilágot és díszítőelemeket hozó építészete, a szecesszió, s ennek legszebb épületei Kecskeméttől, Szabadkán és Aradon át Marosvásárhelyig.

A százéves épület bemutatása a vendéglátókra hárult, Oniga Erika művészettörténész, a megyei múzeum munkatársa a palota építéstörténetéről számolt be. Ma is elismerésre méltó, ahogy Bernády György a Ferenc József megkoronázása 40. évfordulójára meghirdetett állami pályázatot a város javára tudta fordítani. Bár a nagyterem bejárati ajtaja fölé visszakerült koronázási dombormű mellett az előcsarnokot az uralkodó házaspár fehér márvány szobra díszítette (ami ma a képtárban látható), a többi díszítés a magyar kultúra dicsőségét hirdeti. A tervezőknek nem volt könnyű dolguk Bernádyval, hiszen többször kellett átdolgozniuk a kész tervet, ennek ellenére az 1911-ben elkezdett építkezést, amelynek a lebonyolításával egy budapesti céget bízott meg, két év alatt sikerült befejezni úgy, hogy a palota minden részletének a kivitelezésére a korszak legkiválóbb alkotóit kérte fel.

A tíz éve kezdődött és szakmai hozzáértéssel végzett felújítási munkálatok különböző szakaszairól és azok eredményéről Keresztes Géza műépítész számolt be. Az orgonát kivéve belül minden részletében megújult a palota, s a terem jobb akusztikája érdekében a padlószőnyeg helyére padló került, s az épület külsejének a felújítása maradt még hátra. Az elkészült munkálatokért Lokodi Edit Emőke volt tanácselnöknek mondott köszönetet, akinek a kezdeményezése s a megyei tanács támogatása nélkül a városunk ékességét jelentő százéves épület ma nem így fogadná a látogatókat – szólt elismerően a műépítész.

A palota díszítését Bernády György a Körösfői-Kriesch Aladár vezette gödöllői művésztelep alkotóira bízta, s Gödöllő város múzeumában ma is őrzik az előcsarnok, az ólomüveg ablakok, a homlokzati mozaik, az előcsarnokban levő freskók vázlatát, s az emlékév alkalmából ki is állították azokat. Értékükről és magyarázatukról tartott érdekes előadást Őri Istvánné Nagy Cecília művészettörténész, a Gödöllői Városi Múzeum szakmuzeológusa.

A freskók és üvegfestmények népköltészeti, ősmitológiai, mitizált történelmi ihletettségéről, jelentéséről szólt dr. Gellért Katalin neves budapesti művészettörténész előadása, aki a századforduló díszítőművészetének jellemzőiről is beszélt.

A budapesti Zeneakadémia és a Kultúrpalota építés- és díszítéstörténtének részleteiről Raffay Endre művészettörténészt, a Pécsi Tudományegyetem tanárát hallottuk.

A szecessziós épületekben leggazdagabb két vidéki város, Marosvásárhely és Kecskemét között vont párhuzamot, s a Bernádyval jó kapcsolatban levő Kada Elek polgármester és utódainak tevékenységét Székelyné Kőrösi Ilona, a kecskeméti Katona József Múzeum főmuzeológusa ismertette. Székely Gábor művészettörténész a Komor Marcell és Jakab Dezső tervezte kecskeméti Iparos Otthon épületét mutatta be. Puskel Péter helytörténeti kutató az aradi kultúrpalotáról tartott részletes beszámolót, ahonnan sajnos eltűnt a 13 aradi vértanúval kapcsolatos, 17.000 írásos és tárgyi dokumentumot tartalmazó gyűjtemény. Bálint Imre, a budapesti Szecessziós Magazin szerkesztője a kaposvári Szivárvány palotát, Csortán Ferenc a kistestvérnek számító szakolcai művelődési házat, Veress Dániel történész az 1913-ból származó, ritkán említett szecessziós középületet, a debreceni Hajdú vármegyeházát mutatta be, Ladó Ágota magiszteri hallgató a csíkszeredai Vigadó épületét. A szabadkai városháza építésének részle-tes beszámolóját Gordana P. Vujinovic építész ismertette, a szabadkai és marosvásárhelyi városháza és kultúrpalota díszítőelemeit kutató, ugyancsak szabadkai Ninkov K. Olga művészettörténész előadása arról győzött meg, hogy a rengeteg hasonlóság ellenére a Komor–Jakab épületeken minden egy kicsit más, egyedi, semmi sem ismétlődik egyformán, ami a két kiváló tervező fantáziáját, ötletgazdagságát, tehetségét dicséri.

Bár a város szecessziós épületeinek bemutatása elmaradt, a Kultúrpalotáról részletes ismertetőt hallottunk, s Pokorny Attila szobrász a Ferenc József megkoronázását ábrázoló dombormű restaurálásának folyamatáról, Keresztes Géza műépítész pedig a városháza előcsarnokának és bejáratának felújításáról beszélt.

A Komor család történetéről, a Komor–Jakab közös vállalkozásról Székely Tamás villamosmérnök, az unoka mondta el személyes élményeit, aki először csodálhatta meg a Kultúrpalotát teljes szépségében. A Komor-Jakab iroda kulturális középületeinek terveit Várallyai Réka dolgozta fel.

Az előadásokat követően a meglepetés egy óriási torta volt a százéves palota születésnapjára, amelyből minden résztvevőnek jutott egy-egy ízletes szelet a kultúrpalotához méltó színvonalas rendezvényen.