2021. október 26., kedd

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Ember és állat harmóniája

Az utóbbi hónapokban az állategészségügyi szolgálat több ízben is azonosított veszettséggel fertőzött állatot az ország nyugati határvidékén. Romániában a rókaimmunizációs programnak és a kutyák kötelező védőoltásának köszönhetően a betegség egyre inkább visszaszorult, ennek ellenére a fertőzés régiónként szórványosan előfordulhat. 

Tavaly év végén Szatmár megyében egy kutyában és egy szarvasmarhában, idén február elején egy vadon élő rókában mutatták ki az emberre és állatra egyaránt veszélyes vírust. Az esetek közelsége miatt Magyarországon figyelmeztetik az állattartókat a veszettség elleni védekezésre, a védőoltások beadatására. 

 A veszettség az egyik legrégebben ismert fertőző betegség, mely a beteg állat harapása útján terjed egyik egyedről a másikra vagy akár az emberre. Ismételt előfordulása a határtérségben aggasztja az anyaországi szakembereket, mert a fertőzött, idegrendszeri tüneteket mutató, rendellenesen viselkedő vadállatok nagy távolságokat is megtehetnek, így a betegséget a határ menti és a magyarországi rókaállománynak is átadhatják. A párzási időszak egyébként is az állatok fokozott mozgásával, gyakori harcokkal jár, ami növeli a veszettség terjedésének kockázatát.

Dr. Kincses Sándort, a Maros Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetőjét az országos és a megyei helyzetről kérdeztük. Amint a szakember kifejtette, az ország nyugati határvidékén több gócpontot azonosítottak, amelyek részben az Ukrajnával szomszédos területeken a vándorló vadállomány révén alakulhattak ki. Maros megyében azonban hat-hét éve nem találtak veszettséggel fertőzött állatot, még a rókák között sem. Azok a körzeti állatorvosok, akik szerződéses viszonyban állnak az állategészségügyi igazgatósággal, ingyen elvégezhetik a kutyák és macskák veszettség elleni védőoltását, amennyiben az állatok rendelkeznek egyéni azonosítóval, és be vannak vezetve az országos nyilvántartásba. Amennyiben azonban nincs csipezve az állat, az oltóanyag árát és a munkadíjat ki kell fizetnie a gazdának. Az ingyenes veszettség elleni védőoltási kampány nem érvényes a magánrendelőkre, mivel nem kapnak támogatást az államtól. 


A macskákat is oltani kellene

Amint az intézményvezető hangsúlyozta, a macskáknál nagy a lemaradás, annak ellenére, hogy azoknál is előírás a védőoltás beadatása, mivel hasonlóképp terjeszthetik a kórt. Felelőtlenség kutyát vagy macskát tartani, és nem beoltatni, ugyanis bármikor bármelyik állat megtámadhat és megharaphat valakit. A háziállatok megóvása gazdájukat és a környezetükben élő embereket is védi a fertőzéstől. A veszettség elleni védőoltást az állatok elektronikus azonosítójának beültetéséhez és a naprakészen vezetett egészségügyi könyvhöz kötötték, a mikrocsip hiányában beadott oltás a szabályozás értelmében bűntettnek számított. Ezt elvetette az alkotmánybíróság azon határozata, amelynek értelmében a veszettség elleni védőoltás beadása nem köthető az egyéni azonosító meglétéhez vagy hiányához. Az állategészségügyi törvény szerint ugyanakkor kötelező a háziállatok azonosítása és nyilvántartása. A szakemberek rendszeresen hangsúlyozzák a veszett állat okozta harapás vagy karcolás veszélyét, ami az emberre nézve halálos kimenetelű lehet. A mikrocsip beültetésével az állat bekerül az országos adatbázisba, melyben mindazok a kutyák megtalálhatók, amelyekbe az azonosító elektronikus transzpondert beültették. Egy esetleges kutyaharapást követően ellenőrizni lehet, hogy az állat megkapta-e a veszettség elleni kötelező védőoltást. Ezzel sok kellemetlenség elkerülhető, az áldozat részéről a sok utánajárás, illetve az utólagos kártérítési igények és bírságok, amivel az állat tulajdonosa sújtható, ha nem tartotta be az előírásokat, illetve nem tudja bizonyítani, hogy a kutyája megkapta a védőoltást. Azok az ebtartó magánszemélyek, akik nem tartják be az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság rendeletének előírásait, a 2005. évi 984-es kormányhatározat értelmében 400–800 lej közötti bírsággal számolhatnak. Jogi személyek esetében a bírság 1000 lejig terjedhet. 

Fotó: Nagy Tibor