Szigorított határellenőrzés

A Burgenlandban az út szélén hagyott 71 áldozatot rejtő kamion megtalálása után szigorodott az ellenőrzés az osztrák–magyar határon. 

Hétfőn, augusztus 31-én osztrák és magyar rendőrök illegális bevándorlókat tartóztattak fel és igazoltattak az ausztriai Miklóshalmánál (Nickelsdorf), a határ közelében. Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter bejelentette, hogy Ausztria megszigorította a fellépést az embercsempészek ellen. Az MTI felvételén az ellenőrzések miatt felgyűlt gépjárműsor látható. 

Közben Robert Fico szlovák miniszterelnök Pozsonyban hétfőn, a szlovák nemzetbiztonsági tanács ülése után bejelentette, hogy a négy visegrádi ország kormányfői rendkívüli csúcstalálkozón foglalkoznak a nem szűnő migrációs válsággal a hét végén. 

A cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák kormányfő találkozója nagy valószínűséggel pénteken vagy vasárnap lesz – hangzott el Pozsonyban, további konkrétumok nélkül. Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter a témáról hétfőn telefonon egyeztetett magyar és cseh kollégájával, Szijjártó Péterrel és Lubomír Zaorálekkel – vált ismertté Pozsonyban.

A visegrádi országcsoport (V4-ek) soros elnöki tisztségét jelenleg Csehország tölti be.

Szlovákia elsősorban a fokozottabb osztrák határellenőrzések miatt szorgalmazza a rendkívüli V4-es csúcstalálkozó összehívását. Pozsony ugyanis attól tart, hogy a 71 ember halálával járó ausztriai tragédia után az embercsempészek Szlovákián keresztül próbálják majd a célországokba továbbvinni a menekülteket.

Az utóbbi napokban több ilyen eset is volt. A TA3 pozsonyi hírtelevízió szerint a szlovák rendőrök a Dunacsún-Rajka határátkelőn hétfő délelőtt két haszonjárművet tartóztattak fel. A svájci és szerb rendszámú gépkocsikban 26 illegális migráns volt, köztük egy nő és egy gyermek. A televízió úgy értesült: a szír állampolgárságú menekültek fejenként mintegy 400 eurót fizettek a két szerb embercsempésznek, hogy Németországba vigyék őket. Szlovákia nem fogadja el azon nyugat-európai politikusok bírálatát, amelyeknek nem tetszik a kelet-európai országok hozzáállása a migrációs problémához – jelentette ki Fico.

„Számos érvünk van. Amíg nem mondjuk ki az igazat a migrációról, addig nem lesz előremozdulás” – vélekedett a szlovák miniszterelnök.

Az Európát érő menekülthullámmal kapcsolatban Milos Zeman cseh államfő is megszólalt hétfőn.

„A migrációs hullám nem rövid távú jelenség, és számolni kell felerősödésével” – vélekedett prágai sajtótájékoztatóján Zeman. Ennek két oka van – fejtette ki az elnök: az első, hogy folytatódik az észak-afrikai és más érintett országok destabilizációja; a második, hogy érvényesülni fog a szívóhatás, tehát az Európában megtelepedett bevándorlók maguk után hívják családjaikat, rokonaikat, ismerőseiket.

Zeman szükségesnek tartaná, hogy megerősítsék az Európai Unió külső határainak védelmét. Szerinte azonban ezen a téren eddig a szavakat nem váltották tettekre.

 

Az EU alelnöke emberiességet sürget

Az Európai Unió soha nem fogja visszatoloncolni a védelemre szoruló migránsokat – mondta hétfőn a franciaországi Calais-ban Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke. A politikus arra kérte a tagállamokat, hogy „ezzel a világválsággal szemben maradjanak hűek az emberiesség értékeihez”.

„Soha nem fogjuk azokat kitoloncolni, akiknek védelemre van szükségük” – fogalmazott Timmermans az észak-franciaországi Calais kikötővárosában, ahol mintegy háromezer külföldi tartózkodik illegálisan felállított sátortáborokban arra várva, hogy a Franciaországot Nagy-Britanniával összekötő La Manche-csatorna alatti alagúton áthaladó vonatokra felkapaszkodva, illetve a csatornát átszelő kompokon elbújva átjusson a túlsó partra.

„Ezt meg tudjuk tenni. A számok teljesen kezelhetőek egy 500 millió lakosú kontinens számára” – hangsúlyozta az Európai Bizottság alelnöke, aki szeretné, ha Calais modellé válna a migránsokkal való bánásmódot illetően. 

Timmermans azt is jelezte, hogy az Európai Bizottság további ötmillió eurót folyósít a francia kormánynak a kialakult helyzet kezelésére.

„Ez az új összeg egy olyan tábor felállítására fog szolgálni, ahol mintegy 1500 migránsnak tudnak humanitárius segítséget nyújtani, valamint támogatni lehet belőle a calais-i menedékkérők utaztatását más franciaországi célállomások felé” – mondta az Európai Bizottság alelnöke Manuel Valls francia miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján.

„Ezt a pénzügyi segítséget megelőzte az a 3,8 millió eurós sürgősségi támogatás, amelyből 2014-ben finanszírozták a Jules-Ferry központ felállítását” – tette hozzá Timmermans.

A már működő befogadóállomáson jelenleg 115 nő és gyermek él két épületben, és a központ, amely közvetlen a helyiek által csak dzsungelnek nevezett illegális sátortábor mellett található, dél és este 8 óra között nyitva áll férfiak számára is. Több száz migránst látnak el napközben, ételt osztanak a menekülteknek, tisztálkodhatnak és mosni is van lehetőségük. 

Timmermans, Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős biztossal és Manuel Valls-szal a sátortáborba is ellátogatott.

A francia kormányfő megerősítette, hogy az uniós támogatásból 2016 elejére elkészül egy új menekültállomás, amely kiegészítője lesz a már működő központnak. 

Valls „tartós európai migrációs politikát” sürgetett, és üdvözölte, hogy Európa megmozdult annak érdekében, hogy „módszeresen és intelligens módon megoldásokkal szolgáljon” a menekültválságra, és visszautasít minden demagógiát.