2024. july 5., Friday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Székelyföld és népe

Pál-Antal Sándor, az egyetlen Székelyföldön élő és alkotó akadémikus történészünk újabb tanulmánykötettel örvendeztette meg a pontos, megbízható adatokon alapuló, reális történelem kedvelőit.


Pál-Antal Sándor, az egyetlen Székelyföldön élő és alkotó akadémikus történészünk újabb tanulmánykötettel örvendeztette meg a pontos, megbízható adatokon alapuló, reális történelem kedvelőit.

A kötet 21 tanulmányt tartalmaz. Egy részük most jelenik meg először nyomtatásban, mások megjelentek ugyan, főleg anyaországi kiadványokban, viszont ezek a regionális kiadványok nemigen juthattak el mindmáig a legfőbb címzetthez, a székelyföldi olvasókhoz.

A legelső tanulmány a székelyföldi kutatómunkát, ennek intézményes kereteit veszi számba, az 1989-es változások után. Tárgyalja ennek helyzetét a mai erdélyi magyar történelemírásban. A fél évszázados erőszakos beolvasztó politika a történelemkutatás hatalmas lemaradását eredményezte. „Meghamisított múltunk hitelességének helyreállítása, történelmi ismereteink gyarapítása, gyökereink megismerésének igénye népakaratként nyilvánult meg.” (9. o.) Mellékletként közli a szerző a Székelyföld történetére vonatkozó – 1990 és 2009 között megjelent munkák válogatását.

A székely önkormányzat-történet és ennek 17. századi marosszéki vonatkozásait tárgyaló dolgozatok után a szerző kutatómunkájának életműértékű fejezetét ismerteti az olvasóval, a Székelyföld etnikai összetételének változásait is hozó tragikus 18. század elejének szentelve a kötet hat tanulmányát. „A szárazság és a pestis megszűntével az elvándoroltak egy része visszatért lakhelyére, mivel a megélhetést az ősi otthon biztosította számukra... A visszaköltözöttek mellett pedig megjelent az új munkaerő, amely fokozatosan elfoglalta és művelés alá vette a jobbágy puszta telkeket. Ennek a folyamatnak pedig társadalmi és etnikai kihatásai is voltak, mivel lendületet vett a román ajkú lakosság számbeli növekedése a Székelyföld minden részén.” (106., o.)

1956 eseményeit nem lehet tárgyalni ennek erdélyi és székelyföldi vonatkozásai nélkül. A kötet több tanulmányt szentel az összmagyarság történelme kiemelt fontosságú fejezetének. 1956. október 28. és 1961. december 31. között 907 személy ellen indítottak bűnvádi eljárást a Maros Magyar Autonóm Tartományban. 380 esetben a vádiratban szerepel az 1956-os „ellenforradalmi” megnyilvánulás. Ugyanakkor az elnyomó hatalom 1956 ürügyén igyekezett leszámolni minden számára veszélyesnek tűnő személlyel, mozgalommal, kezdve saját belső ellenzékét és végezve különböző vallási közösségek tagjaival. Ezért tekintjük rendkívüli fontosságú forrásértékű dokumentumnak 1956 valódi hőseit tisztázó, pontosító négy dolgozatot.

Mint minden igényes, pontos, megbízható forrásokon alapuló tanulmánykötet, jeles történészünk is szó- és kifejezésjegyzékkel, valamint személy és földrajzi nevek mutatójával egészíti ki kötetét.

Pál-Antal Sándor: A székelyek földje és népe, Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2013. 425 o.

Szerkesztette Szőcs Katalin, a kiadásért felel Káli Király István ügyvezető.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató