Szüreti mulatság

A termés betakarítása után

„Megérett a piros szőlő, le lehet már szedni” – zengett pénteken Backamadaras és Szengerice utcáin a dal, amint végigvonultak a népviseletbe öltözött gyerekek, szüreti mulatságba hívogatva a helyieket. Más keretek között, de éltetik elődeik hagyományát a községben.

Fotó: Gligor Róbert László 

Pénteken délután szüreti felvonulásra gyülekeztek a backamadarasi gyerekek a faluközpontban, majd lovas szekerekre ültek, a legkisebbeket hintóba ültették, és szüleik aggódó, de büszke mosolya kíséretében, a hívogató kikiáltása után, két, lóháton ülő kislány (!) vezetésével elindult a menet a falun át a szomszédos Szentgericére, ahol nagy tömeg fogadta a dallal, muzsikával érkezőket a művelődési ház előtt. 

„Szeptembernek itt a vége, itt vannak a szüretek, adjon Isten bort, bőséget, szép jó napot, emberek!” – kiáltotta egy legényke, majd egy másik közhírré tette, hogy kezdődik a szüreti mulatság, és aki itt van, haza ne menjen, a menetet kísérje a kultúrházba. A helyi gyerekek rövid énekműsorral és „friss cipó” híján meleg szeretettel köszöntötték a vendégeket.

Az összefogás ereje

Zsúfolásig telt a felújított, tágas művelődési ház előadóterme, ahol igényes, őszi, szüreti környezetben adták elő az alkalomhoz illő műsorukat a színpadra vonuló óvodások, kisiskolások, felső tagozatos diákok, majd a madarasi Kincses néptánccsoport örvendeztette meg a közönséget. 

Incze Levente községi iskolaigazgató örömét és köszönetét fejezte ki a szülőknek és a támogatóknak, hogy ismét felemelő szüreti felvonulásnak lehettek tanúi. Lapunknak nyilatkozva elmondta: a backamadarasi Kis Gergely Általános Iskola diákjai örömmel fogadták a kezdeményezést, hogy idén ismét megszervezzék a szüreti bált, ami két-három évig nem volt lehetséges. A szervezésbe bevonták a község egyházait, civil szervezeteit, az önkormányzatot, több vállalkozó is pozitívan válaszolt a megkeresésre. „Megmutatkozott az összefogás ereje. Úgy gondoljuk, eredményes munkát végeztünk, hiszen ilyen felvonulás nem volt még, így vélik az idősek is” – fogalmazott az igazgató, akitől megtudtuk, hogy a község három településének tanintézményeiből a 236 gyerekből 222 vett részt, a bölcsődéseken kívül mindenik ott volt az ünnepségen. Mindenki támogatta az ötletet, remélik, hogy maradandó az élmény, és hogy a jövőben ismét meg tudják szervezni az iskolai szüreti bálokat.

Nemzedékről nemzedékre

A szőlőtermesztéséről és borairól híres Backamadarason és Szentgericén a szürethez számos hagyomány kapcsolódott, és állandó része volt ennek  a szüreti bál, amelyből Madarason mindig kettőt tartottak, hiszen a katonaság előtt álló ifjak és az iskolások is megszervezték. A kötelező sorkatonaság megszűnésével a regruták bálja elmaradt, más kezdeményezés vette át a helyét. A madarasi szőlőtermesztők és borászok 2004-től majdnem egy évtizedig szervezték a szőlő- és borkóstolóval összekötött kosaras szüreti bált a faluban, de mivel az idősebb nemzedék felhagyott a szőlőműveléssel, a be nem jegyzett civil szerveződés is abbahagyta ezt a kezdeményezést. Ám volt, aki továbbvigye, rövid szünet után a Backamadarasért Egyesület szervezte tovább a szüreti mulatságokat és kosaras bálokat az önkormányzattal együtt. Volt olyan szüret, amikor a néptánccsoport zenészekkel ment ki a Backa szőlőhegyre – mesélte el a Népújságnak Báthori Zsuzsánna, a Backamadarasért Egyesület elnöke és Szőcs Antal polgármester, szőlősgazda. Ma csak az iskolások szervezik meg a szüreti mulatságot. Örülnek, hogy kétévnyi szünet után ismét van élet a településeken – nyugtázta a községvezető, aki hozzátette: idén azért tartották Szentgericén a mulatságot, mert a madarasi kultúrotthonba (is) át kellett költöztetni az iskolásokat, ahogyan 

Szentgericén is, mivel mindkét településen folyik a tanintézmények felújítása, korszerűsítése, így csak a szentgericei tágas művelődési ház maradt megoldásként, ugyanis itt csak az emeleti helyiségekben folyik az oktatás.

Hármasfalu is készül

A hétvégén Hármasfaluban is szüreti mulatságot tartanak, de nem az iskolások, hanem a település ifjúsága. Szombaton szekerekre, lóhátra ülve ismét végigjárják a falut és a szomszédos helységeket, hívogatva az embereket – tudtuk meg Nemes Csaba Istvántól, aki az egykori szüreti hagyományokról is mesélt. A legények a szüret előtti időszakban kivonultak a szőlősökbe, „megvigyázták” a termést, majd a szüret kezdetén bementek a faluba, párt választottak maguknak, és bált szerveztek. Csőszkirályt választottak, végigjárták a falut és a szomszédos településeket, bálba híva mindenkit. Éjféltájban a venyigével, zöld ágakkal és szőlővel feldíszített kultúrotthonban előadták a szüreti táncot, majd a két szüreti szőlőkoszorú egyikét kisorsolták, a másikat elárverezték, hogy a bevételből fedezzék a kultúrotthon és a zenészek bérét. Szőlőt lopni csak tánc közben volt szabad, aki a szünetekben tette, azt szigorúan megbüntették. A csőszök nem népviseletbe öltöztek, hanem szüreti öltözetbe bújtak, a legények bő bugyogót és csipkés, bő ujjú inget viseltek, fejükön pedig árvalányhajjal díszített zöld kalapot – emlékszik vissza adatközlőnk.