Szórványban a Mezőség kapujában

Marosvásárhely gyakorlatilag már összenőtt az északi oldalon fekvő Mezőcsávás községgel, hiszen a megyeközpontot alig néhány belsőség választja el Mezőszabadtól. Itt kezdődik a Székely-Mezőségként vagy a Mezőség kapujaként emlegetett földrajzi, néprajzi és etnikai kistérség, ahol még jelentősebb számú, de egészében tekintve már kisebbségben levő magyarok élnek. Mezőcsávás község nyolc településéből négy (Galambod, Mezőfele, Szabéd, Mezőkölpény) magyar többségű, Mezőcsávás vegyes, Mezőszabad, Mezőménes és Bazéd román többségű: a közel 6 ezer lakosból szinte egyforma arányban élnek magyarok és románok (mindkét közösség egyenként 2300 körüli főt számlál), míg a szomszédos Mezősámsond községben már csak mintegy 530 magyart számlálunk, de Mezőrücs községben már alig vagyunk jelen. Ahogy a Mezőség belseje felé haladunk, egyre kevesebben vagyunk: Mezőmadaras, Mezőbánd, Mezőbodon községekben és Nagysármáson még vannak magyarok, Mezőzáhon már kevesebben, 200 alatt, Mezőméhesen alig 100 fölött van a számuk. Magyar polgármestere már csak Mezőbodonnak, Mezőcsávásnak és Mezőmadarasnak van a térségben.

A néhány napja lezajlott mezőkölpényi búzaösszeöntő ünnepségen Galambod, Csávás, Fele, Szabéd, Kölpény és Sámsond mutatkozott meg magyar összetartozásban, kultúrában, szórakozásban és gasztronómiában. Az RMDSZ Mezőcsávás kerületének elnöke, Ilyés Tóth Sándor  szerint ebben a térségben már erőfeszítéseket kell tenni, hogy megmaradjon a szórványosodó magyar közösség, a történelmi magyar egyházakat és a politikumot egyaránt be kell vonni a közösség megtartása érdekében, illetve hogy minden területen jó eredményeket érjenek el. Egyaránt meg kell erősíteni az egyházainkat, tanintézményeinket, hogy „lássunk jövőt”. A legtöbb program az egyházak keretében zajlik, kulturális téren is megpróbálnak felzárkózni, mert fogyás tapasztalható. „Kevesen vagyunk, de erősek” – fogalmazott határozottan az elnök, aki szerint a közösség dolgozni akar, és itthon akar megmaradni. Szinte minden magyar templomukat sikerült feljavítani, fájó pontjuk viszont az uzdiszentpéteri református templom, amelyre nem sikerült egyelőre támogatást szerezni, a kevés helyi gyülekezeti tag önerőből próbál boldogulni.

A vállalkozások területén is előre kellene lépni, új cégekre, munkahelyekre volna szükség, hogy minél többen itthon maradjanak. Ehhez viszont megfelelő feltételeket kell teremteni a fiataloknak, jövőt kell teremteni itthon a gyermekeinknek – tette hozzá.

Ilyés Tóth Sándor  arról is beszélt, hogy másként kell politizálni a tömbmagyarságban és másként a szórványban. Itt még nagyobb összefogásra van szükség, hiszen egy választást meg lehet nyerni vagy el is lehet veszíteni egyetlen szavazattal, ebben a közösségben, térségben minden szavazatra szükség van. A kerületi RMDSZ-elnök azt is elmondta: az utóbbi hónapokban nagyon sok segítséget kaptak Novák Levente szenátortól, aki helyi irodát is nyitott Csáváson, hogy közvetlenül hallgassa meg a lakosságot, és többet tudjon segíteni a térségen. Ennek a szándékának már vannak látható eredményei is.

Amúgy a búzaösszeöntő ünnepségen tartott beszédében Novák Levente kifejezte, hogy támogatni fog minden olyan szórványközösséget, amely élni akar. „Kötelességünk minden magyar közösséget felkarolni, kötelességünk segíteni, erősíteni egymást, kötelességünk életben tartani hagyományinkat és kultúránkat” – fogalmazott a honatya.