Mint beszámoltunk róla, a törvényhozás mindkét háza rábólintott a kormánynak a munkáltatói adóterheket csökkentő tervére, így októbertől a cégek kevesebb társadalombiztosítási járulékot fizetnek.
Mint beszámoltunk róla, a törvényhozás mindkét háza rábólintott a kormánynak a munkáltatói adóterheket csökkentő tervére, így októbertől a cégek kevesebb társadalombiztosítási járulékot fizetnek.
Az jól látható már hónapok óta, hogy ez az intézkedés a kormányzat vállalkozóbarát imázsépítésének legfontosabb eszköze, ami az elnökválasztási kampány viszonylatában igen nagy jelentőséggel bír. A járulékcsökkentésben rejlő magas kampánylabdákat természetesen az ellenzék is igyekezett lecsapni, a tervezet parlamenti vitáján azért kritizálták a kormányt, hogy miért nem lépteti gyorsabban életbe ezt a rendeletet.
A szakértők ellenvetéseivel, miszerint a járulékcsökkentés nyomán kimaradó államháztartási bevételek pótlásáról gondoskodni kellene, a politikusok nem sokat törődtek. Az aggályokat a kormányfő egy laza mozdulattal lesöpörte az asztalról, mondván, hogy a gazdasági növekedés majd kompenzálja a tb-bevételek visszaesését, és a tervezet kapcsán látványosan összeveszett az ország nemzetközi hitelezőivel.
Aggályokat azonban nem csak a valutaalapi szakértők fogalmaztak meg a tervezet kapcsán. Tegnap az Adótanács is közzétette a rendelettel kapcsolatos véleményét, ami egybecseng a külföldi szakértők aggályaival. Szerintük a járulékcsökkentést a társadalombiztosítási adórendszer gyökeres átszervezésének kellett volna megelőznie, amivel el lehetett volna kerülni az októbertől csökkenő munkáltatói adóterhekben rejlő csapdát. Úgy vélik, a rendszer átdolgozását amúgy is bőven indokolta volna, hogy a nyugdíjpénztár tavalyi deficitje 11,7 milliárd lejre rúgott, de ha semmilyen, az októbertől csökkenő szociális bevételek pótlását célzó lépést nem tesz a kormány, akkor ez a hiány évente 7 milliárd lejjel növekszik az előzetes becslések szerint.
A kormány tb-csökkentő hőskölteményének a vezérpoénja, hogy a tervezet parlament elé terjesztésével meg sem várta az Adótanács szakvéleményezését, amire a 2010-ben, a demokrata kormányzat idején elfogadott pénzügyi felelősségvállalási törvény kötelezte volna. Erre az
„apróságra” a mostanság épp a liberálisokkal való egyesülésre és hatalomváltásra készülő ellenzékiek sem siettek felhívni a figyelmet.
Minden jel arra vall ezek szerint, hogy a tb-csökkentés, amely a munkáltatói szféra szemszögéből hasznos intézkedés, a politikum számára nem több kampányfogásnál. Meglépik, mert ezzel szavazatokat lehet szerezni, aztán ha az esetleg javuló gazdasági környezetből várható fellendülés sem fedezi a nyugdíjkasszában szinte megduplázódó deficitet – és erre kevés a remény, mert az adóhatóság tavaly, a rekordszintű gazdasági növekedés mellett is képes volt alulteljesíteni az előirányzatait –, akkor valahol máshol majd kétszereset szorítanak a présen. Mert a Balkánon csak így megy, itt a képviseletünkre vállalkozók a cirkuszért kapnak borítékot, és a számlát mi, a választók fizetjük.
