Szekerekkel, lovakkal az autonómiáért

• 2013-10-24 15:44:59

• Mózes Edith

Rezesbanda és sok helybéli lakos indította útjára tegnap reggel Makfalváról azt a szekérkaravánt, amely mintegy előfutárként elsőnek indult a vasárnapi nagy székelyföldi menetelésre. A szekerek közel 150 kilométert tesznek meg szombat estig, harminc települést érintenek, és mindenhol arra biztatják majd az embereket, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a vasárnapi nagy menetelésen.

Fotó: Nagy Tibor

Rezesbanda és sok helybéli lakos indította útjára tegnap reggel Makfalváról azt a szekérkaravánt, amely mintegy előfutárként elsőnek indult a vasárnapi nagy székelyföldi menetelésre. A szekerek közel 150 kilométert tesznek meg szombat estig, harminc települést érintenek, és mindenhol arra biztatják majd az embereket, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a vasárnapi nagy menetelésen.

Székelyabod, Hármasfalu, Szolokma, Makfalva stb. feliratú táblákkal felszerelkezett, atillába és székely ruhába öltözött emberek gyűltek össze a makfalvi polgármesteri hivatal előtt, hogy útjára indítsák a szekérkaravánt. Székely ruhás asszonyok kínálták a frissen sült, porcukros, mosolygó fánkot.

A főszereplő maga a közösség

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke is szekérre ült. – Elkísérem a makfalvi szekereseket Székelyudvarhelyig. Onnan tovább megyek Sepsiszentgyörgyre, mert feladatok vannak a helyszínen is, és úgy gondoltam, ott kell lennem – válaszolta kérdésünkre.

– Miért éppen szekérrel?

– Ugyanazt az egyszeri igazságot tudom megismételni, amit már többször elmondtam, hogy a szekér és a ló a 21. században is hozzátartozik a székely ember életéhez. A székelység többsége mezőgazdaságból él, a hagyományos életforma tulajdonképpen ezt jelenti. És ahogy az autonóm Dél-Tirol példája mutatja, mezőgazdaságból, turizmusból nagyon jól meg lehet élni. Dél-Tirol gazdagságát a mezőgazdaságnak és a turizmusnak köszönheti. Tehát azt hiszem, hogy a hagyományos életforma megtartásával lehet gazdagabb a Székelyföld, élhetnek jobban a székelyek. De ehhez az kell, hogy regionális szintű gazdaságpolitikát folytassunk, és fel tudjuk szabadítani azokat a gazdasági erőforrásokat, amelyek a székely falvak önszerveződő képességében rejlenek.

– Az úton mozgósítani is fognak…

– Mozgósítunk. Ez a szekérkaraván száznegyven kilométert fog megtenni, amíg megérkezik a rétyi kereszteződés közelében levő Angyalosra. Útközben több mint 30 falun halad át, és mozgósítani fogja az ott élőket. Makfalva Marosszék legszékelyebb faluja, és most is példát fog mutatni egész Székelyföldnek.

– Lesz-e központi rendezvény?

– Központi rendezvényünk nem lesz, a tizennégy gyülekezési pont egyenrangú, azonos fontosságú. Tulajdonképpen egy olyan megmozdulásról van szó, ahol – hasonlóan katalán barátaink tüntetéseihez – nincs kiemelt hely vezetők, képviselők, közéleti személyiségek számára. A főszereplő maga a közösség.

– Nem lesznek beszédek sem?

– Beszédek lesznek, de azokat rádión lehet majd meghallgatni. A helyszínről tudósító rádiók adását hallgatják meg a résztvevők.

– Megvan minden szükséges engedélyük?

– Igen, megvannak a szükséges engedélyeink a rendőrségtől és az útügytől is, a törvényeknek megfelelően. Az útnak a Kököstől Bereck felé haladó jobb oldali sávja lesz fenntartva a menetelés számára.

– Ki biztosítja a közrendet és a menetelők biztonságát?

– A csendőrség biztosítja a rendet, a résztvevők személyi biztonságát, és velük együttműködve remélhetőleg rendben, incidensek nélkül fog lezajlani a menetelés, úgy, mint Marosvásárhelyen március 10-én, a székely szabadság napján.

– Indul a karaván, hányan mennek? – kérdeztük Márton Zoltánt, Makfalva polgármesterét, akit lobogó ujjú fehér ingbe, fekete lájbiba és fehér székely harisnyába öltözve, fején fekete kalappal, az indulás előtti utolsó tennivalók miatti rohangálás közben sikerült elcsípnünk egy pillanatra. – A hetes szekérkaraván az egyik ló megbetegedése miatt hatra apadt, viszont a harminc ember meglesz. Még nem számoltuk össze, de úgy néz ki, harmincnál többen leszünk. Az a célunk, hogy az útba eső településeken kellő „reklámot” biztosítsunk az eseménynek, hívjuk, rávegyük az embereket a székelyek nagy menetelésén való részvételre.

A tömegben találkoztunk Dósa Sándorral, Kibéd polgármesterével. Kérdésünkre, hogy ő is a karavánhoz csatlakozik-e, azt válaszolta, hogy nem ül szekérre, kiskocsival mennek és Rétynél találkoznak majd a szekeres csapattal. Megtudtuk, hogy Kibéd is részt vesz a szekeres vonuláson, az első fogat, ahogy a polgármester fogalmazott, a hintó a kibédieké. Az ment elöl, vezette a szekérsort. – Nagy kihívás ez a közel 150 kilométeres út, ami a helytállást, a kitartást szimbolizálja az autonómiáért folytatott küzdelemben – mondta a polgármester.

Kerekes Ibolya Marosvásárhelyről jött, férjével együtt csatlakozott a szekérkaravánhoz.

Gábor Áron hős vezérünk, édes szülőföldünk, / hívtál minket hosszú útra, arra toborozunk. / Mennek a szekerek, makfalvi székelyek / szép Székelyföld, szülőföldünk érted menetelünk.

A Gábor Áron rézágyúja című nóta dallamára írt saját dallal érkezett. Kérdésünkre kijelentette: – Nem elég csak sírni, panaszkodni, hogy baj van, hova jutott Vásárhely, hova jutott a Székelyföld, tenni is kell valamit! És bebizonyosodott, hogy a civil szerveződés tud valamit csinálni. Az egyedüli, amit igazán komolyan veszek, az a Székely Nemzeti Tanács. Nagyon okos ötlet volt, mindenki összefogott, és mindenkit érdekel. Csodálatosan szép helyeken megyünk majd át, amelyeket valamikor gyalog jártunk végig. Most szekérrel megyünk, ami sokkal könnyebb.

Csonta Ferenc makfalvi helyi tanácsos az elsők között jelentkezett a szekérútra. – Tekintettel arra, hogy az autonómiának elkötelezett híve vagyok, és optimista is, remélem, ki tudjuk vívni az autonómiánkat ahhoz, hogy a mi kis adólejeinkkel mi gazdálkodhassunk, ne vigyék el tőlünk. A mi székely közösségünk határozza meg, hogy mit mire költsünk – jelentette ki.

A szekérkaraván a rezesbanda zenéje mellett Szolokma felé vette az irányt, onnan Etédre, majd estére Székelyudvarhelyre érkezett.