Szentannán született újjá a csíksomlyói Mária-szobor

Az idei csíksomlyói búcsú minden bizonnyal több százezer hívő keresztény és hitre áhítozó ember számára marad emlékezetes. Számunkra, marosszékiek számára nem csak hitbeli feltöltődést, a közös imádság és éneklés hatalmas erejét jelentette, hanem ennél valamivel többet.

Az idei csíksomlyói búcsú minden bizonnyal több százezer hívő keresztény és hitre áhítozó ember számára marad emlékezetes. Számunkra, marosszékiek számára nem csak hitbeli feltöltődést, a közös imádság és éneklés hatalmas erejét jelentette, hanem ennél valamivel többet. Többet, mert a szertartás végén bejelentették: a csíksomlyói kegytemplom napba öltözött Boldogasszonyát, a Babba Mária másolatát Demeter József marosszentannai faragómester (fotó) faragta újjá. Ezt a hű másolatot a czestochowai pálos rendi kolostornak ajánlják fel, hogy a Fekete Madonna kegyképpel együtt a templom dísze legyen. A lengyeleknek szánt ajándék tulajdonképpen viszonzás, hiszen tavaly ők is ajándékkal érkeztek, mégpedig a Fekete Madonna másolatával. A búcsú után az új kegyszobor a Boldogasszony zarándokvonattal „utazott” Budapestre, ahol a pálos szerzetesrend gellérthegyi Sziklatemplomában lesz látható egy hónapon át. Bátor Botond, a magyar pálos rend tartományfőnöke a szobor megérkezésekor a Sziklatemplomban arra kérte a csíksomlyói Szűzanyát, vezesse még egyszer győzelemre népünket. A szobor június 25-én a Fekete Madonna zarándokvonattal indul majd Czestochowába, a Jasna Góra-i pálosok kolostorába.

Demeter József faragómester nevét még a Nagysomlyó hegyén emlékezetembe véstem, azzal a céllal, hogy a búcsúról hazatérve megkeresem. Kíváncsi voltam, annál is inkább, mivel a szobrot közelről látva meggyőződhettem, gyönyörű munka. Aki egy darab hársfából derűt sugárzó madonnát tud faragni, isteni tehetséggel megáldott ember kell legyen – gondoltam. Ezen túlmenően az önzetlen felajánlás, hiszen nem csak anyagról, szoborról és munkáról van szó, hanem eszmei értékről is, olyan gesztus, ami nem hétköznapi. Valóban nem az!

Demeter József, fiatal, energiával, hittel tele vállalkozó szentannai műhelyének, a Demiart Kft. néven bejegyzett kisüze-mének irodájában fogadott. Röviden beszámolt arról, hogy a mesterség ízét nagyapjától örökölte, aki kerekes, asztalosmester volt. Ötéves gyerekként már bicskával sakkfigurát faragott magának. A marosvásárhelyi faipariban először szakiskolát végzett, majd érettségizett. Mestere Kapusi Mihály volt, aki nagyszerűen értett a faragáshoz, és ennek minden csínját-bínját megtanította a diákoknak. Az iskola befejezése után a Mobex bútorgyárban fafaragóként dolgozott, majd a fordulat után Magyarországon vállalt munkát. Szobor- és arcfaragó lett, főleg a németeknek tetszettek a munkái. Egy német vállalkozó arra biztatta, menjen ki Németországba, vigyen magával faragókat, és ott dolgozzanak. De 2000-ben úgy döntött, hogy itthon, Szentannán boldogul, s itt indította be a vállalkozását, amelyben ma tíz alkalmazottat foglalkoztat. Ausztriába, Olaszországba és Németországba szállítják a szobrokat, ezek zöme kegyszobor.

– A Mária-szobor története úgy kezdődött, hogy öt évvel ezelőtt a szomszédból átjött egy székely asszony, Kati néni, hozott egy fényképet a csíksomlyói Mária-szoborról, s azt mondta: – Ezt csináld meg, Józsikám! A képet betettem a fiókba. 2011-ben előkerült, nézegettem, nagyon megtetszett. Közben leírásokat olvastam róla, a világhálón böngészgettem. Az év szeptemberében elmentem Somlyóra, a helyszínen is megnéztem és lefényképeztem a szobrot. A csíksomlyói Mária-szobor egyedi stílusú, semmilyen más Mária-szoborhoz nem hasonlítható. Feltevések szerint 500 évvel ezelőtt, 1510-ben faragták, a faragómester ismeretlen. Szerintem székely ember lehetett, mert az arckifejezése kimondottan székely asszonyéhoz hasonló. Végigtanulmányoztam az osztrák, a német, az olasz faragómesterek szobrait, hasonlót nem találtam. Folytatva a történetet, 2012 márciusában elkészítettem az első, 40 centiméter magas modellt, körülbelül négy-öt hetes munka volt. Ezt a mintát először 80 centiméteresre, majd 160 centiméteresre nagyítottam fel, ezt a változatot ajánlottam fel, ezt láthatták a csíksomlyói zarándokok. Úgy kezdtem a faragáshoz, hogy nem tudtam, mi lesz a szobor sorsa. Akkor döntöttem el, hogy elkészítem a másolatot, amikor tavaly, a búcsú alkalmával meghallottam, hogy a lengyel szerzetesek ajándékot hoztak Csíksomlyóra. Arra gondoltam, ezt viszonozni kell! A csíksomlyóiak is, a lengyelországi pálos rendi szerzetesek is nagy szeretettel fogadták a Madonnát. A kisebb méretű, 80 centiméteres változatból egyet Erik atyának, a csíksomlyói kegytemplomnak adományoztam, egyet pedig a remeteszegi Szent Család-plébániának ajánlottam fel. Mindenik Mária-szobrot jó szívvel adtam – vallotta be Demeter József, akit magyar érzelmű reformátusként örömmel tölt el, hogy szobrai előtt olyan emberek állnak meg majd, akik segítségért, hitért, a családokért, szeretetért és egészségért fohászkodnak a Szűzanyához.