Annak ellenére, hogy egyes gazdaszervezetek már megegyeztek a mezőgazdasági minisztériummal a követeléseik teljesítéséről, szerdán is folytatódott a tiltakozás, odáig fajulva, hogy több határátkelőt is elzártak. Csanálos-Vállaj mellett, a szeretvásári átkelőnél gátolták a határátlépést, és kilátásba helyezték, hogy a halmi határátkelőnél is blokád lesz.
Úgy tűnik tehát, hogy a kedélyek nem csillapodnak, a gazdák mellett a szállítók is felvonultak, és februártól általános munkabeszüntetésre készül az egészségügyiek szakszervezete. Utóbbi 25 százalékos béremelést követel. A családorvosok már tüntetnek, figyelmeztetve a kormányt, hogy az alapellátást lehetetleníti el a legutóbbi rendeletekkel. Ám elégedetlenek a rendőrök, a börtönalkalmazottak, a vasutasok, a postások… de hát ki nem az?
A tüntetők követelnek, és bizonyára kapni is fognak. A decemberi megszorítások (és az ünnepek lejárta) után a Marcel Ciolacu vezette kormánynak az egyre növekvő társadalmi elégedetlenség szülte követelésekkel kell szembenéznie. De legalább hajlandó tárgyalni a szakszervezetekkel, szakmai szervezetekkel. Az már más kérdés, hogy követeléseik közül melyekben tudnak egyezségre jutni.
A Ciolacu-kormány számára bizonyára nagy kihívást jelent megteremteni a társadalmi békét, egyezségre jutni az érdekvédelmi szervezetekkel, amelyek követelései alapvetően jogosak. A PSD népszerűségének visszaesését azonban máris érzékelni vélik, és 28 százalékosra becsülik. „Szuper” választási évben vagyunk, ezt a tüntetők is tudják, a joggal elégedetlen társadalmi rétegekre rátelepedni látszik azonban a politika. Mert az alapvetően gazdasági jellegű követeléseket megtűzdelték olyan politikai jellegűekkel is, mint például a parlament létszámának csökkentése, a 2009-es referendum eredményének megfelelően. Az érvényes népszavazás eredményeit (egykamarás parlament 300 tagú képviselővel) részben alkotmánymódosítással, másfelől törvénnyel lehet gyakorlatba ültetni, de ez a mai napig sem történt meg. Egy ilyen jogszabály-módosítást igénylő, hosszadalmas változtatást feltételként bevinni a követelménycsomagba arra a szándékra utal, hogy a felbujtóknak címkézett tüntetők nem igazán hagynák abba a megmozdulásokat, illetve azok politikai jelleget kaphatnak.
Ezek után csak idő kérdése, hogy a kormányzó szociáldemokraták és liberálisok mikor kerülnek olyan mértékű ellentétbe, amely kenyértöréshez vezet. Ebben a pártközi, jelenleg még takaréklángon tartott feszültségben bizonyára lesznek „kívülállók”, akik kihasználják a helyzetet, és nyereséget kovácsolnak belőle.
