Szeretjük a magyar nótát!

Nem szólt róla a sajtó, pedig sokan voltunk, mondhatnám azt is, hogy rengetegen. A Vásárhelyi Forgatag keretében augusztus 29-én este háromórás magyarnóta-műsor volt a Kultúrpalotában. A nagyterem tele volt, tehát legalább ötszázan voltunk, és amilyen gyorsan elfogytak a jegyek, abból is látszott, hogy még további két-háromszáz ember szívesen ott lett volna.

A sokak által kedvelt hétéves Kéknefelejcs nótatársulat jóvoltából nem akármilyen élményben volt részünk, hiszen olyan zenészeket hívtak meg, mint a budapesti HAKME és Berki László prímás. Azt, hogy az ő kezükben mennyire mesterien szólal meg a hangszer, nem is kell leírni, s ehhez már csak olyan énekesek kellettek, mint Biró Éva, Miklós Szilvia, Szilágyi Sándor, Ábrám Tibor, Buta Árpád, Gyárfás István, Nagy Levente és a Budapestről hazajáró Bányai Márton, és máris maga volt a fenség hallgatni a már hungarikummá vált magyar nótát. A közönség tapsa egyértelműen azt jelzi, hogy Marosvásárhelyen, Erdélyben még mindig szeretik a nótát, annak örök mondanivalói mindig az emberi szívhez szólnak, hiszen magából az emberi szívből fakadtak. Köszönettel tartozunk mindazoknak, akik ránk, nótakedvelőkre is gondoltak, amikor a Forgatag programját összeállították. Még jobban örülnénk, ha gyakrabban szerveznének nótaesteket városunkban, még ha nem is a Kultúrpalotában, és ha a sajtó, a tévé is gyakrabban számolna be róla, netán előtte is hírül adná az eseményeket. Így talán mi is gyakrabban szólalhatnánk meg a nóta szavaival, s talán fiataljaink is megkedvelnék elődeink dalait. Ezért köszönjük a Kéknefelejcs nótatársulatnak is nemcsak ezt az estét, hanem azt is, hogy munkája, fellépései során értékeket képvisel és ad elő, és hogy évek óta a gyermekeknek is lehetőséget biztosít, hogy kibontakozhasson képességük, hogy a szakma és a nótakedvelő közönség is megismerhesse őket. Ezért is tartjuk dicséretesnek és merjük ajánlani már most mindenki figyelmébe a november 18-án a Maros Művészegyüttes székházában tervezett nótaéneklő gyermekversenyt. Legyünk ott, legyünk együtt, szívünkben dúdoljunk együtt a színpadon éneklőkkel, muzsikálókkal, kezdőkkel és művészekkel. Vigyázzunk arra, ami a miénk, mutassuk meg, hogy ebben a városban még van értéke a magyar dalnak, a magyar nótának, hogy ebben a városban még vannak értékek és értékes emberek! 

Somodi Tiborka, Marosvásárhely