2024. june 30., Sunday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A Vintgar-szurdok és a Bledi-tó

Késő délután hagytuk magunk mögött Szlovénia fővárosát, Ljubljanát, úti célunk ezúttal a fővárostól mintegy 80 km-re fekvő Gozd Martuljek nevű település Gorenjska statisztikai régióban. 

 A régió Szlovénia északi csücskében terül el, a szlovén–osztrák–olasz hármas határon.

Természetesen német neve (Oberkrain), olasz neve (Alta Carniola) is van, magyarul Felső-Krajna néven ismeretes. Területe kisebb (2136 négyzetkilométer), mint a hasonló nevű földrajzi-történelmi tájegység területe. Népessége közel 210 ezer fő. Bár ipara és idegenforgalma igen jelentős, szinte az egész régió egy nagy természetvédelmi terület. Itt található Szlovénia legmagasabb hegye és nemzeti jelképe, a Triglav és a hasonló nevű nemzeti park. Évente legalább hárommillió turista látogatja meg, ennek megfelelően több mint 30 ezer ágy áll a turisták rendelkezésére. Összehasonlításképpen: Maros megye területe 6714 km, népessége 426 ezer fő, évente 700 ezer turista látogatja meg, a megyének mintegy 8 ezer ággyal rendelkező szálláshelye van.

 Gorenjska statisztikai régió központja Kranj, népessége közel 16000 fő. Szlovén szokás szerint a régiónak van két „alközpontja”, az egyik Jesenice ipari város, a régió legnépesebb városa a maga 17000 lakójával,  a másik alközpont Skofja Loka (magyarul jelentése Püspök mezeje), műemlék város, lakossága 13000 főt számlál.

 A Hotel Spik Alpine nevű szállodánk a Júliai-Alpok ölén, a Triglav hegy közelében, Kranjska Gorától, a régió legismertebb síközpontjától alig öt kilométerre fekvő Gozd Martuljek nevű faluban várt bennünket, közel az osztrák–olasz–szlovén hármas határhoz. A település nevét a falu fölött magasodó (2600 m-nél magasabb) hegycsoport elnevezéséből (Martuljek) és a „gozd” (erdő) szóból kölcsönözte (Martuljek erdeje). Korábban a település lakói fakitermeléssel foglalkoztak, ma már szinte kizárólag az idegenforgalomban dolgoznak. Közeli látnivalók: a Martuljek hegycsoport, benne vízesésekkel, a Martuljek folyó, szurdokkal. Az égbe törő, csipkézett hegycsoport másik neve Spik, ezt a nevet a Spik (tüske) szóból nyerte. A falu földrajzi helyzetének köszönhetően tökéletes kiindulópont a kis ország csodáinak felfedezéséhez.

A Spik Alpine szálloda a hegy szorításából kitörő Száva folyó közelében épült, lenyűgöző rálátással a csipkézett hegyláncra. Ottlétünk idején (szeptember közepén) a csúcsokon már hó volt. A minden igényt kiszolgáló wellness-szálloda alagsorában óriási termálvizes medence várt reánk a mindennapi több kilométeres gyalogtúrák után. 

 Minden Szlovéniába látogató külföldi első számú úti célja a Bledi-tó. Mi sem voltunk kivételek, odaérkezésünk másnapján korán reggel Közép-Európa híres célállomása meglátogatására indultunk. Szálláshelyünk irányából Bled felé utazva mégis hamarabb egy másik látnivalót látogattunk meg, nevezetesen a Vintgar-kanyont, és nem bántuk meg.

 A Vintgar-szurdok Bledtől és a Bledi-tó partjaitól alig 4 kilométernyire, északi irányba található, és (a tó után) a Gorenjska régió második legfelkapottabb látványossága. A Radovna folyó vájta ki és formálja mind a mai napig ezt az 1,6 km hosszú szurdokot, a magasan tornyosuló meredek falakat. A szurdok teljes hosszában a veszélyes falakat sok helyen megerősítették vagy hálókkal rögzítették az omlás elkerülése érdekében. Minden évben többször is ellenőrzött, karbantartott, fából készült „futószőnyegként” kialakított gyalogúton haladunk, többször is fapadlókon kelünk át a folyó egyik oldaláról a másikra. Útközben megcsodáljuk a különleges alakú sziklafalakat, a dús növényvilágot, a fahidak és pallók látványát, a hömpölygő, zúgó, sebes folyót számos vízeséssel. A folyó vize kristálytiszta, legmélyebb pontjain is lehet látni a víz alját, a benne úszó pisztrángokat és egyéb halakat. Itt veszélyes, nagyobb állatra nem kell számítani! A szoros levegője tiszta, ózondús, ezért is felüdülés a szurdoktúra. A 130 éve üzemelő szoros járhatóvá tétele veszélyes és nehéz volt, építői arra is vigyáztak, hogy ne károsítsák a természetet, és őrizze meg eredeti állapotát. A szurdok végigjárása könnyű, minden korosztálynak javasolható kirándulás, áprilistól novemberig látogatható. Utunk legmélyebb pontján átmegyünk az utolsó hídon, majd fokozatosan emelkedő mezei úton érünk vissza a társasgépkocsinkhoz, és „repülünk” a várva várt Bledi-tóhoz.

A Bledi-tó

 Útközben többször is a hasonlóan szép, Székelyföldön látható Vargyas-szurdokra gondolok, ahol alig két évvel korábban Homoródalmás irányából induló idős turistákat láttam visszafordulni a barlanghoz vezető ösvény járhatatlansága miatt, már az út elején. A medvéktől való szorongásról nem beszélve. Ez van, ezt kell szeretni?!

 Szlovénia látnivalói között dobogós helyen áll a Bledi-tó és környéke. A Júliai-Alpokban elterülő tó mintha egy mesekönyv lapjairól kelt volna életre, közepén a kis szigettel és környékével méltán nevezhető Európa egyik legszebb nyaralóhelyének, de olvastam olyan véleményt is, amely szerint a világ huszonöt vagy száz legcsodálatosabb vidékei egyikének rangsorolják. A Bledi-tó környékére jellemző az enyhe, már-már mediterrán éghajlat, a tó felszínén visszatükröződő hegyek szépsége, a gyógyhatású termálvíz, a sok napsütés, a nyugalom, a friss levegő. Páratlan szépségét az ellentétek is kiemelik, a 2500 méternél magasabb hegyek és a közöttük csillámló türkiz víztükör. Nem csoda, ha az aktív kikapcsolódásra, kellemes pihenésre vágyó turistákat mágnesként vonzza ez a vidék. A tó keleti csücskében, a Ljubljana–Villach (Ausztria) autópálya mellett található Bled városa számos szállodájával, közelében egy magas sziklára épült csodálatos középkori várral.

A tó hosszúsága 2120 m, szélessége 1380 m, legmélyebb pontja 31 m, a víz legmagasabb hőmérséklete elérheti a 26 Celsius-fokot is, a környező magas hegygerincek megvédik a hideg északi szelektől, az enyhe klíma lehetővé teszi a leghosszabb fürdőszezont az alpesi nyaralóhelyek között. 

 A tó környéke a legrégibb idők óta lakott, kelták, rómaiak, majd germánok lakták. A népvándorlás után szláv törzsek érkeztek ide, akik hamarosan felvették a keresztény hitet. A szlovének ezen a környéken emelték első keresztény templomaikat, innen származnak a kereszténység felvételének korai emlékei, amint azt Preseren nagy szlovén költő eposza is megénekeli. Később a terület a Habsburgok tulajdonába került, majd a Krajnai Hercegség része volt, egy ideig Napóleon is elfoglalta.

A 19. század közepén feltárták a meleg forrásokat, primitív fürdőházakat építettek, elkezdődött Bled és a tó környékének fejlődése. A gyógyforrásoknak köszönhetően hírneve egyre jobban elterjedt, divatos hellyé vált. 

 1852-ben Arnold Rikli (1823–1906) nevű svájci gyógyszerész, természetgyógyász, aki egészségi problémájára itt keresett és nyert gyógyulást, megszerezte a fürdő bérleti jogát, korszerűsítette a fürdőt, vendégházakat építtetett, ezzel lerakta a korszerű Bled alapjait. Rikli 1856-ban természetgyógyászati intézményeket nyitott meg, melyeket ötven évig vezetett. Továbbfejlesztette a Kneipp-féle vízkúrát (hidroterápiát). Három tényezőre alapozott: a napfényre, a tiszta levegőre és a vízre (helio-, aero- és hidroterápia)! A fürdő szekérrel és hintóval volt elérhető, de a Bécs–Trieszt vasútvonal megépítése (1857) véglegesen bekapcsolta Bledet a gyógyulást kereső világ vérkeringésébe.

 Bledet 1918-ban a Jugoszláv Királysághoz csatolták, a tó mellett fekvő kastély új tulajdonosa a jugoszláv királyi család lett, ezáltal a város az ország nyári fővárosává vált. Nyaralók, szállodák épültek, élénk nagyvilági élet váltotta fel az évszázados csendet. Számos külföldinek, még az orosz cárnak is volt itt nyaralója.

 Itt alapították meg az első világháború után a kisantant érdekszövetséget (Jugoszlávia, Csehszlovákia és Románia), és itt írták alá az ún. Balkáni-egyezményt is. A 2. világháború után Josip Broz Tito épített itt nyári lakhelyet, sok fontos üzlet és politikai döntés született a ma már luxusszállodaként működő épületben.

 A Bledi-tó az úgynevezett Bohinji-gleccser visszavonulásakor jött létre, természetes tektonikus medencében. Amikor a jég elolvadt, a medencét elöntötte a víz, ennek szintje 35 méterrel magasabban volt a jelenleginél, azóta a vízszint lejjebb ment, kibukkant a bájos kis sziget is (Blejski Otok). Az elmúlt évezredek, évszázadok során egyházi jellegű épületek – templom, harangláb (torony), káplánság – jelent meg a szigeten, amelyeket ma csaknem teljesen eltakar a dús növényzet. Az ismert költő, Fr. Preseren által is leírt legenda szerint a szigeten Zsiva (Sina) ószláv istennő szentélye állt. A szigeten talált régi sírok tanúsága szerint bizonyos, hogy ott már a kereszténység felvétele előtt kultikus hely volt.

A tó partjaitól a szigetre nyáron úszva is ellehet jutni, de kényelmesebb megoldás, ha kis hajóval, úgynevezett pletnával utazunk. A pletna bledi specialitás, csak itt vannak ilyen hajók, amelyeken húsz személy is utazhat egyszerre. A csónakot „állórúddal” (stehruddel) mozgatják hajtói, azaz állva és két lapáttal. Az evező személy neve „pletnár”. A pletnárszakma nagy tekintélyű, nem végezheti akárki! A foglalkozás nemzedékről nemzedékre öröklődik, a családban marad, akár évszázadokig is! A tó körül több pletnakikötő is található. Csoportunk a Park szálloda kávézója közelében levő kikötőből indult (pletnázott) a szigetre. Egy utazás ára személyenként 15 euró. Az ár tartalmazza az oda-vissza szállítást (egy óra) a szigeten félórai szabadidővel, vagyis egy látogatás másfél órát vesz igénybe. A szigeti kikötőből a templomhoz 99 lépcső vezet fel, amelyet a 17. század közepén készítettek. A sziget ingyen bejárható, belépőt fizetni csak a templomba kell. A ma látható barokk templom 1685-ben épült fel egy gótikus templom helyén. Az első kápolna maradványai a templom üvegpadlóján keresztül láthatók.

 A templom oltárán 18. században készült faragványok láthatók, amelyek II. (Szent) Henriket és feleségét, Szent Kunigundát ábrázolják. (II. Henrik bajor király Szent István magyar király sógora volt.) 

 A sziget és a templom különlegessége, a „kívánságokat teljesítő” harang sok turistát csal oda. A Pádovában 1534-ben készült harang kötele a templom belsejében, az oltár előtt lóg le a földig. Aki a kötél húzásával megkondítja ezt a harangot, annak akár három kívánsága is teljesül. Tekintettel a kíváncsi turisták nagy számára, a harang szinte szüntelenül zúg, a szigethez közeledők örömére. A templom mellett 52 m magas önálló torony van, három haranggal.

A szigeten természetesen szőlővel befuttatott ajándékbolt is van, kiállítóteremmel. 

A szigeten esküvőket is szerveznek, ilyenkor a menyasszony néma csendben kell felmenjen a lépcsőkön, egyébként „házassága nem lesz sikeres”. 

 Gyorsan letelt a kiszabott félóra, visszatérünk csónakunkhoz és a pletnák tóparti kikötőjébe, majd a Park szálló cukrászdájában megismerkedünk a hely másik világhírességével, de erről a következő részben szólunk részletesebben.



Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató