Százhatvan éve született Huszka József művészettörténész, rajztanár, etnográfus (1854–1934)

• 2014-01-17 13:43:11

Huszka József gyűjtő- és alkotómunkájának hatása napjainkig érezhető a magyar kézművesiparban és iparművészetben.

Huszka József gyűjtő- és alkotómunkájának hatása napjainkig érezhető a magyar kézművesiparban és iparművészetben.

Tehetsége és tudásszomja eredményeként több tudomány és művészet gyakorlójává emelkedett. A Kiskunfélegyházán született Huszka jelentőst alkotott a művészettörténetben, az etnográfiában, a magyar népművészet tudományos kutatásában és népszerűsítésében.

Életéből sok napot szánt az erdélyi népművészeti kincsek felkutatására, lerajzolására. Az addigi legjelentősebb eredményekkel kutatta fel a közép- és kora újkori erdélyi templomok falképeit (freskóit), a népi ornamentika (díszítőelemek) még meglévő kincseit. Gyűjtött anyaga, dokumentumai nagy hatást gyakoroltak Zsolnai Vilmosra(1) és a magyar szecesszió egyik neves építészére, Lechner Ödönre(2).

Rajztanári képesítést szerzett. Különösen foglalkoztatta a székelység élő népművészete. A mi ornamentikánkat kapcsolatba hozta a perzsa, indiai és más keleti népművészetekkel, emiatt ellentétbe került korának néprajzkutatóival. Észrevételei nem voltak alap nélküliek. Sok száz rajzot állított egymás mellé a keleti motívumokkal; az összehasonlítás mutatja, hogy a népi motívumkincs a keletiekben gyökerezik. Ő lett az összehasonlító tudományos módszer talán legelső hasznosítója.

A Huszka családról kevés dokumentum maradt fenn. A dédapja is a Huszka József névre hallgatott, 1787-ben folyamodott lakossági jogért a félegyházi tanácshoz. A dédapja minden valószínűség szerint a Jászságból származott.

Huszka József a félegyházi gimnázium elvégzése után a tanítói pályára lépett. A szabadságharc leverése után tanítói állásából elbocsátották. Ödön nevű fia Szegeden törvényszéki bíróként dolgozott. Az ő fia volt Huszka Jenő (1875–1960), a híres zene- és dalszerző.

Huszka József két évet töltött a szegedi gimnáziumban, majd négy évet a szarvasi evangélikus gimnáziumban. Érettségi után egy évig a fővárosi József Műegyetemen tanult. Onnan 1873-ban átiratkozott Székely Bertalan festőművész rajztanárképző intézetébe. 1876-ban megszerezte a rajztanári képesítést.

A 19. század második felére esett a nemzeti érzések megerősödése. Ez hozta felszínre a magyar művészet önállóságának igényét. Egyre erősebbé váltak az ifjak külföldi kapcsolatai. Az ottani egyetemeken látott, tapasztalt képzőművészeti képzést itthon igyekeztek valóra váltani. A folyamat jelentős mozzanata lett az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1861-es megalakulása. Két évvel később megfogalmazták e társulatnak az alapszabályzatát. Mecénásaik sorában említhetjük az uralkodót, az uralkodóház tagjait, hazai és külföldi arisztokratákat, főpapokat és jómódú nagypolgárokat.

Tanulmányai befejezése után előbb Erdélyben, Désen, majd Zentán tanított. Zentán nem maradt sokáig, mert a következő évben be kellett vonulnia katonának. Egy évig tartott sorkatonai szolgálata. Utána visszatért Erdélybe. Sepsiszentgyörgyön a polgári leány- és fiúiskola rajztanára lett. Vallomása szerint „Tizenegy évig laktam Szikuliában. Egészséget keresni mentem oda rövid időre, s e pár év tizenegy évi száműzetéssé változott…”.

„A havasok védte elrejtett zúgokban Háromszék – és Csík megye szép térségei szélén, meg Udvarhely megye vizei mentén, szűk völgyeiben a régi magyar kultúra, az ősi civilizáció megbecsülhetetlen kincseire találtam.”

A Székelyföldön a templomok művészete egyfajta reneszánsz konzervativizmust* tükrözött. Ezekben a középkori templomokban tartották istentiszteleteiket. Borzasztó utakon kellett döcögnie Székelyderzsre, Székelydályára vagy Homoródszent-mártonba. Magával cipelte a súlyos fényképezőgépet, fölszerelést, amely akkor 50 kg-nál többet nyomott. Igyekezett megmenteni mindent, amit lehetett. Szőtteseket, népi cserépedényeket, bútorokat gyűjtött. Lerajzolta a 18. században faragott-felállított székely kapukat is.

Trefort Ágoston kultuszminiszter 1885 szeptemberétől 1888 júliusáig fizetett szabadságot biztosított számára, hogy nyugodt körülmények között végezhesse feltáró, rajzoló, gyűjtőmunkáját.

1887 nyarán feleségül vette egyik volt tanítványát, Mélik Annát, akinek szülei sepsiszentgyörgyiek voltak.

1888-ban Trefort miniszter támogatásával féléves külföldi tanulmányútra indulhatott. Kutatta a párizsi, berlini, drezdai, zürichi, bécsi múzeumokat.

1890-ben elhagyta a Székelyföldet, és visszatért Magyarországra. Egy évig a nagykállói állami főreáliskolában tanított. A következő évben kinevezték a budapesti piarista gimnázium tanárává. Itt tevékenykedett nyugdíjazásáig.

A nagy munkabírású rajztanár pályafutását jól mutatják azok a szellemi mozgalmak, szervezetek, egyesületek, amelyekben tevékeny részt vállalt. Tagja volt a Magyar Iparművészeti Társulatnak, 1901-től az Országos Képzőművészeti Tanácsnak, 1903-tól a Rajztanárok Országos Egyesületének, a Magyar Mérnök- és Építészegyletnek, a Régészeti és Embertani Társaságnak valamint a Néprajzi Társaságnak**.

A Néprajzi Múzeum törzsanyagának jelentős része az ő gyűjteményéből ered.

Kutatásait hét műben összegezte:

• Huszka József: Homoródszentmártoni falképek, Kolozsvár, 1883. szeptember 7., Kolozsvári Közlöny, II. évfolyam 203. szám

• Huszka József: Magyar díszítési motívumok a Székelyföldön, Sepsiszentgyörgy, 1883

• Huszka József: A Szent László legenda székelyföldi falképeken, Budapest 1885. Archeológiai Értesítő

• Huszka József: Magyar díszítő styl, Budapest 1885

• Huszka József: Teremtsünk igazán magyar műipart, Sepsiszentgyörgy 1890

• Huszka József: A székely ház, Budapest 1895, Újra kiad. Budapest 1900 Néprajzi Értesítő 1.

• Huszka József: A magyar turáni ornamentika története, Budapest 1896, Újra kiad. 1930

Ez a legjelentősebb műve 2300 rajzzal, melyek érzékeltetik a magyarság díszítőelemeinek rendkívüli gazdagságát.

Jegyzetek:

(1) Zsolnai Vilmos (1828–1900) keramikus, a pécsi Zsolnai gyár tulajdonosa és vezetője. Szaktudása és szervezőképessége révén a legkiválóbb magyar kerámiagyáros lett.

(2) Lechner Ödön (1845–1914) építész, a szecesszió nemzetközi rangú magyar képviselője.

* Szász András művészettörténész megállapítása.

** Szász András művészettörténész adatai.

Összeállította: Márton Béla

(Folytatjuk)